Azt a forgatókönyvet, hogy a kollégák a saját szakállukra verik át a turistákat, rögtön elveti, mint mondja, vagy ő, vagy a felesége, vagy a három felnőtt gyermek egyike mindig ott van az étteremben. Figyelik a munkát, a pincéreknek pedig "meg van mondva", hogy azonnali kirúgás jár, ha szórakoznak a vendégekkel. "Lehet, hogy célzott lejáratás van a háttérben, valakinek nem tetszik, hogy nálunk mindig van kereslet" - morfondírozik az ősz, hetven év körüli férfi. Turisták nézik a Galilei étterem kínálatát a Váci utcában Fotó: Hajdú D. András - Origo "Hát hogy vernénk át bárkit? Törzsvendégeink vannak, az egyik pont tegnap mondta, hogy milyen érdekes, a város legrosszabbnak kikiáltott vendéglőjében eszem évek óta a legjobbat? " - folytatja Csöppű László. "Meg hát levegőt sem lehet venni a sok ellenőrzéstől, a fogyasztóvédők többször voltak, a NAV, az ÁNTSZ állandóan járkál, soha semmit nem találtak ellenünk, egyszer télen kaptunk egy büntetést, hogy kevés az étlap. Pedig szezonban egy hónapban kétszer biztosan jön valami hatósági ember, magát külföldinek álcázva. Galilei étterem budapest király utca. "
Galilei Étterem Galilei Étterem adatai: cím: Galilei Étterem 1056 Budapest Váci utca 79. telefon: +36 (1) 2666479 Vendéglátóhely típusa: étterem Üzenet küldése Az étterem honlapja A környék eseménynaptára Budapest térképe Látnivalók Útvonaltervező Útvonaltervező Budapest Leírás Galilei Étterem paraméterei: Budapest Szállás Fotók a régióból Hősök tere Budapest utca Szentendre Töltsd fel te is fotóidat!
"Nem is értem az egészet, hozzánk ilyen panaszok soha nem jutottak el, a vendégkönyvben egy 2008-as beírást találtam, hogy nem volt jó a pizza, meg valaki azt kifogásolta, hogy sokat várt a jegeskávéra" - magyarázza Csöppű László a Galilei pincehelyiségében, a berendezésül szolgáló rusztikus bútorok között, a nehéz, magas, bordó bársonyszékek egyikén ülve. Hát hogy vernénk át bárkit? "A Galilei? Az elképesztő. Galilei Étterem - Budapest - Belföldi Utazás - Budapest - Galilei Étterem. Hetente kétszer kihívja rájuk a rendőrséget valamelyik vendégük, amikor az orra alá dugják a számlát. Idejönnek hozzánk panaszkodni a turisták, és mutogatják a sajtpapírra kézzel írt, a tételek nevét nem, csak az összeget tartalmazó számlát, amit ott kaptak" - nem kell sokat kérdezősködnünk a sztorikért a Váci utcai, közeli vendéglátósok körében. Azt mondják, egyrészt örülnek, hogy végre írnak az újságok arról, hogy mi megy a Galileiben, másrészt szerintük a környéknek is rosszat tesz, hogy az egész utcát egy kalap alá veszik. Csöppű azt mondja, meglepetés volt neki, hogy ilyen rosszakat mondanak a szerinte teljesen korrekt vendéglőről, az ellenőrzéseken sem találtak soha semmit a hatóságok.
Az éttermet a City Center Kft. csinálja, amelynek viszont már ötvenmilliós bevétele volt, és veszteséges lett tavaly. A Galilei a szállodát üzemelteti, és ritkán használt autókat is behoz Miamiból, amiket aztán itthon elad. A Váci utcai vendéglősök szerint egyrészt jó, hogy kipattant egy ilyen botrány, másrészt viszont kikérik maguknak, hogy mindenhol az jelenik, meg, hogy a Váci utca egésze lehúzós. Galilei étterem budapest belváros. "Régebben sok volt a zsivány, de mostanra helyrejöttek a dolgok, tényleg mindenki korrekt, nagyon jó éttermek is vannak itt, de valahogy a Csöppű mintha leragadt volna a régi, átvágós korban" - mondja egy névtelenséget kérő vendéglős. Az idegenvezetők ma már azzal engedik el a csoportjukat, hogy a Váci utcába nehogy beüljenek. A vendéglátósok nem értik hogy hogy csinálhatja ezt egy étterem, amikor egyrészt már két éve is szerepelt a sajtóban a lehúzásuk (érdemes 4:53-hoz tekerni), másrészt folyamatosak az ellenőrzések. A Galilei tegnapelőtt, valószínűleg a megjelent cikkek hatására, már kapott is egy ellenőrzést az önkormányzattól.
A narni-i Galeottóhoz című versében is. Ez a negatív élmény ugyanakkor arra ösztönözte Janust, hogy megújítsa költészetét: már nem volt annyira kötve a szabályokhoz, hiszen nem volt humanista közönség, amelyet ki kellett szolgálnia, mint Itáliában. Itt nem volt értelme olyan verseket írni, amelyek az antik idézetekre épülnek, így a költő szabadabban kezelhette, továbbfejleszthette a reneszánsz költészet szabályrendszerét. Tulajdonképpen Pannónia (a Magyar Királyság) elmaradott kulturális viszonyai és a művelt európai ember idegenségérzete, amely itt őt elfogta, gazdag témát szolgáltattak neki, amelyekből versei táplálkozhattak. Elég öntudatos is volt ahhoz, hogy tisztában legyen vele: ő az első (sőt, az egyetlen) humanista költő a hazájában, így őt meg kell becsülni, mert ő hozza ide a haladó műveltséget, a szellemi értéket. Ez az öntudat fejeződik ki Pannónia dicsérete című versében, amely valójában önmaga dicsérete. Ám a kezdeti lendület és optimizmus hamar elhagyja, és a magára maradottság, a szellemi száműzetés fájdalma elégikusabb hangvételű versek írására készteti, amilyen az Egy dunántúli mandulafáról is.
