", mondja. Bár sokat levon a költemény értékéből, hogy amiben bízott, az I. Ferenc nevével fémjelzett osztrák császárság, legkevésbé sem volt e költői odaadásra – mégis örök érvényűvé teszi a vers hitvallását a két alapérték megnevezése: a léleké (erkölcsisége) s a szabadságé: "Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. " A két óda a mai magyar nemzethez, és a mai magyar emberekhez is szól, mert nem kéne engedni, hogy a nagyhatalmak elnyomjanak minket és fejlődésünket. A magyarokhoz I. A mű első változata 1796-ban keletkezett, végső formáját 1810-ben nyerte el. A témát illetően kaphatott ösztönzést Horatiustól, tőle kölcsönözte a strófaszerkezetet is (alkaioszi). A vers szervezőelve: két idősíkot szembesít egymással – – múlt és jelen képei sorjáznak. Kulcsszava: az erkölcs – a régi (tiszta) és a mostani (megromlott). Ez az oka a nemzet hanyatlásának. I. Már az első sor megszólítása ("Romlásnak indult hajdan erős magyar") kijelöli a témát: most és jelen szembeállítását. A szemrehányó két kérdés figyelmeztet a jelen magyarjainak felelősségére.
A magyarokhoz I. 14 versszakból áll, és a múlt és jelen képei követik egymást. A történelmi áttekintést Attilától és Árpádtól indítja a költő: nem volt könnyű az ország helyzete a tatár, a török, a Zápolyát követő "visszavonás" korában sem, "a régi erkölcs" mégis életben tartotta a magyarságot. A történelem "szélvészei" – mondja a vers súlypontján olvasható allegória – nem tudták ledönteni a magyarság "tölgyfáját" – a mostani romlott erkölcsök azonban "benne termő férgekként" semmisítik meg. Berzsenyi nem lel vigaszra, sőt a távolabbról merített történelmi példák is azt mutatják: az idő a legerősebbeket is elpusztítja; mindent "felforgat a nagy századok érckeze". A magyarokhoz II. 6 versszakból és 2 egységből áll. Az időszembesítés (dicső múlt – sivár jelen) helyett itt térbeli áttekintést kapunk: Poroszországtól (Prussia) Görögországon (Haemusok) át egészen Dél-Amerikáig (Cordillerák). A forrongó világban, háborúk közepette azt a kérdést veti fel a vers: túlélhetjük-e mi, magyarok mindezt?
Berzsenyi Dániel - Magyarokhoz I. MŰFAJ, VERSFORMA A vers Horatius egyik megállapításához méltóan (" egy műalkotás megéréséhez kilenc esztendő szükségeltetik") több, mint tíz év alatt nyerte el végleges formáját. 1810-ben készült el a negyedik (utolsó) változata. Az 1816-os kiadás második könyvében szerepel, s a költő egyik leggyakrabban idézett alkotása. Műfaja hazafias óda, versformája alkaioszi strófa. Formai szempontból, történelmi-mitológiai apparátusát tekintve klasszicista alkotás, de történelemszemlélete, emocionális és képi ereje már romantikusnak mondható. Berzsenyi – saját poétikai szemléletének is ellentmondva – e versében gyakran él az áthajlás eszközével, amit szintén a romantikus szenvedélyesség magyaráz. BEVEZETÉS (1-3. VSZ. ) A vers első három szakasza a bevezetés. A megszólaló személy (a beszélő) nem azonosítható. A megszólított: magyar = magyarság. A beszélő – mint a próféták – a múlt történelmi dicsőségét ("Árpád vére", "Nyolc századoknak vérzivatarja... ") és erkölcsi magaslatát állítja szembe a megszólított kor, a jelen " veszni tért erkölcsével".
