Budapest, 2022. február 22. – Útfenntartási munkák miatt teljes szélességében lezárják a Ferihegyi repülőtérre vezető utat (gyorsforgalmi út) február 24-én, csütörtökön 21:00-tól február 25-én, pénteken 4:00-ig a benzinkút és a Sajó utca (Ferihegy 1. ) között, a forgalmat a párhuzamos Gyömrői útra terelik. Az említett időpontban Kőbánya-Kispest és a benzinkút között is csak félpályás lezárás mellett lehet közlekedni.
Két személyautó karambolozott Budapest XVIII. kerületében, a Ferihegyi repülőtérre vezető úton, a D porta közelében. Az egyik autó fának csapódott. Az esethez a fővárosi és a repülőtéri hivatásos tűzoltókat riasztották, akik rögzítették a járműveket és feszítővágó segítségével kiemeltek két embert a gépkocsikból. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság doktorszolgálata és a mentők is a helyszínen vannak - írja a katasztrófavédelem. Egy 23 éves férfi meghalt, 24 éves férfi utasát pedig életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba, miután autójukkal egy fának hajtottak - írták az esetről később. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Az egyre sűrűsödő problémákat jelzi, hogy "az út forgalmi terhelése 2010-ig folyamatosan nőtt, évek óta az eltűrhető mértéket meghaladó forgalom terheli. A forgalom emelkedésének legfőbb oka, hogy tervezett fejlesztések elmaradása és alternatív útvonalak forgalomcsillapítása folytán a térségből erre a tengelyre terelődött át a közúti forgalom. Az elmúlt két évben a forgalmi terhelés stagnálása a gazdasági okokra vezethető vissza. Ezt a hatást erősítette fel a 4. sz. főút Üllőt és Vecsést elkerülő szakaszának átadása (…). Ma az Üllői út helyett a 4. számú főút fővárosi szakasza a Ferihegyi repülőtérre vezető út. " Vannak megoldások? A kutatás szerint a problémák oroszlánrésze három fő okra vezethető vissza: nem elég hatékonyak a magasság- és sebességkorlátozást jelző figyelmeztetések. A sebességkorlátozás mértéke ráadásul többször is változott indokolatlanul, nem szólva arról, hogy a BKV járművek is gyakran tartják fel a forgalmat. A magassági korlátok legkritikusabb pontja az egyetlen megmaradt aluljárónál van, a Felsőcsatári útnál.
kerületben nemes egyszerűséggel a Ferihegyi út névre hallgat. Ezek elsősorban a kereskedelmi forgalmat szolgálták. A későbbi évtizedekben egyik helyett sem építettek új utakat, ezért az erre közlekedőknek kerülő útvonalakat kellett a környéken felkutatni. A már az 1940-es években sem feltétlenül elfogadható rutin a későbbiekben is jellemző maradt. Igaz, egy évtizeddel később a pályahosszabbítás miatt újabb útkapcsolatot vágtak át, ezt a Csévéző utca-Bélatelepi út-Baross utca vonallal igyekeztek kiváltani. "A repülőtér nagyarányú fejlesztése és ezzel a második futópálya és az új terminál építése 1977-ben kezdődött meg, ekkor szakadt meg a Vecsést és Ecsert összekötő (3101 jelű) út és helyette Vecsés határában új nyomvonalon épült ki. Vecsési szakasza ma is az Ecseri (út) utca nevet viseli" – számol be a korabeli fejlesztések egyikéről a már említett tanulmány. A térség forgalomtechnikai problémái tehát lépésről lépésre, a reptér fejlesztésével párhuzamosan alakultak ki. Nehéz ügyek "A város központjától 16 km-re létesült repülőtér megközelítésére 1940-1943 között bazaltbeton burkolatú utat (gyorsforgalmi út) építettek, a Pestszentlőrinci szakaszon a személygépkocsik részére 2-szer egysávos 7, 5 méter széles zárt pályát és 2-2 sávos kétirányú szervizutat az üzemek és lakóterület kiszolgálására.
