A mű cselekményét erre az indulatra összpontosítva tekinthetjük végig. Akhilleusz igazságérzettől fűtve, de heveskedve megtámadja a gyűlésen Agamemmónt, az ostromló sereg fővezérét. Válasul elveszik rabnőjét, és ezzel személyes jogaiban, tekintélyében óriási sérelem éri. Dacos keserűséggel félrevonul, érdektelenséget mutat az ostromló sereg (saját harcostársai! ) egyre nagyobb veszteségeivel szemben. Egy görög harcos megsebesülése már szánalmat ébreszt benne, de újra szenvtelenül viselkedik. Iliász - Gyakori kérdések. Végül – engesztelésre – részben feladja hiúságát, átengedi Patroklosznak a fegyvereit. Testi-lelki jóbaratja azonban rajtaveszt elbizakodosttságán, és ekkor már Akhilleuszt is hatalmas személyes fájdalom keríti hatalmába, kegyetlen bosszút esküszik. Kibékül Agamemmónnal, édesanyja közbenjárására Héphaisztosztól új fegyverzetet kap. Tomboló dühvel veti magát a küzdelembe, megöli Hektórt, sőt őrjöngve, körbehurcolással megszégyeníti a holttestét. Az agg Priamosz gyászának láttán (saját apjára gondolva) azonban mély részvét támad benne, kiadja a holttestet, helyreáll a lelki béke, a halott Hektór is illő végtisztességben részesülhet.
egy egész sor: "És hogy a rózsásujjú hajnal kél ki a ködből (…)" Jelenetek szerkezeti hasonlósága, pl. a harcleírásban, a vendéglátásban Az eposz kötött formájú nagyepikai mű, amely egy kivételes képességű, természetfölötti erőktől támogatott hősnek egy egész nép életében döntő fontosságú tettét beszéli el. Sulinet Tudásbázis. Kellékei, állandó elemei: invokáció, propozíció, "in medias res" kezdés, enumeráció, csodás elemek, állandó jelzők és egyéb sémák, toposzok, epikus hasonlatok. Gyakori verssora a hexameter. Az Íliász tárgya a trójai háború történetének egyetlen szakasza, 52 nap eseménysora a tizedik évből. Előzménye (a mondai cselekményen kívül) az ógörög mitológiából elsősorban Zeusz és Léda násza, amelyből Heléna a legszebb földi asszony megszületik, valamint Péleüsz mürmidón király és Thetisz tengeristennő esküvője, amelyet a meg nem hívott viszályistennő aranyalmája tesz nevezetessé, és amelynek következtében majd a hős Akhilleusz megszületik. A mű témáját már a kezdősor megadja: ez a harag, nevezetesen Péleidész Akhilleuszé.
Herman Anna: Kötelező olvasmányok elemzése 1.
A XIII. énekben Ithakába érkezik, s Athene tanácsai szerint koldusnak öltözve kerüli ki a veszélyeket. Elsőnek Télemakhosz ismeri fel; a dajkája a lábmosás jelenetben. Pénelopé majd csak az ágy és a hálóterem ácsolásának titkából bizonyosodik meg férje személyéről. Előbb azonban kegyetlen leszámolásnak kell sorra kerülnie: Odüsszeusz egy dús lakoma utáni íjversenyen bizonyítja emberfeletti képességeit, majd hívei segítségével lemészárolja ellenfeleit. Iliász és odüsszeia összehasonlítása. Az utolsó énekben meglátogatja idős édesapját, Ithakában létrejön a béke. Homérosz művei a világirodalom számos alkotásában él tovább: Dante megfogalmazza Odüsszeusz utolsó kalandját.
Az Esti Kornél című novelláskötet 1933-ban jelent meg és 18 fejezetet tartalmaz. Kosztolányi az 1920-as években kezdte írni az Esti Kornél-novellákat, a legkorábbi fejezet 1925-ben készült el, a későbbiek az 1936-os Tengerszem című kötet egyik ciklusában ( Esti Kornél kalandjai) láttak napvilágot, amely 17 db Esti Kornél-novellát tartalmaz. A címszereplő, Esti Kornél nem teljesen azonos Kosztolányi Dezsővel, de mégiscsak hasonmása, alteregója (mint Krúdynak Szindbád). Talányos, rejtélyes alak, maga is költő, mint Kosztolányi. A kulcs | Szöveggyűjtemény | Kézikönyvtár. Karakterét az Első fejezet ből lehet jobban megérteni. Kosztolányi felesége a férjéről írt életrajzi regényben azt állítja, hogy Esti Kornél az író érzelmes, polgári énjének csúfondáros mása, aki kimondja és megteszi mindazt, amit Kosztolányi csak szeretne. Esti Kornél regényesen szabad életet él Kosztolányi helyett, aki ül az íróasztalnál és dolgozik, és a mindennapi robotot végzi. Tehát Esti Kornél része Kosztolányi énjének, de mégsem azonos vele. Az író lázadó, anarchikus hajlamait éli ki, amelyeket Kosztolányinak a polgári élet, a társadalmi szokások miatt el kellett fojtania.