Költői képek közül A magyarokhoz I. tölgyhasonlatra épül, a II – be hajóallegória, vagyis Napóleon közeledése az egész magyarságot összefogásra készteti, és Magyarország hajója áll a bölcs tanács által irányítva. Mindkét óda antik, romantikus nyelvezetű, és időmértékes verselésű. Idősíkjait tekintve az I. a múlt és a jelen keveredése, a II – be az első három versszak a múlt, a következő három versszak a jelenre épül. A magyarokhoz I. nem belenyugvó elégia, hanem felháborodott, szenvedélyes óda – erről az indulatról árulkodnak az egymásra torlódó retorikai alakzatok is. A megszólító verskezdet – "magyar! " – utána rögtön két kérdés következik – "Nem látod…? Nem látod…? " -, melyek már csak az ismétlő nyomatékosítás révén is dühös felkiáltásként hatnak Később aztán a felkiáltások is ismétlődnek: "Oh! más magyar kar mennyköve villogott…", "Oh! más magyarral verte vissza nagy Hunyadink Mahomet hatalmát! " A magyarokhoz II – be fontos újdonság az, hogy itt derűlátó a költő: "Nem félek. ", jelenti ki, majd: "Bátran vigyázom.
szakasz példázatát ("Róma ledül... ") is bevezeti: a tölgyfa az ókori Róma hatalmi szimbóluma. A kép egyben a 8. szakasz és az egész mű kulcsfogalmának – "tiszta erkölcs" – párhuzama is. TETŐPONT (9. ) A 9. versszak a vers tetőpontja. A retorikai kérdésre (" Mi a magyar most? –") szentenciaszerű megállapítás felel. A megismétlődő " most" szó az előző szakasz ókori példájához kötődő mitologikus azonosítás. A "sybarita váz" a " rút" jelzővel fölerősítve a jelen állapotainak tarthatatlanságát nyomatékosítja, s rávilágít arra, hogy Berzsenyi számára múlt és jelen ellentétében a cselekvés és nem cselekvés a meghatározó. Elődeink cselekvő emberek voltak. A tatárjárás kora és Zápolya százada is tele van híres, nagy hősökkel, akik e nehéz időben is tenni próbáltak valamit – ezért értékelődnek fel vereségeik is. Ezzel szemben a jelen a tehetetlenség, a lustaság kora. A kérdő mondatban ismét elhangzó " magyar" szó egyértelműen a magyarságot, a nemzetet, a közösséget jelenti. Berzsenyi próféta-beszélője hangsúlyozza korának azon hibáját, melyet Kölcsey is megfogalmaz Zrínyi-verseiben: a múlttól való elfordulást, identitásvesztést (10. versszak).
Erre utal a versforma is (alkaioszi stófák). – Ám a romantika felé mutat az erőteljes nyelv ("energiás szavak"), a romantikus túlzások, a meghökkentő metaforák.
2018. május 9. | | 6392 | A gázsűrítők működését a különböző hűtőközegek jelentős módon befolyásolják. A méretezés, és a kiválasztás tehát egy hűtőrendszer tervezésénél kulcsfontosságú. A hűtőközegek gyorsan változnak, kiváltásuk, cseréjük esetén mindig szem előtt kell tartani a kompresszorok egyedi tulajdonságait. Az elméleti háttér A hűtési körfolyamat megértéséhez ismerni kell a Log p-h diagramot. Az első ábrán látható, hogy X=0-tól balra lévő terület a folyadékvezeték, a túlhűtött folyadékkal, az X=1-től nagyobb területrész a túlhevített gőzmező. A kettő közötti rész folyadékot és túlhevített gőzt egyaránt tartalmaz, ez a nedves mező. Az A és a B pont között látjuk az elpárologtató fajlagos hőfelvételét (q 0). Egy valós körfolyamatot a 1. ábrán láthatunk. Az elpárologtató fajlagos hőfelvétele q 0 =h 1 '-h 4. Ezzel szemben a kompresszorba belépő hűtőközeg nyomása és hőmérséklete a szívóvezeték ellenállása miatt az 1-es pontba kerül. Milyen eszközzel tudom kiváltani a hűtőkompresszor indítóreléjét?. Innen politrópikus állapotváltozás mentén jutunk el a 2-es pontba.