Az úton haladó magas járművek gyakran hagyják figyelmen kívül a 3, 65 méteres korlátozást, a fennakadt kamionok pedig szinte heti rendszerességgel okoznak órákig tartó fennakadást. A reptér környékének forgalomtechnikai hiányosságai az építkezések évtizedekkel ezelőtti kezdeteiben gyökereznek, az elmúlt időszakban legfeljebb csak tűzoltás történt, átfogó rendezési koncepció nem született. A Budapest Airport – korántsem csak az ország, hanem a saját jól felfogott érdekeit is előtérbe helyezve – szorgalmazná az átfogó megoldás kidolgozását és megvalósítását. Az eddigi sajtóhírek arra engednek következtetni, hogy nyitott kapukat döngetnek. Kérdés, miképpen lehet a szükséges építési munkálatokat úgy kivitelezni, hogy a környéken élők is elégedettek legyenek. Kapcsolódó cikkek
Az 1943-ban átadott utat az ország első "autostrada"-jaként említette a magyar sajtó. A kétsávos repülőtéri utat akkor elegendőnek gondolták, mert a tervek szerint erre az útra csak nagy sebességű motoros járművek hajthattak rá, ezért az új, 8, 5 kilométer hosszú utat óránként 100 kilométeres sebességre tervezték. A gyorsforgalmi szakaszon nem voltak kereszteződések, azon összesen két felül- és három alauljáró épült. A Vasgyár utca felett egy háromnyílású vasbeton szerkezetű híd készült, míg a lajosmizsei és ceglédi vasút feletti felüljáró teljes hossza 241méter volt, amely magában foglalt egy 48 méter nyílású, vasbetonból épült vonógerendás ívhidat is. A teljes út kiépítése 9 millió pengőbe került. A tervezésében és kivitelezésénél a korszak számos út- és hídtervező mérnöke részt vett, így Sávoly Pál, az Erzsébet híd későbbi tervezője, Álgyai Huber Pál, a pesti rakparti gyorsforgalmi út, és a Petőfi híd tervezője, Mistéth Endre, későbbi közlekedési miniszter, aki a Kossuth híd tervezését és építését vezette a háború után, valamint Vásárhelyi Boldizsár is, aki 1942-ben már kidolgozta a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózat koncepcióját is.
Közkedvelt és nagyon finom étel a tarhonyás hús, és az elkészítése sem bonyolult. Tulajdonképpen sertéspörkölt és tarhonya egytálételként elkészítve. Így a ma hagyományosnak tartott magyar konyhai ízei egyszerre vannak benne jelen, talán ezért is szeretjük annyira! A tarhonyás hús elkészítéséhez csak egy kg pörköltnek való sertéshúsra (pl. lapocka vagy comb) van szükséged, ezen kívül hagymára, fűszerekre és természetesen tarhonyára. Egyszerűen elkészül, némi türelmet maga a pörkölt igényel, hiszen a hús egy jó óra alatt fő puhára. Tarhonyás hús Boszi konyhájából | Nosalty. Kicsit részletesebben a linkekre kattintva az alábbi oldalakon olvashatsz a sertéspörkölt és a tarhonya elkészítéséről külön-külön. Tarhonyás hús recept Tisztítsd meg és vágd 2-3 cm-es kockákra a húst. Aprítsd fel a hagymát Vágd fel a húst és a hagymát Egy közepes lábasban melegíts fel 2 ek. olajat vagy zsírt. Add hozzá a felaprított hagymát, és 4-5 perc alatt, időnként megkeverve, nagy lángon pirítsd meg. Pirítsd meg a hagymát Vedd le a tűzről, add hozzá a pirospaprikát.
Jó étvágyat!
Egy lábasban, közepesen erős lángon felolvasztjuk a zsírt, majd zsemleszínűre pirítjuk rajta a lisztet. Ezután félrehúzzuk, rászórjuk a köményt, a pirospaprikát, majd felöntjük a vízzel, beledobjuk a babérlevelet, és felforraljuk. Beleszórjuk a reszelt hagymát, alaposan megsózzuk, és beletesszük a kis lyukú reszelőn lereszelt krumplit. Felforraljuk, hamar elkészül, és szinte el is tűnik a krumpli. Ízesítjük még egy kis sóval, cukorral és ecettel, majd a tojásokat felverjük egy kis sóval, borssal, és keverés közben a levesbe öntjük. Le is vesszük a lángról, további hőkezelés már nem szükséges. Egyszerű tarhonyás hui en france. Elkészítési idő: kb. 40 perc A Menzakaják sorából nem hiányozhat a tojásleves (Fotó: Street Kitchen) Ha tetszett a retró ebédmenü, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon! Retro süti is dukál egy jó ebéd végére: Igazi retro süti: boci szelet A legjobb retro süti: reszelt túrós Pávaszem, macskaszem, vagy hívd ahogy akarod!