Szigligeti Ede-Vecsei H. Miklós-Kovács Adrián: Liliomfi /Budaörsi Latinovits Színház 2015. 12. 13. Pörgős, vidám és optimista ez a Liliomfi; a darab is jól végződik, a szerelmesek egymáséi lesznek, a játszó személyek pedig a legjobb úton járnak, hogy célhoz érjenek: teátristák legyenek, ha egyszer annyira akarják. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Vecsei H. Miklós, Gyöngyösi Zoltán, Böröndi Bence és Szabó Sebestyén László A Budaörsi Latinovits Színház legújabb bemutatója, Szigligeti Ede Liliomfij a olyan, mint egy igazán jól sikerült főiskolai (pardon: egyetemi) vizsgaelőadás. Poén-cunami, gegparádé és reflexió-dömping, ami mind belefér ebbe a népszínműbe, akárcsak a megannyi túlzás, elrajzolás, karikatúra. Nem csoda, hogy vizsgaelőadásra emlékeztet, ugyanis meglehetősen egyívású társaság játssza, és a rendezőnek, ifj. Vidnyánszky Attilá nak ez a csapat ugyancsak természetesen kézre áll. Megyei Lapok. Van közös színházi nyelv, és mindenek előtt egy cél, amelyet sokszor ugyan nagyon vicces kontextusban mondanak ki a játszó személyek, de érződik, hogy nagyonis komolyan gondolják: "én teátrista leszek".
Amikor találkozom Hasival – merthogy mindenki így szólítja – egy kellemes szombat délután, olyan a piros Chicago Bulls sapkájában a budai kávézó teraszán, mint aki eltévedt, vagy legalábbis valaki, aki szeretne elrejtőzni a világ szeme elől. Elsőre azt gondolnád, hogy egy színész, főleg, aki ereje teljében van 25 évesen, élete csupa csillogás és bulizás. Vecsei H. Miklós azonban pont nem az a tipikus sztár, bár a génjei mindenképpen megvannak hozzá. Vecsei H Miklós – Madeby Prid. A mélydepresszióval küzdő művész élete nem volt mindig fenékig tejfel, és nem is fél erről beszélni, most pedig ír, fordít, és hamarosan saját esttel mutatkozik be a Vígszínházban. Nincsenek tabuk, semmi mesterkélt megjátszás, színészi allűrök, csupán őszinte gondolatok és érzelmek, és kiderül, hogy még a sapka sem álca. Vecsei Miklós Fotó: Pejkó Gergő A fotózáson azzal fogadtál, hogy ne várja el tőled senki, hogy mosolyogj, mert most nem tudsz. Miért? Mitől vagy szomorú? A színházban olyan dolgokkal kell foglalkoznunk, amik nagyon mélyre levisznek, és elég nehéz onnan visszajönni.
"Nem a karriervágy hajt" "A színpad előtti árokba az előadások előtt forró vizet töltenek, ez az én medencém – mutat a csőre Vecsei Miklós, amelyből csak úgy árad a folyam. – Mire a történet szerint Nemecseket megfürdetik, már csaknem teljesen kihűl, így nem is kell eljátszanom, hogy didergek, amikor elő- bukkanok, aztán az öltöztetők a takarásban villámgyorsan segítenek ruhát váltani, és megszárítják a hajam. Egyáltalán nem bánom ezeket a kellemetlenségeket, mert imádom játszani ezt az előadást, ami számomra olyan igaz, emberi értékekről szól, amelyeket én is magaménak érzek. " Miklós 24 éves, de máris jelentős színházi és filmes múltat tudhat maga mögött, a szakma nemrégiben Junior Príma Díjjal tüntette ki. "Nagyon örülök az elismeréseknek, de engem nem a karriervágy vagy az exhibicionizmus hajtott erre a pályára – mondja a színész. Vecsei h miklós felesége öngyilkos. – Számomra az a fontos, hogy a világunk problémáit, a társadalmi gondokat vagy az emberi kapcsolatok nehézségeit és azok megoldásait mutathassam meg a színpadon, hogy gondolatokat ébreszthessek, és tettekre sarkallhassam azokat, akik megnéznek egy-egy elő- adásban.
