Azt mondták, Tetzelnél a halottak bûneit is meg lehetett gyónni. Tetzel szólásai is, mint pl. "Wenn das Geld im Kasten klingt, die Seele in den Himmel springt" ("Mihelyt a pénz a ládikába hullik, tisztítótûzbõl a lélek kiugrik") Luther heves tiltakozását váltották ki. A tézisek kihirdetése 1517. október 31-én Luther már 1517. október. 31-e elôtt prédikált a búcsúcédula-árusítás ellen. De ezen a napon - miután a búcsúcédula-árusoknak szóló utasításokat átolvasta - levelet írt egyházi feletteseinek. Abban remélkedett, hogy a nézeteltéréseket megszüntetik. A levélhez hozzácsatolta 95 tételét, melyeket a vita alapjának szánt. Az azonban, hogy Luther ezen a bizonyos napon a téziseit hangos kalapácsütésekkel a wittenbergi vártemplom ajtajára szegezte, a legendák közé tartozik. Luther márton 95 ponta delgada. ( A tézisek kihirdetésének legendája) A reakciók Luther téziseit a püspökökön kívül csak néhány barátajának küldte el, ezért nem is várt és nem is kapott gyors válaszokat. 1517 vége felé azonban téziseinek nyomtatása már Lipcsében, Nürnbergben és Baselben is folyamatban volt.
A búcsúcédulák osztogatása a 16. század elejére már a háborúk és fényűző építkezések nyomán túlköltekező pápák bevett pénzszerzési módszerévé vált, annak tehát jól kialakult gyakorlata volt: a hívek megfelelő adományért cserében igazolást kaptak arról, hogy bűneik bocsánatot nyertek. "Amint a pénz a ládikába hullik, a tisztítótűzből a lélek kiugrik" – mondta állítólag Tetzel, a neki tulajdonított kijelentés pedig kiválóan rávilágít arra, hogy ez a szokás etikai szempontból bizony ugyancsak aggályos volt. A búcsúcédula-árusítás gyakorlata a wittenbergi egyetem elismert teológusát, Luther Mártont is felháborította, aki ugyan Bölcs Frigyes szász választó (ur. Kiszögezte-e Luther a 95 tételt?. 1486-1525) alattvalójaként nem találkozott Tetzelékkel – hiszen a fejedelem nem engedte be őket országába –, hívei közül viszont 1516–17 során sokan útra keltek a bűnbocsánat elnyerésére, és utóbb beszámoltak neki tapasztalataikról. A ferences rendi szerzetes a hallottak nyomán úgy döntött, panaszlevelet ír Albert érseknek, melyet 1517. október 31-én küldött el Mainzba.
A római egyház tantételeit nem kérdőjelezi meg komolyabb formában. Tekintve, hogy a búcsúcédula-árusítás kapcsán gondolkodik, így a mennyország, kárhozat, purgatórium kérdésköre is előkerül. A purgatóriumot tényszerűen kezeli, több helyen említi, mint a kétség helyét. Bár hivatkozik ezen a helyen a Szentírásra, a megtisztulási hely létében nem kételkedik. (16., 17., 25. tétel) Tételeiben a szentek legendáira is hivatkozik, amelyek korábbi pápákkal kapcsolatosak, és azokat példaként állítja az emberek elé. (58. és 62. Luther Márton élete: a tézisek kifüggesztése. tétel) A búcsúval kapcsolatban pedig kimondta: "aki az apostoli búcsú igazsága ellen szól, kiátkozást és gyalázatot érdemel. " (71. tétel) Érezhető azonban az is, hogy már a kapu nyitva van, hogy a túloldalon érződnek a későbbi reformáció igazságai. Kifejtette, hogy a pápai búcsú intézménye minden kételkedés nélkül létezik, de úgy véli, hogy az imádság, a könyörület, az igazi bűnbánat fontosabb. (36. és 48. tétel) Nem kell búcsúcédula a bűnbocsánathoz, hiszen abban valamennyi keresztény részesülhet.
