SZENT MIHÁLY ALTEMPLOM A kecskeméti Szent Miklós Templomigazgatósága - Barátok temploma - rekonstrukciós munkálatai során, művészi színvonalon kialakította és 2008-ban megnyitotta a Szent Mihály altemplom urnatemetőjét. Közel 600 urnafülke került kialakításra, melyek 1, 2, 3, 4, 5 személyesek, 15, 30 és 90 évre köthetők le. Az urnatemető nyitott, az urnahely bérlése nincs vallási felekezethez kötve. A bérleti szerződés részletes feltételei a templomigazgatóságon tekinthetők meg. Ügyfélszolgálat: 06 20/540 0909 Urnatemető szabályzat (részlet) 1. Az urnatemetőben mécsesek gyújtására - tűzveszély, és tűzrendészeti előírások miatt - csak a kihelyezett állványon, van lehetőség. Szent Miklós plébániatemplom (Barátok temploma) - Hotel-Utazás-Program-SZállás. Az urnák párkányain ne gyújtsunk gyertyát, mert tűzveszélyes. Lehetőleg ne műanyag szélű gyertyát gyújtsunk meg, mert az megolvad és meggyulladhat. 2. Urnánként egy virág váza használata lehetséges, a kis hely miatt, ezt vegyük figyelembe. 3. Virág váza tisztításakor, a vázában lévő vizet ne a kukába öntsük, ne is az udvaron a fűre vagy a virágokra, hanem az udvarban lévő csatornába.
Leírás Kecskemét legrégebbi építészeti emléke 14. században épült, a ferencesek után Barátok templomaként emlegetik. Ez volt a város első kőtemploma, máshol nem jellemző módon 1564-ig katolikusok és protestánsok közösen használtak. Az első középkori templom egyszerű, döngölt agyagpadlós, famennyezetes épület lehetett, mely többszöri átépítés után a 18. század végén nyerte el mai, barokk-copf formáját. A templom az 1640-es években került a ferencesekhez. Szent Miklós-templom (Kecskemét) - Wikiwand. Az elmúlt évszázadokban több bővítésen is átesett, az eredeti gótikus épületnek már csak néhány elem lelhető fel. A harmincas évek legelején években épült az udvaron a lourdes-i sziklakápolna, mely igazi kultuszhellyé vált. Szálláshelyek << Vissza
Új!! : Szent Miklós-templom (Kecskemét) és Kálvinizmus · Többet látni » Kápolna magyar vonatkozású altemplomi kápolnája Kápolna Grevensteinben A kápolna (lat. capella, cappa szóból, ami a fejet is betakaró köpenyt jelent), istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület, vagy épületrész. Széchenyivárosi Szentcsalád Plébánia , Kecskemét. Új!! : Szent Miklós-templom (Kecskemét) és Kápolna · Többet látni » Középkor A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot. Új!! : Szent Miklós-templom (Kecskemét) és Középkor · Többet látni » Kecskemét Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye, lakónépesség szerint a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb település Magyarországon. Új!!
Mintegy kétmilliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz visszavezethető egyistenhívő vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. A keresztények hite szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett istenembernek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és számos különféle hitet valló felekezetből tevődik össze.
Finanszírozója pedig a Magyar Nemzeti Bank alapítványa. • A kecskeméti barackpálinka mára hungarikummá vált, eredetvédett magyar pálinka. A "kecskeméti" eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga kizárólag Kecskemét környéki kajszibarack lehet. • A város legjellegzetesebb épülete az úgynevezett Cifrapalota, mely 1902-ben épült, szecessziós stílusban. Egykori bérházban korábban üzletek, lakások és kereskedelmi kaszinók működtek benne, ma azonban a Kecskeméti Képtárnak ad helyet, illetve múzeumként is üzemel. Az épületről egy kedves gyerekdal is szól, melynek szövege a következő: "Cifrapalota zöld az ablaka gyere ki te tubarózsa! Vár a viola. Kicsi vagyok én majd meg növök én esztendőre vagy kettőre legény leszek én. "
Süti ("cookie") Információ Weboldalunkon "cookie"-kat (továbbiakban "süti") alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A "sütiket" az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a "sütik" használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük. 1. "Sütik" használatának szabályzata Ez a szabályzat a domain név weboldal "sütijeire" vonatkozik. 2. Mik azok a "sütik"? A "sütik" olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A "süti" a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.
