Külváros éj, Téli éjszaka, Eszmélet. A külváros olyan jellegzetes helyszín, amelynek alakjait József Attila jól ismerte, az éjjeliőrt, a kakastollas csendőrt, az állástalan vasmunkást, a bankárt, a besúgókat, a politikai rendőröket. Jól ismerte a külváros világát, tárgyait, hangulatát, az ott élő embereket. Tudta, hogy itt egy valóság van csak: a szegénység, a nyomorúság, a kilátástalanság. Mindenből a nyomor árad: a vizesedő falak, a sötétség, a málló vakolat mind ezt árasztják. És nem változik semmi. De az éj mindent elfed? Valóban nem változik semmi? Radnóti Miklós: Nem tudhatom-elemzés - Cikkcakk. A költő bemutatja a valóságot, amit maga is megél minden nap. Megszólal mások helyett, akik nem tudnak "beszélni". Mi a megoldás? Megjelenik a változás igénye. József Attila számos verse ebből a miliőből veszi témáját, azaz külváros-vers: A város peremén, Tehervonatok tolatnak, Téli éjszaka, A füst, Fagy, Elégia. Ezekben is a korabeli társadalmi és szociális problémák jelennek meg képileg. Érezni mögöttük a filozófiai alapvetést. Külvárosi éj A mellékudvarból a fény hálóját lassan emeli, mint gödör a víz fenekén, konyhánk már homállyal teli.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
A költő 36. születésnapjának közeledtével 36 sorban foglalja össze gondolatait. 1. rész: 1-10. sor: Az első rész hitvallás a hazaszeretetről. A messzeringó költői jelző jelentésével, hanghatásaival is a gyermekkori bölcsőt idézi fel. A fa metafora ősi toposz mindig is az emberi életet jelképezte. A két költői eszköz együtt idézi fel Vörösmarty Szózatát: Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A 6. sor tételmondata fejezi ki a vers alaphelyzetét: Itthon vagyok. Ezt a gondolatot fejti a ki Radnóti a következő sorokban apró életképek sorával a tudom háromszori ismétlésével erősítve érzéseit. Mit jelent számára a haza? Ismerős bokrokat, virágokat az út mentén, ismerős embereket, és ismerős fájdalmakat is, amelyeket a háború pusztítása okozott. A nyári alkony színei a fehér falakon a lecsorgó vért juttatják a költő eszébe valószínűleg abban a házban siratnak valakit, akit a háború elvett a családjától. II. rész: 11-28. sor Ez a rész egyetlen mondat, és egy képzeletbeli párbeszéd zajlik benne a költő és a bombázó gép pilótája között.
A román csapatok viszont csak három hónappal az esemény után kezdtek aktív részt venni a konfliktusban Oroszország és szövetségesei előtt. Az orosz hadsereg szervezetét és készségét jelentősen befolyásolta az akkor II. Sándor császár katonai reformja. Az orosz csapatok összetétele körülbelül 700 ezer volt. emberek. Orosz-török háború 1877-1878 (röviden): okok, fő események, eredmények. Az Ottomán Birodalom mintegy 281 ezer ember volt. Az oroszok jelentős numerikus fölénye ellenére a törökök jelentős előnye volt a hadsereg birtoklása és felszerelése modern fegyverekkel. Érdemes megjegyezni, hogy az orosz birodalomhogy az egész háborút a földre fordítsa. Az a tény, hogy a Fekete-tenger teljesen a törökök irányítása alatt állt, és Oroszország csak 1871-ben hagyta hajóit ezen a tengeren. Természetesen ilyen rövid idő alatt lehetetlen volt egy erős flotillát felépíteni. Ezt a fegyveres konfliktust két irányban irányították: ázsiai és európai. Európai háborús színház Amint azt korábban említettük, a háború elején orosz csapatokat vezettek be Romániába. Ezt azért tették, hogy megszüntesse az oszmán birodalom Duna-flottáját, amely a Duna-átkelést irányította.
Ugyanezen év májusában az orosz birodalom csapatait bevezették a román állam területére. A román csapatok viszont csak három hónappal az esemény után kezdtek aktívan részt venni a konfliktusban Oroszország és szövetségesei előtt. Az orosz hadsereg szervezetét és készségét jelentősen befolyásolta a II. Sándor császár abban az időben végzett katonai reformja. Az orosz katonák mintegy 700 ezer főt vettek felemberek. Orosz török háború 1877 kars4kids. Az oszmán birodalom felett mintegy 281 ezer ember élt. Az oroszok számottevő túlsúlya ellenére a törökök jelentős előnye a hadsereg birtoklása és felszerelése modern fegyverekkel. Érdemes megjegyezni, hogy az orosz birodalomhogy a teljes háborút szárazföldre költi. Az a tény, hogy a Fekete-tenger teljesen a törökök irányítása alatt állt, és Oroszország csak 1871-ben hagyta hajóit ezen a tengeren. Természetesen ilyen rövid idő alatt lehetetlen volt egy erõs flotillát felállítani. Ez a fegyveres konfliktus két irányban zajlott: az ázsiai és az európai. A katonai műveletek európai színháza Amint már említettük, a háború kitörésével az orosz csapatokat Romániába vezették be.
