Meryl Streep legújabb, Oscar-esélyes produkciójában a világ legrosszabb énekesnőjének is nevezett Florence Foster Jenkinst kelti életre, de az élete alakítását nyújtó Hugh Grant még a színészistennőre is rátesz egy lapáttal. Ilyennek kéne lennie egy közönségfilmnek. Kritika. A szegénységet is megtapasztalta a népszerű magyar színésznő - Blikk Rúzs. Van a közönségfilm szónak egy olyan negatív csengése, amely miatt sok filmrajongó elvből lenézi a szélesebb tömegeknek szánt, komikus elemekkel tarkított alkotásokat, pedig ennek a formátumnak is megvan a maga művészete. És ennek az egyik királya a 75 évesen is csúcsformában lévő Stephen Frears. A leicesteri születésű rendező a hetvenes évek legeleje óta készít filmeket, de elég csak ránézni a millennium óta megjelent címeire – miközben nyilván bűn lenne elfeledkezni az olyan addigi remekműveiről, mint Az én szép kis mosodám, a Veszedelmes viszonyok vagy a Svindlerek. Legkultikusabb alkotását konkrétan 2000-ben tette le: Nick Hornby könyvéből adaptálta a Pop, csajok satöbbi t, a zenerajongók alapvetését, ami simán lehetett volna egy elművészkedett rétegfilm (a box office adatok alapján a marketing ilyen irányba félre is ment), de Frears bebizonyította, hogy ért a közönség nyelvén.
B. : Ami az igazság: hogy ezért, vagy azért, de így döntött a szinkronstúdió. Persze előfordult, hogy egyikünk éppen nem ért rá a megadott időpontban, és azért szóltak a másikunknak, vagy akár fordítva is lehetett ilyen. Ezzel nagyjából úgy vagyok, hogy mindenképpen jól járok. Ha Anna csinálja, akkor nagyon tudom élvezni a filmet látva, ha pedig én, akkor nagyon élvezem magát a munkát. Streepet szinkronizálni külön élmény. Velvet - Gumicukor - Meryl Streep mellett Réti Barnabás is megszólal New Yorkban. Habitusban mondjuk közelebb áll hozzám Diane Keaton, és talán lelkileg is közelebb állhatunk egymáshoz… – Ugyanezt éreztem Monica Vitti és Sophia Loren esetében is… … A teljes interjú a Nők Lapja Nyár 2017-es lapszámában olvasható el. A magazin június 14-től kapható az újságosoknál! Szöveg: Szegő András Fotó: Nagy Attila
© Freeman Film Legsikeresebb filmje 2006-ban került a mozikba, a közvetlenül Diana halála után játszódó A királynő II. Erzsébet és a királyi család reakciójával és a frissen megválasztott Tony Blairrel való viszályával foglalkozott (Helen Mirren, Michael Sheen – karriercsúcs alakítások), ami szintén mehetett volna egy modern shakespeare-i lélekdráma felé, de Frearsnek köszönhetően a komoly téma ellenére végig érezni a befogadást segítő könnyedséget. Fordítás 'Meryl Streep' – Szótár magyar-Angol | Glosbe. Ahogy a szintén zseniálisan sikerült 2013-as Philomená ban is benne volt a szappanopera lehetősége – persze meg kell jegyezni, ő is tud mellélőni: A program című Lance Armstrong-film például elég szájbarágósra sikeredett. Na, de térjünk rá aktuális filmjére, amivel a kisebb kilengés után újra formába lendült: a Florence Foster Jenkins (Florence – A tökéletlen hang) egy újabb példája azoknak a filmeknek, amiről egy művészmozi-bérletes az első kínosabb jelenet után simán kimenekül, pedig olyan odaadással van összerakva az egész, minden alkotó részéről, hogy simán megéri szemet hunyni afelett a néhány tényleg nem túl finom pillanat felett.