Itt is a hermetikus dugattyús kompresszorok jöhetnek szóba. Ebben az esetben a COP közel azonos az R134a és az R404A esetében. Ami a 134a felé dönti a mérleg nyelvét, az alacsonyabb GWP érték, amely így hosszabb távon üzemeltethető berendezést eredményez. Szóba jöhetnek az R404A helyett az új hűtőközegek, mint az R407A, R407F, R448A, R449A. (2. táblázat) -8 45 0…2 ˂ 5 kW 1, 5…1, 7 35 2…2, 4 2, 1…2, 3 Mélyhűtő tartományba, ahol fagyasztott árus hűtőkamrák, fagyasztós hűtőbútorok vannak (Q 0 ˂4kW) - szintén hermetikus dugattyús kompresszorokat használva -, viszonylag egyértelmű, hogy az R404A a jó választás, mert ár-érték arányában ez a legkedvezőbb a kisteljesítményű berendezéseknél. Meg kell említenünk az új hűtőközeget, az R452A-t, melynek az alkalmazási tartománya hasonló, mint a 404A esetén. Hűtőgép kompresszor bekötése 1 fázis. Nyomógáz véghőmérséklete viszonylag magasabb, bár kicsit kisebb a teljesítménye, de a GWP 45%-el alacsonyabb. Legnagyobb hátránya, hogy van hőmérséklet csúszása. Gombhoz a kabátot Más megközelítésből is megvizsgálhatjuk a kiválasztás kérdését.
A villanymotor fázisa és frekvenciája is azonos legyen. Előfordul, hogy egy Amerikából behozott kompresszor frekvenciája 60 Hz, ez nem fog megfelelően működni Európában. A motorok típusaiban is lehetnek eltérések, vannak LST (alacsony ind. nyomatékú: RSIR; RSCR; PSC) motorok, és vannak HST (magas ind. Hűtőgép kompresszor bekötése autóba. nyomatékú: CSIR; CSR; TRI) motorok. A kiváltásnál tekintettel kell lennünk a fizikális méretekre, és arra, hogy a motor teljesítménye közel azonos legyen. A szakemberek általában kisebb teljesítményű motorokat javasolnak cserekor, mert a nagyobb teljesítmény esetén előfordulhat, hogy az átlagnál magasabb külső hőmérséklet hatására a kondenzációs hő annyira megemelkedik, hogy a kompresszor kiáll hibára. Ezt elkerülendő, jobb választás egy picivel kisebb teljesítményt választani. Kicsivel többet jár így a kompresszor, de minél kevesebbet kapcsol ki és be, annál hosszabb az élettartama is. Összefoglalva elmondható, hogy a hűtőközegek megválasztásánál, kiválasztásánál alaposan meg kell fontolnunk minden paramétert.
Nem életszerű a hűtőközeghez választani a kompresszort, ám egy gondolatkísérlet erejéig tegyük meg. Ez azért érdekes, mert megláthatjuk, hogy a kompresszorok COP értékeit mennyire befolyásolja az adott hűtőközeg. Tételezzük fel, hogy Q 0 =13-15 kW-os hűtőteljesítményt szeretnénk elérni, normál tartományon, R404A hűtőközeget töltve a berendezésekbe. Két hermetikus scrollt, és két-két hermetikus illetve félhermetikus dugattyús kompresszort vizsgálunk meg. Látható, hogy a félhermetikus dugattyús és a scroll kompresszorok közel azonos COP-vel rendelkeznek, bár a scroll kompresszorok ára kedvezőbb, de nem javítható. A hermetikus dugattyús készülékeknek rosszabb a COP-je, amely abból adódik, hogy rosszabb a hűtésük. Az eredményeket a 3. Hűtőgép kompresszor bekötése 2021. táblázat foglalja össze. Kompr. típus kialakítása Copeland ZB66KCE Herm. scroll 15, 05 kW 2, 13 Bizter 4DES-7Y-40S Félherm. dugattyús 13, 67 kW 2, 15 L'Unite TAGD4612Z Herm. dugattyús 14, 04 kW 1, 77 18 kW 3, 13 16, 75 kW 2, 96 18, 18 kW 2, 4 Fix tömegáram, különböző teljesítmény Érdemes még egy esetet megvizsgálnunk.