Ugyan Magyarországon Hadházy Ákos szervezésében 680 ezer aláírás gyűlt össze, azt kérve, hogy hazánk is csatlakozzon a kezdeményezéshez, Polt Péter hajthatatlan volt. Mint elmondta, nem látja biztosítottnak az Európai Ügyészségnél a szakmaiság magas fokát. Sőt, azóta az Európai Ügyészség témáját feldolgozó monográfia megírásába is belefogott, mert célja, hogy eloszlassa a sok félreértést és téves információt, mely e témával kapcsolatban kering. Polt Pétert amúgy korábban szerette volna meghallgatni az OLAF által felvetett ügyek miatt az EP költségvetési ellenőrző bizottsága is, de a magyar legfőbb ügyész erre nem volt hajlandó, többek között mert a látszatát is kerülni kell, hogy a legfőbb ügyész közreműködésével tartott bizottsági meghallgatás "kampányeseménnyé" váljon. Poltnak, akit hiába szavazott le az ELTE jogi kara, végül professzor lett ott, nem először akasztotta meg szakmai észrevételeivel a külföldi akadékoskodókat. Idén áprilisban például arról beszélt, hogy nem érti, az Európai Bizottság miről beszél, amikor "magas szintű korrupciót" emleget.
Áder János javaslata nyomán hétfő délután szavazott arról a parlament, hogy a következő kilenc évben (! ) is Polt Péter maradjon-e Magyarország legfőbb ügyésze. Maradt. Polt Péter 2000 és 2006 között már betöltötte ezt a posztot, második megbízását 2010-ben kapta meg, ezt hosszabbította meg az Országgyűlés fideszes többsége újabb kilenc évvel. Ha ki is tölti megbízatását, akkor hivatalban töltött 24 évével megelőzi a legfőbb ügyészi képzeletbeli rangsorban Szénási Gézát, aki 1956. november 16-a és 1975 között volt az államszocialista Magyarország legfőbb ügyésze. Kacagnak. Fotó: Illyés Tibor MTI A legfőbb ügyész kinevezéséhez a jelenleg hatályos törvények alapján kétharmados többség kell, és a jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma mindaddig automatikusan meghosszabbodik, amíg a parlament kétharmados többséggel meg nem választja az utódát. Vagyis ha a Fidesz bármikor a jövőben véletlenül el is veszthetné a választást, Polt Pétert a mandátuma lejárta után sem lehetne lecserélni, ha a választásokon győztes pártnak nincs kétharmados többsége a parlamentben.
Idén rendhagyó módon – az írásban benyújtott országgyűlési beszámolóval egyidejűleg – a legfőbb ügyész a kollégái felé videóüzenetben számolt be az ügyészség tavalyi tevékenységéről. A kapcsolódó videó anyag letölthető innen. Dr. Polt Péter hangsúlyozta, hogy az ügyészség a törvények iránt elkötelezetten, magas színvonalon dolgozva ért el elismerésre méltó eredményeket 2019-ben. A legfőbb ügyész a videóüzenetben kiemelte, hogy a 2019-es év volt az első teljes év, amikor a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvényt (új Be. ) alkalmazta az ügyészség. Az eljárások időszerű befejezése, a "hagyományos" vádemeléstől elterelő, illetve a sértetti jóvátételt eredményező intézmények alkalmazása az új Be. legfőbb célkitűzései közé tartoztak. Az ügyészség tevékenysége megfelelt az új eljárási környezetnek, valamint a törvényes működés elvárásainak. Dr. Polt Péter legfontosabb szervezeti változásként 2019. február 1-jével kezdődően az ügyészségi nyomozás egységes struktúrába rendeződését említette.
Az útépítés gyakran két, egyidejűleg ellentétes pontról indult, ezek végül középen egyesültek. Ahhoz, hogy merőleges vonalakat húzzanak és megbizonyosodjanak arról, hogy az utak egyenesek lesznek és találkozni fognak, a földmérők a modern szögmérő ősét használták, amely egy keresztből állt, és amelynek négy végén ólomsúlyokkal ellátott szálak voltak. Amikor ugyanazon a fadarabon egy súly helyesen illeszkedett az előtte lévőhöz, akkor a földmérő tudta, hogy az út tényleg egyenes. Szándékosan kerülték a nehéz terepeket Bizonyára ettől függetlenül előfordultak hibák, ami megmagyarázza azokat a kis irányváltozásokat, amelyeket a régészek az ősi utak feltárása során találtak. Appia római ut unum sint. Amikor a terepviszonyok miatt az utaknak elkerülhetetlenül kanyarodniuk kellett, a kanyarokban az utak sokkal szélesebbek lettek, hogy az egymás felé haladó kocsik biztonságosan elhaladhassanak egymás mellett. A római utak emellett szándékosan elkerülték az olyan nehéz terepeket, mint a mocsarak vagy a folyók közvetlen környezete.