Arról, hogy meg akarják zsarolni: Az őrnagy feleségének fürdetőnője t. i. barátnője Khankának, a Szesszia fürdetőnőjének és így tudta meg kellő másodpercre az őrnagy (mert hiszen néhány órával előbb még nem tudta) ─ így tudta meg az egész cselt. Azt is megtudta, hogy ki eszelte ki. Szesszia szeretője Ali, aki a norvég konzulátuson van mint tolmács. Azt is tudja e kitűnő őrnagy, hogy eszerint Szesszia nincs a rablók kezei között, hanem a lakásán. Mindez ugyebár valószínűtlen dilettantikus, együgyű! Lehet, hogy megtörtént, de nem lett volna szabad leírni; ilyen véletlenek történhetnek az étetben, de a művészetben nem. Mit gondolnak, hogy végződik a dolog? Nem is sejthetik. Egy méla akkorddal. Váratlan és megható. Érdemes ezt végig elolvasni. Az őrnagy most felfedezte a szerelmes kapitány előtt a ravasz csalást. Hogy a kedvese Szesszia szeretőt tart s annak kell a pénz. Szegedi fejlesztésű lövésdetektor védheti meg az afrikai elefántokat : hirok. Ezután következik: "Jean de Martiniere-vel fordult egyet a világ. Görcsösen belekapott a félig nyitott pénzszekrényajtóba, hogy el ne essék és azután halkan, nagyon halkan így szólt:" ─ "Köszönöm Jacques, nagyon köszönöm! "
A tiszt Afrikába kerül, hogy a szerző sátrában holmi pezsgőzés után elbeszélhesse szerencsétlen szerelmét. A kitűnő fiú, aki annak idején lóversenyeken lovagolt és 700. 000 frank adósságot csinált, nem merte soha bevallani cousine-jának, a dúsgazdag Napsugár kisasszonynak, hogy szereti, és pedig tisztán a kettőjük közötti nagy vagyoni különbség miatt. A novella pointje az író "nem közönséges" invencióját dicséri, hogy ti. ez a főhadnagy néhány nappal az elbeszélése után napszúrásban meghal. ─ A napsugár ölte meg. ─ jelenti az ezredorvos. Itt a napsugár szónak gyönyörű kettős jelentése van. Azt jelenti, hogy ebben a napszúrásban része volt a szép kisasszonynak is. Ez a novella. És aki Kálnoki Bedő Béla novelláját nem olvasta, valószínűleg nem érti még teljesen a maliciózus ismertetés okát. Pedig ez a novella minden malíciát megérdemel. Mit szóljunk például ahhoz a naivsághoz, hogy a szerző zárjelben, quasi csillag alatt ismerteti a lépten-nyomon használt idegen nevek jelentését, pl. Az afrikai szeretők e. "A sátrak nem voltak gittunok (teveszőrből készült alacsony sátor), hanem valóságos vízhatlan vászonból valók. "
"Két nap múlva nagy szenzációja volt a kis észak-afrikai helyőrségnek: Jean de la Martiniere kapitányt temették teljes katonai dísszel. Az őrökké nikotinos ujjú kopasz ezredorvos azt mondta, hogy a klíma ölte meg, Jacques de Coma őrnagy meg azt, hogy a szíve. " (!!! ) Így végződik a novella. Ugyebár értik kérem!? "Görcsösen belekapott"... "Görcsösen"... "halkan mondta" "nagyon halkan"... "a nikotinos ujjú ezredorvos", "az örökké nikotinos ujjú kopasz ezredorvos"... "a szíve ölte meg"... "a szíve. Az afrikai szeretők 1. " Nem szükséges itt magyarázni semmit. Ezt úgy hijják, hogy ─ limonádé.
level 1 [deleted] · 1 yr. ago "Az AstraZeneca tartja: továbbra is hatékony az oltás a súlyos lefolyású koronavírussal szemben, az antitest képződés a többi gyár termékéhez mérhető. " Sok ember csak címet olvas. 17 level 1 · 1 yr. ago Migránsvirus 8 level 1 · 1 yr. ago Magyarország 6, 5 ampullát kötött le ettől a gyártótól Az nem sok. 9 level 2 · 1 yr. Az afrikai szeretők 5. ago Wule Bwitannia Az hány ember oltására elég, 3 meg egy pici? 4 level 1 Op · 1 yr. ago apa, kezdődik. 3 level 1 · 1 yr. ago Ausztrál-Magyar Monarchia Csak annyit akartam hozzátenni, hogy #sosenyitunkki 0 level 2 · 1 yr. ago Ausztrál-Magyar Monarchia Választásokig nem 😅 1
Kálnoki Bedő Bélának nemrég két novellás könyve jelent meg. Az egyiknek a címe: Idegen világból, a másiké: Az aranypók. Több novellát elolvastam ebből a két könyvből, legalább tizet, tehát az összes novelláknak körülbelül a 25%-át. Nem tetszettek. Sőt, egyenesen antipatikus, kellemetlen dolgok: az ízlés, és az eredetiség hiánya miatt. A szegedi egyetem találmányával az afrikai orvvadászat ellen : hirok. Egyetlen egy sincs ezek között a novellák között, amelyik valami belső szükségnek köszönné a megszületését. Az írójuk bizonyos írói készséget sajátított el ─ talán passzionátus levélíró volt valamikor ─ és most már azután mindent megír, amit hall, lát, ami eszébe jut. Bizonyos könnyed mandzsetta-kedélyesség képviseli a humort ("ŕ la mandzsetta-spiccato") és ebben az elegáns, unalmas tartárszószban úszik az elbeszélés. Úszik, úszik. És az egész ügyes is, csinos, formás is, de mégis visszataszító, mint egy férfi, aki örökősen mosolyog. Üssük fel találomra az Idegen világból című kötet első novelláját. A címe Napsugár kisasszony. Egy magas rangú gazdag leány a Napsugár kisasszony, akibe egy francia katonatiszt szerelmes.
Azonban hiányzik belőle minden eredetiség. Fantáziája közönséges. Az orientális színei Jókai-másolatok és a törökhumora is olyan. Például egy szolga elbeszélése valami rabló-kalandról: "A seik sátora előtt ledobtak a paripáikról, mint a datolyás-zsákot. Azután bevezettek a seikhez. A seiket Bu-Mezráknak, a lándzsa apjának hívják... hogy dzsinnek lakmározzanak százezer évig a rossz szagú lelkén a dzsehennemben! " Az efféle valamikor eredeti is volt és humor is volt és karakterizálás is volt. Ma nem az. Szegedi találmánnyal az afrikai orvvadászok ellen : hirok. Az ember inkább bosszankodik, hogy az író olyan butának tartja, őt az olvasót, hogy efféléken esetleg mulatni tud. Ez a novella arról szól, hogy egy katonatisztet a kedvese meg akar zsarolni. Még pedig hogyan. A feketebörű Szesszia szolgálója ti. sírva megjelenik a kapitánynál és elmondja, hogy úrnőjét ellopták a bennszülöttek és 50. 000 frank váltságdíjat kérnek érte. A kitűzött idő igen rövid, a katonatiszt kapkod fűhöz-fához, s már az ezredpénztárhoz nyúl, amikor az őrnagy rajta éri (az ilyen novellákban nyitva szokás hagyni az ajtót) és felvilágosítja.