A Forrest Gumpot például ezért kellett kétszer szinkronizálni, mert az első verzió (Nagy Kálóczy-Eszterrel) a kintieknek nem felelt meg. Németh Judit esete Tom Cruis-zal és a c-betűvel Németh Juci elmesélte (amire az elején már céloztunk) miként kellett szinkronizálnia a "Született július negyedikén" című filmben egy spanyol prostituáltat, aki szexre tanítja a levágott lábú férfit (Tom Cruise). A sztori egyik fele csupán, miként is kellett a színésznőnek spanyol akcentussal, egyedül, a stábbal szemben nyögdécselnie. Pár nappal később aztán Pesten, egy lámpánál mellécsapódott egy autó, amiből Kautzky Armand kiabált ki: "Baromi jó voltál bébi tegnap! "- így tudta meg a színésznő, hogy ki volt Tom Cruise magyar hangja. A színésznő azt is elárulta, hogy az utóbbi hónapban súlyos szájműtéten esett át. Tartalékfogakkal vészelte át az elmúlt időszakot. A királyi tv-ben az élet azonban nem állt le, ez idő alatt is fel kellett mondani a promóciós anyagokat, csakhogy a műtét miatt "kifújt a c betűje", nem tudta rendesen kimondani.
Ő valami süteménnyel foglalatoskodott a konyhában, én meg néztem a szobában a televíziót, éppen egy magyar tévéjáték ment, és feltűnt egy lenyűgözően izgalmas, parázsló tekintetű kislány a képernyőn. Ki ez a lány? – kérdeztem izgatottan, Ildikó bepillantott és mondta, nem ismeri, de ő lehet Ráckevei Anna. Aztán ott is ragadt, élénken figyelte az akkor még ifjú tehetséget, mígnem égett illatok kezdtek terjengeni a konyhából… Felidézem a történetet – Anna nagy szemekkel néz rám: Ráckevei Anna: Komolyan így volt? Bánsági Ildikó: A legkomolyabban. Akkor láttalak először, és azonnal elbűvöltél! R. A. : Az a Halottak gyertyafényben című tévéjáték lehetett… Nagyon érdekes munka volt, de nem gondoltam, hogy harminc év távolából majd így kerül szóba… Ez azért különösen érdekes, mert a pályám eleje óta színpadon és filmekben egyaránt nagy hatással voltál rám! Olyannyira, hogy amikor megvalósult az álmom, és eljátszhattam Molnár Ferenc Olympiáját, és azt hittem, hogy fantasztikusan eredeti módon oldottam meg a feladatot, utólag rájöttem, hogy tudat alatt a te korábbi alakításodat igyekeztem le másolni, illetve átformálni a magam alkatára… B. I. : És ha tudnád, hogy én meg hasonló módon próbáltam, ugyancsak tudat alatt, ahogyan valamikor Ruttkai Évától láttam!
Középkori város: jellemzők és részek - Tudomány Tartalom: Történelem célok jellemzők Szociális szervezet Alkatrészek Hivatkozások Az középkori városok Olyan városi struktúrából álltak, amelyet kereskedelmi és feudális célja jellemzett, amely a 11. század elején jelent meg, a mezőgazdaság fejlődéséből és mindenekelőtt a Római Birodalom megszűnése után. A barbár inváziók után a lakómagokat ismét gazdasági célú társadalom népesítette be. Családi lakosztály - Középkori város | Puchner Kastélyszálló. Ez a társadalom kihasználta e települések közelségét kikötőkkel és fontos kereskedelmi utakkal a helyi gazdaság fellendítése érdekében. Általában a parasztok ezekben a városokban járták el különféle ételeket, és kézművesek is jöttek gyártott termékeket kínálni. Tágulásuk során a középkori városok társadalmi struktúrát szereztek, utat engedtek a középkor tipikus feudális rendszerének megjelenésének, és építészeti modellek jellemezték őket, amelyek mérföldkőnek számítottak a civilizáció történetében. Történelem A városok növekedése Európában a Római Birodalom bukása után elhagyott bázisokból indult ki, olyan helyeken, amelyeket addig vallási központként használtak, de ezek apránként újra népesedni kezdtek.
Rendszerint magas fal-, gyakrabban kőtornyokkal és erős kapukkal ellátott kőfalak vette körül őket, s a falak előtt mély árkok húzódtak. Így védekeztek a feudális urak és más ellenséges támadások ellen. A középkori várost övező falak, azonban az idők folyamán olyan szűkké váltak, s nem tudták befogadni az összes városi építményt. Ezért a falakon kívül lassanként létrejöttek az alsóvárosok, amelyekben elsősorban iparosok laktak, mégpedig gyakran úgy, hogy egy szakma művelői egy utcába tömörültek. Így jöttek létre a kovácsok, a fegyverkovácsok, az ácsok, a takácsok, stb. utcái. Az alsóvárosokat aztán újabb falakkal, erődítményekkel vették körül. Mivel a falak akadályozták a város terjeszkedését, az utcák rendkívül szűkek voltak, s mert a házak emeleteit gyakran lépcsőzetesen előreugróra építették, az utca két oldalán épült házak tetőzete majdnem összeért. Veszedelmes március 15-ék, Sisi szörnyű anyósa és a husziták – ezek voltak a hét legizgalmasabb írásai » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A szűk és görbe utcák mélyére alig hatolt be a napsugár. A kisebb állatok, kecskék, juhok, disznók a városon belül legeltek. A disznók kitűnő táplálékra találtak az utcákra kidobott szemétben, ételmaradékban.