A kulcs 1932-ben keletkezett és a Tengerszem című novellagyűjteményben jelent meg 1936 tavaszán. A kötet Végzet és veszély című ciklusában a negyedik novella A kulcs (a nyitó darab a szintén jelentős Fürdés című elbeszélés). A veszélyes és végzetes dolog természetesen maga az élet, amit el kell viselnie az embernek. A novellának gyermekhőse van. Kosztolányi gyermektörténeteinek motívumkör alapján két fő típusa különíthető el: életveszély, betegség, halál motívuma (pl. Fürdés, Feri, Ilonka) beavatódás motívuma (pl. Érettségi-felvételi: Itt a középszintű magyarérettségi megoldása: műelemzés - EDULINE.hu. Esti Kornél Második fejezet, Petőfi Sándorka, Lidike) A kulcs a beavatódás-történetek közé tartozik. A kulcs realista stílusú történet, erősen érezhető rajta Freud hatása. A cselekmény nagyon egyszerű, soványka, sőt, már-már kisszerű, de fontos lélektani motívumokkal van átszőve. A gyerekek világa sem védettebb, mint a felnőtteké, legalábbis abból a szempontból, hogy ők is kiszolgáltatottak, és őket is kínozza a félelem és az elidegenedettség. Műfaj. A kulcs műfaja drámaszerű lélektani novella.
A narrátor E/3-ban beszél, s bár személye nem azonosul egyik szereplővel sem, mégis az író a véleményét, és egyben a történet tanulságát, mondanivalóját is, a műben szereplő költő (Rufus) szavai fejezik ki. Belső monológok nem szerepelnek a történetben, a szereplők gondolatait és értékrendjét a párbeszédeikből ismerhetjük meg. A főszereplőről (Paulináról) annyit tudhatunk meg a leírásokból, hogy vörös a haja és kék a szeme. Rabszolgaként egy kocsmában dolgozik, és édesanyját már elvesztette. Érettségi tételek - Kosztolányi Dezső | Sulinet Hírmagazin. A személyiségéről szinte semmi nem derül ki az olvasó számára, cselekedeteiből csak azt láthatjuk, hogy elszánt, mivel kiáll az igaza mellett. Célja az, hogy elhiggyék neki, hogy ártatlan. A többi szereplőről sem kapunk részletes leírást, de az egyik katonáról megtudjuk még azt, hogy alacsony és kancsal. A párbeszédek adnak valamiféle megvilágítást az egyes szereplők belső tulajdonságaira, de ezekből sem ismerhetjük meg teljesen őket, nem részletes a lélekrajzuk. A történet felbontható szerkezeti egységekre a drámai szerkesztésmód alapján.
Egy tízéves kisfiú odalépett a kapushoz. - Hol van, kérem, az illetékosztály? - Köszönöm szépen - mondta a kisfiú. Nekivágott a rengeteg épületnek, mely kongó folyosóival, zord, penészes boltozataival úgy terjengett körötte, mint ismeretlen világ. Iramodott a különböző lépcsőkön, hármasával hágva a fokokat. Fölért a harmadik emeletre. Itt ide-oda bolyongott. Nem találta az 578. ajtót. A számozás 411-ig haladt, aztán elakadt, s hiába járta végig a folyosót többször is, az 578. ajtónak nem volt se híre, se hamva. Amikor már percekig tévedezett, szembe jött vele egy testes, őszbe csavarodott öregúr, iratokkal hóna alatt. A kisfiú tisztességtudóan leemelte sipkáját. - Kezét csókolom, Szász bácsi. Nem tetszik megismerni? Takács Pista vagyok. - Pista - ámuldozott az öregúr -, jaj, de megnőttél, Pista. Hát te mi járatban vagy itt, Pista? - No várj - szólt az öregúr. - Majd odavezetlek. Az öregúr megindult lassan, súlyos elefántlépteivel. A fiúcska hajadonfőtt követte, s oldalról rásandított, kíváncsian.
Pár perce közzétettük a középszintű magyarérettségi szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldását - itt pedig megtaláljátok az esszéfeladatok szaktanár által kidolgozott vázlatos megoldási javaslatát. Itt találjátok a középszintű és az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását. A megoldások első részéért katt ide! A szövegalkotást és érvelést itt találjátok. A megoldások: - Téma: A boldogság megfoghatatlansága, kiismerhetetlensége, rendkívülisége, szenvedéshez kötöttsége. A boldogság több szempontból való értelmezése. - Cím: egyfajta pozitív lelkiállapotot jelöl, a teljességet. Minden ember vágyát. Elgondolkodtat azon, hogy mi minden okozhatja az ember boldogságát. - A cím egy elvont fogalom, elvontsága utalhat előre a tartalomra, miszerint nem a cselekményen van a hangsúly, hanem a jelképességen, az emberi lélek kerül előtérbe. - Szerkezeti sajátosságok: in medias res kezdés: látszólag egy párbeszédbe csöppenünk; egy kifejező felszólítással kezd az író. Ezután nagyjából négy szerkezeti egységre bontható a novella.