Családias vendéglőktől kezdve 3-Michelin csillagos étteremig széles a kínálat). Egy kávézó teraszánál keresve sem találhatnánk alkalmasabb helyet a bámészkodásra. Róma pompás lakói hangosan, hevesen gesztikulálva, büszkén haladnak el az asztalunk előtt. A feltűnő ékszereket, a kasmírt és a méregdrága designer darabokat olyan természetességgel viselik, mintha ebben születtek volna. Míg ráérősen kortyolgatjuk illatos kávénkat, élvezzük a hamisítatlan római dolce vitát és stílust. Azt mondják, az olaszok fizetésük nagy részét öltözködésre költik. S bár lehet, hogy ez költői túlzás, azért az tény, hogy stílusosan tudnak megjelenni, és ez nem csak a ruhákra vonatkozik. Négynapos kiruccanás Rómába! | Szallasguru.hu. Egyszerűen a vérükben van a lezser elegancia. Ezért sokan – ha már itt járnak – útba ejtik a híres divattervezők üzleteit is, melyekből bőséges választék várja az olasz divat szerelmeseit a Piazza di Spagna mellett, a Via Condottin (Prada, Gucci, Dolce & Gabbana, Bulgari, Ferragamo, és Valentino) vagy a Via Borgognonán ("Fendi Street").
2005-ben a Fendi egy egész üzletházat nyitott a közeli Largo Goldonin – persze hol máshol, mint egy XIX. századi palazzóban? Appia római ut unum. Persze olcsóbb, de szintén jó minőségű ruhákat másutt is kapunk, sőt, akár még piacokon is mazsolázhatunk, biztosan találunk egy-két jó darabot. Ne lepődjünk hát meg a rómaiak e stílus iránti vonzalmán, hiszen ha jobban visszagondolunk, az olasz csizma – s benne Róma – mindig is a művészet és a kultúra bölcsője volt, ahol a legbőkezűbb patrónusok jóvoltából a legnagyobb művészek éltek és alkottak, s mint ilyen, Olaszországban szinte már kötelező a dizájn, a finom anyagok, a stílus iránti rajongás. Persze hogy az emberek többsége mégiscsak e világhírű nevezetességek miatt érkezik az olasz fővárosba, melyeket az életben egyszer mindenképpen látni kell! De azok se keseredjenek el, akik már sokadszori visszatérők, mert Róma annyi csodát rejt, hogy azok felfedezésére egy élet sem elég. Róma legjellegzetesebb védjegye a Colosseum ellipszise, az amphiteátrumé, amit a világon mindenütt ismernek.
Jól képzett szakemberek tervezték meg őket Természetesen akadtak úgynevezett "íves útjaik" is, de csak akkor építettek ilyesmit, ha ez valamilyen fontos értelemmel bírt számukra: a rómaiak inkább a lehető legegyenesebb utat választották két földrajzi pont között, ami érdekes cikk-cakk útmintákhoz vezetett, ha elég messziről nézzük azokat. Pedig egy egyenes út építése, különösen nagy távolságokon, műszakilag jóval nagyobb kihívást jelent, mint amilyennek látszik. Az úgynevezett "mensorok" lényegében a mai földmérők megfelelői, akiknek az volt a feladata, hogy a terepviszonyoktól és a helyben elérhető építőanyagoktól függően meghatározzák az új út legmegfelelőbb elhelyezését és útvonalát. Appia római ut library. Ezek a szakemberek igen jól képzettek voltak és szabványosított gyakorlatokat alkalmaztak. Egy út lejtése például nem haladhatta meg a 8 fokot, hogy megkönnyítse az árukkal megpakolt nehéz szekerek mozgását. A lejtők mérésére a mensorok egy " khorobat " nevű eszközt használtak, ami egy hatméteres vonalzó, és amelynek tetején egy horony volt, amelybe vizet öntöttek.