Örményország, az orosz-török háború első szintere Ázsiában. Vasárnapi Ujság, 24. (XXIV. ) évfolyam, 19. szám, 1877. május 13. (EPA-OSZK). A nagy orosz‑török háború (Glavnaja Russzko-tureckaja vojna), 1877‑1878. Orosz nyelvű honlap.
El kellett menni egy hátrányos helyzetbe. Bár az ország nem vesztette el a területeket, a szerződés szerint a fekete-tengeri flotta megsemmisült és betiltották. Szentpétervárra ez a helyzet megalázó volt. Az új császár Alexander Gorchakov tapasztalt diplomata külügyminisztert nevezett ki. Orosz török háború 1877 film magyarul. Sok történész úgy véli, hogy ez a "szürke bíboros" az orosz külpolitika e korszak. A cár és Gorchakov elkezdett felkészülni az oszmán birodalomhoz és a közelgő háborúhoz fűződő kapcsolatok elkerülhetetlen súlyosbodására. Oroszországban a békeidő folyamán számos reform elhaladt: a jobbágy elutasítása, a hadsereg és a gazdaság változásai. Mindezen intézkedéseknek többek között segíteniük kell a nemzeti fegyveres erők korszerűsítését. Unió a Poroszországgal Miután az európai erők nyíltan támogatták Törökországot a krími háborúban, a korábbi diplomáciai kapcsolatok lehetetlenné váltak. Szentpétervár egyetlen szövetségese Berlin volt. Ebben az időben a porosz király gyorsan egyesült Németországban, és egy egységes nemzeti birodalmat kíván létrehozni.
2004. szeptember 13. 12:06 Az 1877-78 évi orosz-török háború végén, 1878. január 4-én egy kozák felderítő osztag behatolt Szófiába, és a török kormányzósági épület homlokzatáról letépte a Porta hatalmát jelképező zászlót. A török helyőrség elmenekült a városból, rengeteg lőszert és élelmiszert hagyva maga után. A háború az oroszok 1877. április 24-i hadüzenetével kezdődött. Az orosz birodalom, kihasználva a Balkán népeinek törökellenes küzdelmeit, saját befolyásának növelésére tört a régióban. 1878. március 3-án kötötték meg a San Stefanó-i békét, amely Bulgária jelentős területi növekedését eredményezte, de ezt a berlini kongresszuson (1878. június-július) módosították, elvették Makedóniát és kiszakították belőle Kelet-Ruméliát. E terület 1885-ben tért vissza Bulgáriához. A tirnovói nagy nemzetgyűlés 1879. Orosz török háború 1877 film. április 3-án nyilvánította az ország fővárosává Szófiát. A több mint négyezer éves település az ország negyedik fővárosa lett, Priszka, Preszlav és Tirnovgrád után. Szófiának akkor 20 ezer lakosa volt, ma több mint 1, 1 millió.
Az orosz–török háború 1877–1878 között zajlott a Balkánon és a Kaukázusban. Orosz győzelemmel végződött. A háborút lezáró San Stefanó-i békeszerződést a törökországi San Stefanóban (mai neve Yeşilköy) írták alá, ez Bulgária és az Orosz Birodalom előrenyomulását hozta a Balkán-félszigeten. Az orosz–bolgár behatolást az európai nagyhatalmak az 1878-as berlini kongresszus határozataival korlátozták. Orosz–török háborúk – Wikipédia. Előzményei Szerkesztés Az Orosz Birodalom külpolitikájának a 19. század második felében egyértelműen az egyik fő célkitűzése volt, hogy a gyengülő Oszmán Birodalom kárára dél és délnyugati irányban terjeszkedjen, növelve befolyását többek közt a Balkánon. A töröktől való függetlenség kivívása és a kárukra való terjeszkedés jelentős politikai erők célja volt Romániában, Görögországban, Szerbiában, Montenegróban, illetve a megszállt Bulgáriában, és az oroszok ezeket az erőket támogatták, építve az erősödő pánszláv eszmékre is. Bosznia-Hercegovinában és Bulgáriában 1876 -ban törökellenes felkelések robbantak ki, miközben Isztambulban is állandó volt a politikai és pénzügyi bizonytalanság.