A Big accelerator Memory koncepció GPU-ra vinne hagyományosan CPU-val kezelt feladatot. Az IBM és az NVIDIA egy friss, több egyetem bevonásával készült tanulmányban bemutatott egy olyan koncepciót, ami javíthatja az adatintenzív feladatok különféle gyorsítókon történő végrehajtását. Leet | Új kártyát vennél? - Már nem kell sokat várni az Intel új videókártyáira. A Big accelerator Memory, rövidebben BaM célja egy olyan szoftveres háttér biztosítása, ami lehetővé teszi a gyorsítók számára, hogy közvetlenül az NVMe adattárolóból férjenek hozzá a tárolt adatokhoz, és ezeket úgy dolgozzák fel, hogy a host CPU segítségét semmilyen formában nem igénylik hozzá. Maga a BaM nagyon leegyszerűsítve egy szerverekbe szánt szoftverkönyvtárnak tekinthető, ami azt biztosítja, hogy a GPU-n futó szálak közvetlenül az NVMe SSD-kről olvassanak be adatokat, illetve írják ki rá ezeket a feldolgozás után. Az adatmozgást ebben a rendszerben teljes egészében a GPU végzi a PCI Express interfészen keresztül, a GPUDirect RDMA segítségével. Ahhoz, hogy ez hatékonyan működjön a GPU saját fedélzeti memóriája részben egy szoftveresen menedzselt gyorsítótár lesz, és ha ebben a memóriaterületben megtalálhatók a szükséges adatok, akkor nyilván azok feldolgozása egyszerű lesz, ellenkező esetben viszont már bonyolódik a helyzet, mivel a szükséges információ valahol az NVMe adattárolókon van – ilyenkor a GPU fedélzeti memóriájának szabad része arra használható majd, hogy az adott SSD beírja a kért információt.
Az Nvidia DLSS-e kezdetben olyan neuronhálókat igényelt, ami minden játéknál egyedi volt és ha ez nem stimmelt, a felskálázás sem tudott tökéletes lenni (nem is nagyon készült tökéletes neuronháló egyetlen játékhoz sem). A DLSS 2 nagy előnye, hogy már általános neuronhálókat használ, ezzel a játékfejlesztőknek nem kell foglalkozniuk, viszont a temporális algoritmus válogatós a játékok terén, így a kompatibilitáson azért dolgozni kell. Mi az a gnu general public. Az AMD FidelityFX Super Resolution 1. 0 tavaly spatiális algoritmussal robbant be, ami azt jelenti, hogy az aktuális képkocka információival tud dolgozni felskálázáskor, ennek segítségével igyekszik a kész képen elvégezni az élesítést és az élek visszaállítását. Ez nem feltétlenül a legjobb eredmény, azonban kompatibilitásból jelest érdemel: szinte bármely játékmotor mindenféle effektjéhez pompásan alkalmazkodik. A helyzet azonban az, hogy az Nvidia DLSS-e az AMD FSR 1. 0 megjelenésekor már piacon volt, és az Nvidia nagyon erősen hajtott a játékfejlesztőknél, hogy az ő megoldását válasszák, ami a spatiális algoritmussal jó esetben jobb eredményre is képes.
A CU az utasításokat a memóriából hozza be, az utasításokat programként kell tárolni a memóriában, és ezért az ilyen utasítási rendszer "tárolt programok" néven is ismert. Nyilvánvaló, hogy a CU nem hajtja végre az utasításokat, de megkönnyíti ugyanazt azáltal, hogy kommunikál a megfelelő egységekkel, például az ALU-val. Mi a GPU (más néven VPU)? A Graphics Processing Unit (GPU) kifejezést a kilencvenes évek végén vezették be az NVIDIA, egy GPU gyártó cég, aki 1999-ben jelentette be a világ első GPU-ját (GeForce256). Mi az a gnu.org. A Wikipedia szerint a GeForce256, az NVIDIA definiált GPU-t a következőképpen: "integrált transzformációval, világítással, háromszögbeállítással / kivágással és renderelő motorokkal ellátott egyprocesszoros processzor, amely másodpercenként legalább 10 millió poligont képes feldolgozni". Pár évvel később, az NVIDIA riválisa ATI Graphics, egy másik hasonló vállalat, hasonló processzort (Radeon300) adott a VPU Visual Processing Unit kifejezéssel. Azonban, mivel nyilvánvaló, hogy a GPU kifejezés népszerűbb, mint a VPU kifejezés.
Tartalomjegyzék: CPU-GPU utasítás szerint megadott utasításokat hajtja végre. A CPU, a központi feldolgozó egység rövidítése a számítógépes rendszer agya végrehajtja az utasításokat adott számítógépes programmal megadott "számításokat". Ezért a CPU-nak csak akkor van értelme, ha van egy "programozható" számítástechnikai rendszere (így végre tudja hajtani az utasításokat), és meg kell jegyeznünk, hogy a CPU a "központi" feldolgozó egység, amely a többi egység / számítástechnikai rendszer részei. A mai kontextusban a processzor jellemzően egyetlen mikroprocesszorként ismert szilícium chipen helyezkedik el. Másrészt a Graphics Processing Unit rövidítése a GPU-t úgy tervezték, hogy komputerileg intenzív grafikus feldolgozási feladatokat távolítson el a CPU-tól. Elrajtoltak az Intel új generációs grafikus processzorai - HWSW. Az ilyen feladatok végső célja, hogy a grafikát egy megjelenítő egységhez, például egy monitorhoz vezesse. Tekintettel arra, hogy az ilyen feladatok jól ismertek és specifikusak, lényegében nem kell programozni, és ezen kívül a feladatok természetüknél fogva párhuzamosak a kijelzőegységek jellegéből adódóan.