Képek a Családi lakosztályról (középkori város) Középkori város szobái Családi lakosztály
"Éjszaka minden embernek otthon kell tartózkodnia… Amikor pedig városunkban részeg emberek járkálnak, s az őrökkel találkoznak, akkor a helyes útra kell vezetni őket, nem tévútra, legyenek azok férfiak vagy nők. S evégből meg kell kérdezni tőle, hol lakik. A középkori város – Wikiforrás. Ha pedig tudja, az őröknek haza kell, hogy kísérjék. Ha azonban nem tudja, vigyék a legközelebbi gazdához, és ott hagyják feküdni, amíg rá nem jön, hogy hová kell mennie… Mindazok a házak, amelyek már korábban is megvoltak, álljanak azon a módon, amint reánk maradtak. De ha egy háztulajdonos át akarja építeni a házát, mostantól fogva csak úgy rendezheti be, amint a tanácsosok jónak látják, hogy a legjobban beilleszkedjék mind az utcába, mind a kikötőhidak közé, valamint a keresztutcák és közök viszonylatába… És ha tűz üt ki vagy ellenséges had közeledik, mindenki rohanjon oda, mihelyt a kürtöt vagy a harangot hallja, máskülönben fizessen egy ezüst márkát a királynak. Városi lakosok pedig azok, akiknek udvaruk van vagy udvarokat bérelnek fél évre, illetve 12 hónapra, teljesen, félig vagy egynegyed részben, és más bérlőket is fogadnak be.
Az egészségtelen körülmények között gyorsan terjedt a városokban a járvány, pusztított a tűzvész. A városok lakossága nem volt egységes. Egyvalami azonban összekötötte őket: a közös városi szabadság. "Stadtluft macht frei! "- azaz a "Városi levegő szabaddá tesz! " S ez valóban igaz volt, ugyanis egyévi és egy napi ott tartózkodás városi lakossá tette a betelepülőt. A polgárság legelőkelőbb, leggazdagabb rétegét a kereskedők (patríciusok) alkották. Közülük kerültek ki a város vezetői, a szenátus tagjai. A polgárság zöme kézműves, iparos volt. Képviselőik a városi nagytanácsban foglaltak helyet. A lakosság nagy része a polgárjoggal nem rendelkező iparos legényekből, napszámosokból tevődött össze. Ezek a plebejusok is megszabadultak a jobbágyi kötöttségektől, de jó ideig kapcsolódtak még a földhöz. A gazdag polgárok közül ugyanis sokan a város határában maguk is birtokoltak földet, és ezen szőlőt vagy gabonát termesztettek. A műveléshez a városi plebejusok közül fogadtak napszámosokat. A polgárság különböző vagyoni helyzetű rétegei között gyakori volt a politikai küzdelem.
A kézművesek szemben álltak a vezetést kisajátító patríciusokkal, de a plebejusok mozgalmai sokszor egy táborba kényszerítették őket. A középkori város termelési alapját a kézművesség szolgáltatta. A kézműves – akár a jobbágy – kistermelő. Munkaeszközeivel saját munkáján alapuló gazdálkodást folytatott, célja az életfenntartáshoz szükséges javak megszerzése volt. A XI-XII. században az ugyanazon iparral foglalkozó kézművesek érdekeik védelmében céhekbe tömörültek. A szervezet megvédte tagjait a céhen kívüliek, az ún. kontárok versenyétől. Igyekeztek a belső versenyt is megakadályozni, ezért pontosan szabályozták a termelés egész folyamatát, a nyersanyag beszerzésétől a termék értékesítéséig. Szigorúan tiltották a másik portékájának ócsárlását és a reklámot. A szakmai tudást vándorúton, más városokban, országokban kellett tökéletesíteni. A vizsga a "mesterremek" elkészítéséből állott. Ha megfelelt önálló műhelyt is nyithatott a mester. A céhek lényeges szerepet játszottak a város védelmében is.