Mit ünneplünk húsvétkor? A t avaszi ü nnepkör legjelesebb ünnepe. Hú svét = Pészah (héber) A szó kikerülést, elkerülést jelent. A magyar HÚSVÉT szó az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A zsidó vallás tanítása szerint e napon ünneplik az egyiptomi rabságból való menekülést. A keresztény vallás Jézus feltámadását ünnepli ezen a napon. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybeesett. A niceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. Mit ünneplünk valójában húsvétkor? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Hús-vét … ez azt jelenti, hogy húst veszünk magunkhoz. Miért olyan nagy dolog ez, hogy még az ünnep neve is megemlékezik róla? Azért, mert a farsangi nagy vígasságokat egy 40 napos böjt követi, ami az ún. "Hamvazószerdával" veszi kezdetét. Ezt a szokást Jézus kereszthalálának, illetve az azt megelőző negyvennapos böjtölésének emlékére tartják.
Tavaszi nap-éj egyenlőség A pogány népeknél a természeti jelenségek nagy jelentőséggel bírtak. A két napforduló, illetve az őszi és a tavaszi nap-éj egyenlőség voltak ezek közül a legjelentősebbek. Utóbbi során az indoeurópaiak Ostara túlvilág-istennő ünnepét ülték, számos nyelvben eredeztethető ebből a névből a húsvét szó, lásd: német Oster, angol Easter stb. A húsvéti ünnepkör a kereszténységben A húsvéti ünnepkör hamvazószerdától pünkösdvasárnapig tart, s bár a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, mégis keveset tudunk róla. Vegyük hát sorra az ünnepkör eseményeit. Hamvazószerda: a Nagyböjt első napja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 46. nap. Nagyböjt: Hamvazószerdától húsvétig tartó 40 napos bűnbánati időszak. Évszakok: Mit ünneplünk húsvétkor!. Bár maga a periódus 46 napos, ebből 6 nap vasárnapra esik, mely az Úr napja, így nem számít bele a böjtbe. Virágvasárnap: A nagyhét első napja, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe. Nagycsütörtök: a szent három nap első napja, ekkor történt meg az utolsó vacsora és búcsúzott el Jézus a tanítványaitól a Gecsemáné-kertben.
A nyúl Amerikában és Magyarországon is a XVI. Században vált ismertté. A védtelen nyúl a keresztény jelképrendszerben annak a kereszténynek a megtestesítője, aki az ördög elől Krisztushoz menekült. A legenda szerint egy kutyák elől menekülő nyúl Szent Márton köpönyege alatt lelt menedéket. A nyulat hosszú ideig mágikus lénynek tartották. Az elfogyasztott állat lábát nyakba akasztva viselték, mert azt hitték, elűzi a gonoszt.
Elmaradhatatlan húsvéti szokás a tojásfestés, amelynek hazánkban igen régi hagyományai vannak. Magyarország minden területén különféle motívumok voltak divatosak: a klasszikus minták hímzés, írás, karcolás vagy patkolás módszerével készültek – általában növényi motívumok láthatók rajtuk. Külön szerepe van a piros tojásnak, ez a szín ugyanis Jézus Krisztus vérét szimbolizálja. A húsvéti szokások között megemlítendő az is, hogy a tojások közösen történő elfogyasztásának régen jelentőséget tulajdonítottak. Úgy tartották az emberek, hogy ha a család együtt eszi meg őket, az örök emlék marad, s emiatt bármikor hazatalálnak majd, bárhová sodorja őket az élet. A húsvétvasárnapot a locsolkodós hétfő követi – ennek régen szintén nagy jelentősége volt. Ma is sok faluban tartják a szokást a férfiak – házról házra járnak locsolóvödörrel vagy szódásszifonnal. Ennek modern változata a parfüm vagy kölnivíz alkalmazása, noha a locsolkodás hagyománya a víz megújító, megtisztító szerepében gyökerezik. De a termékenységi kultusz és a bőséges termés is kapcsolódik hozzá.
2018. március 31. 10:29 MTI A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (solemnitas solemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 1-jén és 2-án ünneplik a nyugati keresztény egyházak. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe. A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak. A ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis).
A zsidó vallásban húsvétkor a pészahot ünneplik, az egyiptomi fogságból való kiszabadulást. A pészah szó kikerülést jelent, ami arra utal, hogy a halál angyala elkerülte a bárány vérével megjelölt házakat. Az angol Easter, illetve a német Ostern elnevezés a germán Ostara, a tavasz istennője nevéből ered. A magyar Húsvét szó a Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyven napos nagyböjt lezárására utal. A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig tart és a húsvéti szent három nappal zárul. A Biblia szerint virágvasárnapon vonult be Jézus szamárháton Jeruzsálembe, a nép pedig "Hozsánna Dávid fiának" felkiáltással fogadta. Virágvasárnap ünnepekor a templomokban körmenetet tartanak és barkát szentelnek. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, Nagypénteken Jézus kereszthaláláról emlékezünk, Nagyszombat pedig a húsvéti örömünnep kezdete. Szombat este tartják a templomokban a húsvéti vigíliát, a mise végén pedig körmenetet tartanak Jézus feltámadása alkalmából. A Húsvét ünneplésében a népszokások is nagyon fontos szerepet játszanak.