Az alapok elvégzése után választotta a jogi kart. Ezeknek az előtanulmányoknak a későbbiekben, a teológiai tanulmányai során vette igazán hasznát. 1505. július 18-án belépett az Ágoston rendi kolostorba. Olvassa a Bibliát, tanulmányozása során rájött arra, hogy a HIT a fontos, az ember Istenben való hite, amely elvezeti őt a Krisztus békéjéhez. 1507. április 4. pappá szentelik. 1512-ben a wittenbergi egyetem teológiai professzora lett. A Római levél feldolgozása: "Az igaz ember hitből fog élni. " (Róm. 1:17) során ébredt rá a felismerésre, hogy Isten igazsága az maga a könyörületesség. Most értette meg igazán a törvény és evangélium igazságának különbségét. A hivatalos egyház nem tudott azonosulni Luther meglátásával, miszerint egyedül Jézusnak van ereje, szerintük az embernek is közreműködnie kell. Ezt erősítve a hívekben, búcsúcédulákat kezdtek árulni, mintegy a bűnt feloldó eszközt. A kor híres mondása a búcsúcédula (indulgencia) osztásával kapcsolatban, Tetzel János nevéhez fűződik: "Amint a pénz a perselyben csörren, a lélek a tűzből a mennybe röppen. Luther márton 95 pontja y. "
A császár sikereket ért el, és 1555-ben megkötötték az augsburgi vallásbékét. Ennek értelmében a fejedelmek szabadon választhatnak vallást, és alattvalóiknak is követniük kellett őket. A reformációnak köszönhetően nagymértékű változások következtek be az emberek életében: megérhették az istentiszteleteket, mert anyanyelvűek voltak, olvashatták a Bibliát is a saját anyanyelvükön. Így nem csak a vallásban, hanem épp úgy a kultúrában is hatalmas fejlődés figyelhető meg a 16. Luther márton 95 pont a mousson. század 50-es éveire. A reformáció hittételeinek ismertté tétele érdekében, nagymértékben támaszkodott Gutenberg újítására, a könyvnyomtatásra. Enélkül elképzelhetetlen lett volna a hitviták röplapjainak, az anyanyelvű Bibliáknak és a nyomtatott kottáknak tömeges terjesztése. Mindezek fejlesztően hatottak a művelődésre, különösen az anyanyelvi kultúrára.
Az evangélikus püspök kijelentette: megújult honlapjukkal azt szeretnék elérni, hogy "az egyház ne kullogjon mindig a világi médiumok után, hanem maga is használja ezeket". Az egyházi és a világi szféra a hírközlésben egymásra van utalva, szükségük van egymásra - tette hozzá. A reformáció és Luther Márton - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Egyúttal kifejezésre juttatta, hogy "olvasott, nézett, jelentős médiumokat kell az egyházaknak produkálniuk", s ebben az új evangélikus honlap is egy lépcsőfok lehet. A hétfőn beindított oldal főszerkesztője, Bolla Zsuzsanna kifejtette: a napi frissítésű hírportál bemutatja a nemzetközi evangélikusság életét, de a katolikus és református hírekből is válogatnak az ökumenizmus jegyében. Lapszemle rovatukban arról számolnak be, mit írtak a keresztény egyházakról és más vallásokról a különböző médiumok, a publicisztika rovatban pedig teret adnak az aktuális hírekkel kapcsolatos hozzászólásoknak. Megjegyezte, hogy kulturális rovatukban az 1956-os forradalomhoz és szabadságharchoz fűződően szerepelnek versek és más írások, míg a "mese" link alatt a kisgyermekes szülők találnak érdekes történeteket.
Egyes humanista tudósok és fejedelmek lelkesen fogadták, a római egyház viszont teljesen elutasította a téziseket. A legjobban kritizált Tetzel is így vélekedett. Luthert halállal fenyegette és azt kívánta, hogy ôt is, mint Husz Jánost, máglyán égessék el. A püspökök reakciója nem volt ilyen drasztikus. Elôször a pápát túdósították a "lázadóról", ezután Luther feletteseihez fordultak, hogy azok hassanak a ellenszegülôre. A Luther által felismert hibákat elsimerve egyes püspökök a reformáció kezdetén üdvözölték az újítási javaslatokat. Események 1519-ig A növekvô nyomás miatt Luther kénytelen volt téziseit további írásokkal pontosítani és magyarázni. 1518-as kijelentése szerint a tézisekkel a nézeteltérések megszüntetését és nem a pápaság helyzetének megingatását akarta elérni. A lavinát már nem lehetett megállítani. A pápai állam keményen reagált és 1518-ban Rómában eretnekpert indított ellene. 1519-ben nem történik semmi, mert Miksa császár meghalt és az ország a következô császár választásával volt elfoglalva.
A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.