A kötet egyik fele az irkalapok másolatából áll, a másik szépen szedve, tipografálva… Amit ön tizenkét évesen írt, az egy nagyon érett, jó megfigyelő készségű, komoly gondolkodású és politikailag tájékozott elméről árulkodik. Csodagyerek volt ön, Csics Gyula? Nem mi voltunk a csoda, hanem a történtek, amiket akkoriban átéltünk. Inkább csodabogár voltam, mint sem csodagyerek. Barátommal, Kovács Jancsival jártuk a várost, kedvenc foglalatosságunk az volt, többek között, hogy felosztottuk egymás közt, kié Kőbánya, kié Lágymányos. És persze a gyárak, az üzemek is a "miénk" voltak. Ebből a csatangolásból született a forradalmi naplóírás? Nem kis megdöbbenéssel olvastam, hogy a veszélyes napokban sem hagytak föl a bolyongással, még motoron is jöttek-mentek anyukája öccsének oldalkocsis motorján. Nem féltek? Csics gyula naplója 16. Hiszen soha nem lehetett tudni, honnan lőnek. Nehéz erre válaszolni, de a barangolás és a naplóírás nem volt szoros összefüggésben egymással. A forradalom idején "csupán" attól lettek mások ezek a séták, hogy röpcédulákat gyűjtöttünk, illetve "felmértük a helyzetet", hogy hol mekkora a kár.
Szomorú, sőt, lesújtó hírt olvashattunk a napokban először egy közösségi oldalon, majd rövid idő elteltével mind Tatabánya, mind pedig Tata város honlapján is. Búcsúzunk Csics Gyulától, A GYULÁTÓL, A GYULA BÁCSITÓL (így, csupa nagybetűvel – Gy. L. ), szeretve tisztelt kollégánktól, Tatabánya Megyei Jogú Város Városi Könyvtára egykori igazgatójától. Sokan megemlékeztek róla a halálhír kapcsán felelevenítve egy-egy kedves történetet, a közös munkára való emlékezéssel, az elért eredmények, azaz publikációk elkészítéséről, konferenciák, rendezvények megszervezéséről. De röviden elevenítsük fel életútját a hivatalos adatok alapján. Csics Gyula (1944. november 7. – 2020. december 3. ) Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, történelem-orosz szakon végzett, majd elhelyezkedett a Vörösmarty Gimnáziumban, ahol két tanévet töltött. Csics Gyula: 1956 – Naplóm – Majsa Info – Kiskunmajsa hírei, Majsai hírek. Ezt követően a Tatabányai Bányák Vállalatnál lett műszaki könyvtáros, később dokumentációs és igazgatási osztályvezető, majd titkárságvezető. Néhány szemesztert járt a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karára és a Veszprémi Vegyipari Egyetemre az 1970-es években.