Legyünk persze pontosak, a mára más márkáknál is divatos lágy hibrid rendszerről van szó, ennek lényegét mindjárt kifejtem. Gyorsan belakható a vezető környezete, a kezelhetőség egyszerű, könnyen átlátható, beleértve az érintőkijelzőt is Forrás: Ruschel Zoltán A drasztikusan megszigorodó uniós CO2-kibocsátási kvóták minden gyártót nyomás alá helyeztek. Mivel a Suzuki kis és kompakt autókat készít, alacsony árfekvésben, ráadásul az irreális bírságok számításánál mérvadó átlagos flottatömeg is alacsony náluk, nem sok lehetőség közül választhattak. Merre visz a Suzuki útja? - Suzuki Vitara 1.4 Hybrid 48V GLX teszt - tesztauto.hu. Saját dízeljük nincsen (e szegmensekben kevesen fizetnék meg a felárukat), az elektromos meghajtás a drága akku és a kis hatótáv miatt ugyancsak zsákutca lett volna. Maradtak tehát a hibridek. Indítógenerátor, akku, 48 voltos inverter A költségek alacsonyan tartása miatt került a választás a lágy (angolul mild) hibrid néven ismert technikára. Ez a legolcsóbb és legegyszerűbb hibrid meghajtás, amely a legkevesebbet tud faragni a fogyasztáson, illetve a CO2-kibocsátáson, hiszen elég messze áll az öntöltő Toyoták vagy a plug-in hibridek fejlettebb rendszereitől.
Igaz, a Suzukik sosem a benzinzabáló motorjaikról voltak híresek, így ez a kompromisszum elfogadható – főleg, hogy megmaradt a sokaknak fontos kézi váltó. Elég visszafogott a grafitszürke metál, de kérhető sokkal élénkebb színben, akár eltérő tetővel is Forrás: Ruschel Zoltán Maga a rendszer roppant egyszerű, hagyományos helyett egy indítógenerátort alkalmaznak (ISG), amely villanymotorként 10 kW-ot (13, 6 lóerőt) és 53 Nm-t képes leadni. Van továbbá egy lítiumion-akkumulátor, és mivel (a Swift/Ignis egyszerűbb megoldásával ellentétben) 48 volton működik, így 48/12 voltos inverter teszi teljessé a csomagot. Az akku és az átalakító elfér az első két ülés alatt, így egy centi helyet sem vesz el sehonnan, és a teljes hibrid csomag mindössze 30 kiló extra súlyt jelent. Ez itt az utasülés alatti 48 voltos lítiumion-akkumulátor. Balhézni akar a baloldal a választások napján - Hír TV. A vezető alatti dobozban az inverter lakik. Csupán 30 kilogramm a lágy hibrid rendszer extra súlya Forrás: Ruschel Zoltán Legalább olyan egyszerű a működése, mint a felépítése.
Magyarország egyik legnépszerűbb autója előre tart a zöld közlekedésben. Új autót választani ma sem könnyű feladat. Rengeteg gyártó elképesztő mennyiségű modellje alkotja a kínálatot, és természetesen nem lehet rábökni egyikre sem, hogy igen, ez az, ami mindenkinek és mindenre tökéletes. Viszont mindenki megtalálhatja a magáét. Míg néhány évvel ezelőttig az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy benzines vagy dízelmotoros autót válasszunk, addig ma már egyre nagyobb teret nyernek a környezetbarát törekvések, a részben vagy tisztán elektromos járművek. A fenti kérdés tehát némiképp átfogalmazva inkább úgy fest: hagyományos vagy alternatív hajtásút válasszunk. Suzuki vitara hybrid teszt 2. Aki pedig úgy érzi, a villanyautózás egyelőre inkább a jövő, mint a jelen, vagy csupán töltőoszlopokkal kevésbé megszórt helyen él, leginkább a hibridek felé orientálódhat, ha a zöldebb közlekedés felé nyitna. Noha a hibridekről sokakban még mindig él az a kép, hogy ez valami új keletű boszorkányság, biztosan túl bonyolult a technika és drága a fenntartás, valójában sorozatgyártású személyautóban idestova huszonöt éve van jelen a hibridhajtás.
A legtöbb hibridautó közös jellemzője az automata váltó is – legyen szó bolygóműves, CVT-s vagy hagyományos automatáról. Léteznek azért kézi váltós hibridek, de a gyakorlatban ilyesmivel leginkább a lágy hibridekben találkozhatunk. A 48 voltos lágy hibrid Vitarában is hatfokozatú manuális váltóval kapcsolgathatjuk a sebességet, az új, 1, 5-ös hibridben ellenben AGS robotizált váltó kapott helyet. Ez is hatgangos, ám nem kell a vezetőnek kuplungolással és váltogatással bajlódnia, azt megoldja a rendszer magának. A választható AllGrip összkerékhajtás pedig a körülményekhez állítható: Auto üzemmódban csak akkor hajt mind a négy kerék, ha megcsúsznánk, Sportban a hátsó kerekek több nyomatékot kapnak, így kezesebb lesz az autó kanyarokban, Snow módban havas, csúszós felületen tapasztalhatunk nagyobb tapadást, a Lock pedig a sárból, hóból való szabadulás záloga. Suzuki vitara hybrid teszt 2020. Érdemes továbbá azt is megfigyelni, honnan hová jutott a személyautók felszereltsége. Annak idején, például a régi Swiftnél még a kalaptartó sem volt az alapfelszereltség része, egy elektromos ablakos, klímás példány pedig már szinte úri huncutságnak számított.