Janus Pannonius latin nyelvű világi líránk megteremtője, magyar humanista költészetünk világirodalmi rangú költője, aki egyénivé tudta formálni a kötelező mintákat, sablonokat s eredeti, hiteles életművet hagyott ránk. Első költőnk, akit saját korának európai művészei ismertek és elismertek. Művészete a kortárs itáliai művészettel szoros kapcsolatban bontakozott ki, ott indult pályája, mely végül otthon, Magyarországon teljesedett ki. Életművének fő műfajai beilleszkednek a kor humanista lírájának műfaji rendjébe: írt epigrammákat, elégiákat és panegyricusokat azaz dicsőítő költeményeket. Epigrammái részben iskolai feladatra szánt versgyakorlatok, melyek a latin Martialis költészetének szellemes, csipkelődő hangnemét követik, úgynevezett római epigrammák. Ezek mellett főként magyarországi korszakában számos görög epigrammát is írt, melyeknek komoly, ünnepélyes hangneme, humanista értékeket felmutató világképe elüt a római epigrammák stílusától. Hazai földön írt epigrammái közül kiemelkedik a még lelkes, optimista hangvételű Pannónia dicsérete és a már elégikus, borongós hangvételű Egy dunántúli mandulafáról című, mely a tragikus költősors, a koránjöttség motívumának egyik korai előképe irodalmunkban.
Líra szintfelmérő Add meg a neved és az e-mail címed! Az adatok megadása nélkül is kitöltheted a tesztet. Név E-mail 1 / 14 Mi a műfaja Kőműves Kelemenné című műnek? népballada epigramma óda elégia költői levél (episztola) dal költői elbeszélés 2 / 14 Mi a műfaja Catullus: Gyűlölök és szeretek című művének? elégia óda epigramma dal ballada költői levél (episztola) költői elbeszélés 3 / 14 Mi a műfaja Janus Pannonius: Pannónia dicsérete című művének? óda elégia dal költői elbeszélés költői levél (episztola) epigramma ballada 4 / 14 Mi a műfaja Kölcsey Ferenc: Huszt című művének? ballada óda epigramma dal költői elbeszélés költői levél (episztola) elégia 5 / 14 Mi a műfaja Vörösmarty Mihály: Szóza t című művének? költői levél (episztola) epigramma dal ballada költői elbeszélés óda elégia 6 / 14 Melyik meghatározás igaz az epigrammára? Időmértékes versformában írt görög eredetű lírai műfaj. Az ókori költészetben még disztichonban írt költemény. Témája szomorú, lehangoló. Verses epikai műfaj.
Az epigrammára jellemző csattanós zárás az egyéni előmenetel és a haza felemelkedésének azonosságát szólaltatja meg. Ez volt az a kor, amelyben a művészek kiléptek a névtelenségből, az árnyékból, és büszkén vállalták alkotásaikat (a középkorban még nem létezett művészi öntudat, maga a művész is inkább csak mesterembernek számított, és a művészek nem tekintették önmagukat fontosnak). A költői öntudatot kinyilatkoztató verstípusnak megvannak az előképei az ókori költészetben, főleg a római költőknél; pl. Ovidius vagy Horatius is kihangsúlyozták saját alkotói halhatatlanságukat. Magyarországon azonban ez újdonság volt. Janus Pannonius nemcsak az első olyan magyar költő, akit név szerint ismerünk, hanem a reneszánsz költői öntudat első hazai kifejezője is. Pannónia dicsérete Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! (Berczeli Anzelm Károly fordítása) A vers műfaja epigramma (rövid, magvas gondolatot tartalmazó vers, csattanóval a végén), hangulata emelkedett.
Előzmények: A korábban taglalt középkori irodalomnak végül az tett be, hogy az olasz városi polgárság a 14. századra megerősödött, és ők még világiasabbak voltak, ráadásul reneszánszát élte az ókori műveltség - ez volt a reneszánsz. Magyarországra az ott tanuló diákok révén jött be a divat a 15. század második felében, de mivel nálunk nem voltak gazdag polgárok, a nemesség töltötte be e szerepet. Ilyen Olaszországban tanuló nemes volt Janus Pannonius (1434-1472), aki diáktársai közül is kitűnt tehetségével, így Európa-szerte ismertnek számított. Fiatalkori, olasz versei pozitívak, magyarországi versei már megtörtek, hiszen itt össze sem volt hasonlítható a kulturális élet a pezsgő olasszal (Mátyás híres reneszánsz udvara csak Pannonius halála után jött létre). Ő az első név szerint ismert költőnk. Cselekmény: A költő büszkélkedik, hogy általa immár vannak jó magyarországi versek is és ezzel felkerül a hely a térképre. Téma: Elég nyílt, de a kontextust is figyelembe kell venni: ez már a költői öntudat megnyilvánulása.