SYNOPSIS "Rokonok című regényemben felállítottam azt a tételt, hogy minden családban van egy ember, a többi rokon. Ez azt jelentené, hogy van egy tehetséges, erős egyéniség, akire a sok tehetetlen rátámaszkodik. S azt is, hogy az erős semmit sem produkálhat, mert a hírnév körülveszi, s lehúzza a mélybe. " - írta Móricz Zsigmond 1933-ban. A történet főszereplőjét Kopjáss Istvánt a szerényen élő tisztviselőt váratlanul Zsarátnok város főügyészének nevezik ki. Tíz bemutatót tervez az új évadban a kolozsvári színház – kultúra.hu. A hír gyorsan terjed, és a közeli- távoli rokonok szinte a kilincset adván egymásnak sorra jelennek meg a hőn áhított jobb lét reményében. Egyedül csak felesége, Lina marad a realitás talaján, aki folyvást óvatosságra inti férjét. Ám a hatalom, fényűzés, korrupció, gyengéd érzelmek négyese mindent felülír…
Tíz bemutatót tervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház a szeptember elején megkezdődött 229. évadjában. Az első bemutatót Csehov Cseresznyéskert jét szeptember 1-jén láthatta a közönség Jurij Kordonszkij rendezésében. Ezt követően Silviu Purcarete kezdte el próbálni Eugene Ionesco Macbett című drámáját, amelynek premierje október 13-án lesz a színház nagytermében. Tompa Gábor William Shakespeare Hamlet című tragédiáját állítja színpadra Vecsei H. Miklóssal a címszerepben, majd a tervek szerint az Ó, azok a szép napok! című Samuel Beckett-művet rendezi a színház stúdiótermében. A Hamlet tervezett bemutatójának időpontja december 3., amely egyben nyitó előadása is lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház december 3. és 10. között szervezett Showcase 2021 című miniévadjának. A miniévad alkalmával a legújabb bemutatóit és a pandémiás időszakban kevés alkalommal játszott előadásait tűzi műsorra a színház. Az évadnyitó sajtótájékoztatót a színház igazgatója, Tompa Gábor tartotta. Fotó: Biró István A 2022-es naptári év első bemutatója, a 2020–2021-es évadból a járványhelyzet miatt elmaradt Utas és holdvilág című Szerb Antal-adaptáció Botond Nagy rendezésben.
Kultúra 2014. május 30. Nagy sikert aratott Debrecenben a Harag György Társulat Nagy sikerrel, teltház előtt vendégszerepelt a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban, Rokonok című előadásával a Szatmárnémeti Harag György Társulat május 28-án este. A szatmári és a debreceni színház közötti együttműködéseknek és jó kapcsolatnak több éves előtörténete van, hiszen a hajdú-bihari társulat már több ízben vendégeskedett a szatmári színházi fesztiválon, a tavalyi évadban pedig a Világjobbítók című szatmári produkciót játszotta nagy sikerrel Debrecenben a társulat (az előadást kilenc alkalommal láthatta a debreceni közönség, bérletben, illetve a DESZKA-fesztivál műsorán).
Meglepő vagy sem, de szinte majdnem egyszerre készült el a magyar és francia remake-je az olasz Teljesen idegenek nek. Arról a filmről van szó, mely bejárta a világot, és szinte csak az nem készített belőle saját változatot, aki nem akart. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne jó remake-et csinálni, elvégre Goda Krisztina BUÉK -ja sem lett rossz, még ha a rendező kicsit csavart is az eredeti cselekményen, és popcornosította az alapanyagot. Ebből a szempontból a francia Nothing to Hide (eredeti címén Le jeu) közel sem rendbontó változat. Index - Kultúr - Nagyon jó lett a magyarok hazugságfilmje is. A lényeg itt is azon van, hogy baráti társasági gyűlik össze vacsorára, majd valakinek eszébe jut, hogy mindenki rakja ki a telefonját, és derüljenek ki a titkok, legyen nyilvános minden üzenet. Paolo Genovese 2016-ban ebből az alapötletből csinált egy remek drámát, ami szerencsére tele volt vígjátéki elemekkel, és most pontosan ezt tette az eddig szinte teljesen ismeretlen Fred Cavayé is. Nothing to Hide / Le Jeu (2018) - Teaser (French) Directed by: Fred Cavayé Produced by: Medset Film SAS, Mars Films Genre: Fiction - Runtime: 1 h 30 min French release: 17/10/2018 Production year: 2017 During a dinner party, seven friends decide to play a dangerous game.