század Történelem > Magyarország története és személyiségei > Magyarország a XX. Csics gyula naplója a nagy kiruccanás. században > A II. világháború utáni Magyarország > 1956 > Eseményei Történelem > Legújabb kor > A hidegháború kora (1946-1991) Csics Gyula Csics Gyula műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Csics Gyula könyvek, művek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A könyv vagyis napló 2006-ban jelent meg könyv formájában nyilvánosan. A címből nem nehéz kitalálni, hogy egy kisfiúnak a gondolatatit olvashatjuk, aki megélte az 1956-os forradalmat és egészen 1957. 03. 15-ig írja meg a naplóját. Tudom rengeteg irodalom jelent meg már a forradalommal kapcsolatban, de mégis nagyon különlegesnek tartom ezt az írást. Hiszen egy kisfiú szemével láthatjuk az eseményeket, aki naivan, politika mentesen szemléli az eseményeket. Betekintést nyerhetünk abba, hogy egy hétköznapi ember, kisfiú, hogyan élte meg a magyar történelem ezen zűrös időszakát. Csics Gyula: Magyar forradalom 1956 (1956-os Intézet, 2006) - antikvarium.hu. Csics Gyula 1956 október 24-én döntött úgy, hogy naplót fog írni, mivel a legjobb barátja is így döntött. (És milyen jól tette, mivel később kiderült, hogy a két napló közül csak az övé maradt meg. ). Minden számára fontos eseményt megoszt velünk. Többek között olvashatunk arról, hogy hogyan indultak a reggelek, milyen könyveket olvasott, kikkel barátkozott és játszott, mi történt az iskolában. Természetesen a forradalom eseményei is kirajzolódnak előttünk.
Kattints a képre a nagyításért Gyermeki őszinteséggel, és egy kis fricskával adta a november 9-ei bejegyzésnek az Egy kis séta címet, amelyben a rajzokon van a hangsúly a rövid bejegyzések mellett. Az ember egy kicsit hatásosabb címet várna, de a naplót tovább lapozva látja a többi kis sétát, amely hasonló képeket tartalmaz romos épületekről. A képek, rajzok többet mondanak minden szónál. Búcsúzunk Csics Gyulától. Az egyik kedvenc képem a naplóból olyan, amelyet ha máshol meglátnék, nem emelkedne ki, itt azonban bemutatja azt a gyermeki ártatlanságot, amellyel átélték ezt az időszakot. November 23-án, amikor az utcákon egy lélek sem volt, és néma sztrájkot tartottak a forradalom egy hónapja történt elindulásának emlékére, ő a barátaival vidáman játszott és hócsatát folytatott. Véleményem szerint azok a legérdekesebb rajzok amiket kiemeltem, azonban ezek mellett számos kisebb rajz is található a naplóban, így igen sajátos forrásává vált ennek az időszaknak. Nem véletlen, hogy a napló filmváltozatban " 12 voltam 1956-ban " címmel megjelent: a dokumentumfilm a rajzok felhasználásával próbálja visszaadni a sajátos hangulatot.
A könyv második felében pedig a gépelt változat található, tehát eldönthetjük, hogy hogyan szeretnénk elolvasni a naplót. Nagyszerű olvasmány, elgondolkodtató. Egy másik perspektívából ismerhetjük meg az 1956-os forradalmat és az azt követő egy évet. Akit érdekel a magyar történelemnek ezen időszaka, semmiképpen ne hagyja ki. Jó olvasást!
A Városi Könyvtár igazgatójaként 2007-ben vette át a Tatabánya Kultúrájáért Díjat. Vissza- és megemlékezések közül néhány személyes: " Tudod Gyula, valami gyanús volt. Semmi hozzászólás, semmi vélemény. Nem túl gyakran, de előfordult. Csak nem vagy beteg? Gondoltam. Erre senki sem számított. Volt VK-s kollégákkal sok mindent átéltél, átéltünk. Költözés Népházból ki majd vissza. Közös névnapok vidám és szomorú percek. Köszönünk mindent! Csics gyula naplója film. Búcsúzom a kollégák nevében. Nyugodj békében. Ahogy hívtál… Macus" Úgy gondolom, Macus többünk nevében fogalmazta meg aggodalmát és fájó döbbenetét. Igen, az utóbbi időben kevesebb volt a személyes találkozás. Nehezebb jöttél át Tatabányára, hogy személyesen érdeklődj a könyvtárról, a kollégákról. Ennek ellenére általában naprakész voltál. Anno az összevonásról, annak mikéntjéről és következményeiről sokat beszélgettünk. Tanácsaid, javaslataid voltak arra vonatkozólag, miként lehetne megmenteni a fiókokat, a kollégákat egy esetleges leépítéstől. Mint utódod, ezt és sok mást is hálásan köszönök.