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta Magyarország 2022. január 1. –2027. december 31. közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét. A térkép meghatározza a regionális beruházási támogatásra jogosult magyar régiókat és az egyes régiókra vonatkozó maximális támogatási intenzitásokat is. A támogatási intenzitás a kedvezményezettenként nyújtható állami támogatás maximális összege az elszámolható beruházási költségek százalékában kifejezve, mely az érintett térségek egy főre jutó GDP-jétől függően az alábbiak szerint alakul majd: A Pest, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld régiókban a nagyvállalkozások esetében a maximális támogatási intenzitás 50%; A Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régiókban a nagyvállalkozások esetében a maximális támogatási intenzitás 30%. Forrás:
A regionális támogatási térkép szabályozza az adott területen adható maximális támogatási intenzitást, melyet az egyes régiók fejlettségi szintje alapján rendeltek el. Az előző (2007-2013-as) programozási időszakban elérhető intenzitásokhoz képest észak-magyarországi, észak-alföldi, a dél-alföldi és dél-dunántúli régióban változatlan maradt, a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régióban pedig 5 százalékkal csökkent az adható támogatás mértéke. A közép-magyarországi régiót tekintve Pest megyének csak egy része támogatható, nagyvállalatok budapesti beruházásaihoz támogatás nem adható, Pest megyében pedig 82 településen 5 százalékkal emelkedett az intenzitás mértéke. A regionális támogatási térkép nagyvállalkozásokból indul ki, középvállalkozásoknak plusz 10%, kisvállalkozásoknak plusz 20% adható még, ha nem szállítási ágazatban tevékenykednek. A 2014-2020-as programozási időszakban adható maximális támogatási intenzitások (%): Régió Mikro- és, kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalat Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl 70 60 50 Közép-Dunántúl 55 45 35 Nyugat-Dunántúl 25 Közép-Magyarország 1.
2019. április 26. 10:46 A regionális támogatási térkép 2020. december 31-én lejár, de várhatóan az új állami támogatási szabályok 2022-es elfogadásáig terjedő átmeneti időszakban sem fog csökkenni az egyes magyarországi régiókban elérhető intenzitás. Pest megyében, ha önálló régióként elismeri a Bizottság a regionális támogatási térképen, magasabb támogatási intenzitás lehet alkalmazható 2021-től. A regionális támogatási térkép lehetséges változásai 2021-2022 Az Európai Bizottság (Bizottság) 2012-2014 folyamán az állami támogatási szabályozás korszerűsítése (State Aid Modernisation, SAM) c. kezdeményezése keretében új jogszabályokat és iránymutatásokat fogadott el, köztünk a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatást [1] is. A szabályok többségének időbeli hatálya 2020. december 31-én lejárna, de a Bizottság 2019 elején tájékoztatta a tagállamokat, hogy mielőtt a szabályok jövőjéről döntene, a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatással [2] összhangban hatásvizsgálatokat szeretne végezni az eddigi tapasztalatok alapján.
Magyarország kérésének helyt adva, jóváhagyja a magyar regionális támogatási térkép 2017-2020-ra vonatkozó módosításait az Európai Bizottság - tájékoztatott közleményében az uniós bizottság kedden. A tájékoztatás szerint Magyarország által benyújtott kérvény alapján Göd és Sződliget felkerült a kevésbé fejlett régiók közé, ugyanakkor Pilisvörösvárt és Solymárt levették onnan. A módosított térkép 2017. január 1-től 2020. december 31-ig lesz hatályban. Az uniós szabály szerint a kevésbé fejlett régiók - ahol az egy főre jutó vásárlóerő paritáson számított GDP nem haladja meg az uniós átlag 75 százalékát - egész területén engedélyezett a támogatás nyújtása. A támogatási intenzitás maximális mértékét a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP 2008-2010 közötti átlaga alapján határozták meg. Budapest nevezetsségei Legóból Magyarország esetében a korábbi, 2007-2013-as időszakban hatályos támogatási térképhez képest a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régióban 5-5 százalékponttal 35, illetve 25 százalékra csökken az intenzitás mértéke.
A 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban az ország egyes régiói eltérő forrásokhoz juthatnak a versenyszabályok alá tartozó tevékenységekhez nyújtható állami beruházási támogatások esetében. Az ország regionális támogatási térképének koncepcióját tartalmazó kormányhatározat a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. Az Európai Bizottságnak jóváhagyásra benyújtandó regionális támogatási térkép koncepciójában a közép-magyarországi régió beruházásainál a támogatás intenzitása nulla százalék. Ez alól kivételek a határozatban felsorolt kistelepülések, amelyek támogatása 35 százalék. Emellett a 20 százalékra jogosult Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár és Solymár. Az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli régióban 50 százalék, a közép-dunántúli régióban 35 százalék, míg a nyugat-dunántúli régióban 25 százalék a beruházási támogatás intenzitása. A felsorolt támogatási mértékek a kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, a középvállalkozások esetén pedig 10 százalékponttal növelhetők.