A Nothing to Hide nem akar eredetieskedni, inkább szinte jelenetről jelentre követi az olasz elődöt. Ez elsősorban azoknak jó, akik ezzel a filmmel kezdenek elmélyülni a telefonkirakós alkotások tengerében, hiszen a francia változat fordulatai tudnak úgy hatni, mint az olaszé. Ugyanúgy sokkoló, ahogy a nagyképű csávóról kiderül, hogy fűvel-fával csalja a barátnőjét, és szintén üt a jelenet, amelyben a meleg tanár akad ki, és leleplezi le az állítólagos barátait. Teljesen idegenek francia raisa. Hogy mindez mennyire izgalmas azoknak, akik már túl vannak a Teljesen idegenek en és esetleg a BÚÉK -on, az már más kérdés, elvégre az azért közel sem biztos, hogy valaki háromszor egymás után ugyanazt a sztorit akarja nézni. Mivel valódi kamarafilmről van szó, a legtöbb a Nothing to Hide -ban is a színészeken múlik. A nagyjából másfél órás filmre pedig ebből a szempontból biztosan nem lehet panaszkodni. A figurák kitöltik a teret, ami ebben az esetben nem annyira kis dolog, lévén a film tulajdonképpen egyetlen szobában játszódik, itt kell olyat mutatniuk a színészeknek (akik közül kiemelkedik A némafilmes ből ismerős Bérénice Bejo), ami nem készteti arra az embert, hogy valami mást keressen a Netflixen.
Egyesek már ott tartanak, hogy nemcsak betiltani kellene a filmet, de minden közreműködő ellen büntetőeljárást is kellene indítani. Egy egyiptomi ügyvéd azért perel, hogy a filmet távolítsák el a Netflixről. Teljesen idegenek francis lalanne. Ayman Mahfouz állítása szerint a vígjáték egy "összeesküvés az arab társadalom felbomlasztására", és ebben aktív szerepet játszik a film egyiptomi főszereplőnője. Mahfouz volt szintén az, aki egy egyiptomi színész transznemű fiát 2020-ban beperelte egy Instagram-poszt miatt, mert szerinte a fiú "a homoszexualitást népszerűsítette". A CNN arab nyelvű kiadása arról számolt be, hogy a film kapcsán Musztafa Bakri egyiptomi politikus a képviselőház elnökének címzett nyilatkozatában azt közölte, hogy a film "a homoszexualitásra és árulásra buzdít". Sokan érvelnek azzal, hogy a cselekmény – csak hogy stílszerű legyek – teljesen idegen az arab kultúrától. A katari székhelyű al-Dzsazíra egy februári cikkében hosszabban értekezik arról, hogy a Netflix első arab filmje miként kérdőjelezi meg a közel-keleti tabukat.
Nagyon jó Bata Éva és Hevér Gábor kettőse is: mind a ketten remekül érzik azt a határt, ahol kettejük különféle elhallgatásokból eredő acsarkodása még vicces évődés tud maradni, de azért egy-egy pillanatban mégis megnyílik egy-egy kis ablak, amelyeken belátni mögötte a valóban fortyogó indulatokra. A Teljesen idegenekből újabb feldolgozás készült. Mind a ketten úgy hozzák a másikba a szót belefojtó, apró, de gyilkos hangsúlyváltásokat, mintha tényleg évek óta mást se csinálnának, csak tökéletesítenék a módszerüket a másik idegesítésére és végső soron leigázására. De mindezt úgy teszik, hogy soha nem esnek túlzásba, és nem karikaturisztikus szurkálódásnak, hanem végső soron mégiscsak segélykiáltásnak tűnik minden szemétségük. Ami, mármint a visszafogottság végig igaz Goda rendezésére: a BÚÉK egyik legfőbb erénye, hogy végig ízléses marad. És ez nem kis teljesítmény egy olyan filmtől, amelyben egyszer még az is poénforrás, hogy mindenki számára kiderül, van-e bugyi egy nőn: a helyzetkomikum sosem öncélú, mindig van mögötte lélektani motiváció.