A legtöbbjük már elektronika által vezérelt, ami sok esetben kényelmes és biztonságos, azonban ennek meghibásodása könnyen vezethet oda, hogy nem tudjuk kinyitni a gépkocsink ajtaját. Szintén okozhat kellemetlenségeket, ha lemerül a távirányító akkumulátora. Vagy meghibásodik, aminek következtébe elveszíti a beletáplált egyedi kódot, esetleg más módon nem lesz összhangban a gépkocsi elektronikájával. Ha manuálisan szeretnénk kinyitni az ajtót, akkor az is előfordulhat, hogy nem fordul el a kulcs a zárban. Ennek szintén számos oka lehet, elkophat a kulcs, maga a zárszerkezet vagy éppen meghibásodhat. Lehetséges a beragadt autó ajtó kinyitása szakember segítsége nélkül? Természetesen kerületünk olyan helyzetbe, hogy nincs idő megvárni a szakszerű segítséget, mert például a gyermekünk ragadt bent a kánikulában. Ilyenkor nem válogatunk az eszközök között, a szélvédő vagy ablak betörése, az ajtó felfeszítése egyaránt szóba kerülhet. Ha az utóbbi mellett döntünk, könnyen sérülhet maga a zár, így utána mindenképpen várhat ránk egy autó ajtózár javítás házilag.
A lemezt csak akkor illesszük majd a helyére (már csavarozással), ha úgy látjuk, hogy az ajtó és a zár is tökéletesen működik. Hasonló otthoni praktika alkalmazható a külső zártípus esetében is. A külső típus jellemzője, hogy az ajtó külső oldalán csak a cilinder zár látszik az egész szerkezetből, a belső oldalon az ajtó egy gombbal nyílik-csukódik. Hogyan szereljük fel? Az ajtózár-csere azzal kezdődik, hogy bejelöljük az ajtón azt a távolságot, hogy mennyire van távol a cilinderzár tengelye a szerkezet szélétől. Majd elkészítjük fúróval a henger átmérőjének megfelelő lyukat az ajtón. Az alátét-lemezt illesszük a cilinderre, ezután nyomjuk a kifúrt helyre. Majd a szerkezet alap lapját az ajtó belső oldalára illesztjük és a csavarokat behajtjuk. Az ajtózár-csere következő lépése, hogy a belső oldali zárszerkezet a helyére kerüljön. Vigyázzunk a cilinderzár nyelvének a helyére is, ha a nyelv hosszabb, mint ami nekünk megfelel, akkor fémfűrész segítségével vághatunk belőle. Mindig nézzük meg azt is, mit javasol felszereléshez a zár készítője.
Ha készen vagyunk, csukjuk be az ajtót, majd a már felszerelt zár magasságát jelöljük meg ceruzával az ajtótokon. A zárnyelvet elnyelő házat is el kell helyezni: ennek a helyét vésővel mélyítsük ki, és a ház csavarokkal a helyére kerül. Mielőtt végzünk, ellenőrizzük, jól működik-e a zár. Az ajtó forgópántjainak állításával segíthetünk a dolgon, ha nem zökkenőmentes a zár működése – de az ajtófélfán levő rész precíz beállításával még az utolsó simítások előtt elérhetjük, hogy minden pontosan illeszkedjen. Az leírás alapján nem is olyan bonyolult, de ha mégse sikerülne az ajtózárcsere házilag,, akkor hívjunk csak nyugodtan szerelőt.
Kós Károly Alapítvány művei, könyvek, használt könyvek - Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!
Ma van éppen negyven éve, hogy elhunyt az organikus magyar építészet egyik megteremtője, Kós Károly. Meglepő, mennyire nem volt rég, hiszen életének fő művei még az előző századfordulón születtek. Mivel Trianon után is szülőföldjén, Kalotaszegen maradt, ahol viszont a korábbiakhoz hasonlóan komoly megbízásokat már nem kapott, építészetileg termékeny korszaka nem volt túl hosszú. (Itt bemutatott fő alkotásai elképesztően rövid idő alatt, mind 1909 és 1912 között születtek! ) Azonban a pár igazán aktív éve alatt is annyi izgalmas és fontos épületet alkotott, hogy mindenképpen meg kell emlékeznünk róla, ahogy Schulekkel tettük nem is olyan rég: öt művének rövid bemutatásával. Állatkert (1909) Na igen, a bevezetőben emlegetett öt alkotás egyáltalán nem öt házat jelent. Az Állatkertnek annyi jó épületet tervezett barátjával, a fiatalon elhunyt Zrumeczky Dezsővel, hogy egy laza válogatást csak ezekből is összehozhatnánk. Az ifjú építészek nem sokkal korábban jöttek haza erdélyi tanulmányútjukról, és persze hatott rájuk az akkoriban divatos angliai Arts and Crafts is.
Székely Nemzeti Múzeum (1911) A Sepsiszentgyörgyön álló Székely Nemzeti Múzeum hasonlóképp tökéletesen egyesíti mindazt, ami miatt Kóst nagyra tartjuk. A felületes szemlélőnek talán csak a népies formák, a hagyományőrzés tűnhet fel, pedig az épület a nemzetközi trendeket épp úgy követte. Sokban emlékeztet például az akkoriban épült Finn Nemzeti Múzeumra (Kós nagy csodálója volt Eliel Saarinen munkásságának, tanulmányt is írt róla később), de szó sincs szolgai másolásról. Úgy töltötte meg székely formával, úgy gyúrta bele a helyi építészet hagyományait, hogy egy cseppet sem lett az egész díszletszerű, vagy épp operettes. A múzeumon főként helyi mesterek dolgoztak, de jelentős munkái közt mégis egyedül itt bukkan fel Zsolnay-cserép, ami kifejezetten extravagánsan hat a puritán népi építészettel párba állítva - anélkül hogy megtörne az épület harmóniája. Wekerletelep központja (1912) A ma szintén Kós Károly nevét viselő tér sokban hasonlít az Álltkerthez. Ez is Zrumeczky Dezsővel közös munkája, s bár itt sem minden épület az ő terveik alapján készült, de alapvetően határozták meg annak kinézetét (annyira, hogy sokan azt hiszik, egész Wekerlét Kós tervezte).
Nagy tervét, a romániai magyarság néprajzának összefoglaló szintézisét nem váltotta valóra. Mindemellett foglalkozott néprajzi kartográfiával is, 1970-től részt vett a Románia néprajzi atlasza gyűjtési és szerkesztési munkálataiban. Élete vége felé egyre inkább vonzották a magyar néprajzkutatás tudománytörténeti kérdései. Muzeológusként az eltérő feladat- és gyűjtőkörű központi és tájmúzeumok, valamint a szabadtéri néprajzi múzeumok szervezésének, kutatóhellyé fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Noha az 1950-es–1960-as években keveset publikálhatott, pályája során önálló vagy társszerzős kötetei mellett mintegy háromszáz szaktanulmányt jelentetett meg, főként romániai és magyarországi tanulmánykötetekben, szakfolyóiratokban. 1976-tól a Népismereti Dolgozatok című kiadványsorozat alapító szerkesztője volt. Társasági tagságai és elismerései [ szerkesztés] Tudományos eredményei elismeréseként 1973-tól a Román Akadémia rendes, 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt, emellett 1976-ban a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választották.
Az Erdélyi Szépmíves Céh 10 éves jubileumára kiadott díszkiadás III. Kiadói, festett egészvászon sorozat-kötésben.