Világrend leírása Alig másfél évvel a kínai nyitást elemző, már 2. kiadását élő Kínáról című könyve után, itt a 92 évesen is aktív politikai elemző legújabb műve! Henry Kissinger (1923-) amerikai Nobel-békedíjas diplomata és politikus, a 20. századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója. Előbb az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt, de több későbbi elnök mellett is dolgozott tanácsadói minőségben. Legújabb könyvében a 21. Diplomácia (könyv) - Henry Kissinger | Rukkola.hu. század sürgető történelmi kihívására keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? Merre tartunk? A nyugati világ fölé kerekedik-e a gazdaságilag erősödő kelet? Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e? E kérdések megválaszolásához a szerző kétezer év történetén kalauzol át, hogy elérkezzen a mai, változóban lévő világrend-koncepcióig, majd könyve utolsó harmadában a következő fél évszázad várható kihívásait is felvázolja.
Grúber Károly, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kül- és biztonságpolitikáért felelős főosztályvezetője szerint Kissinger leírja a multipolárissá válás felé tartó világot, tendenciákat, de nem ad konkrét receptet a problémák megoldására. Kissinger, Henry: Világrend | Atlantisz Publishing House. Ugrósdy Márton politológus, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója is azt mondta, hogy Kissinger legfőképpen sejtet, nem ad konkrét tanácsokat az amerikai vezetésnek. Ugrósdy szerint a migrációs válság is rádöbbentette Magyarországot, hogy van egy másik világ is a határokon kívül, amit érdemes megismerni, ebben pedig segíthet a könyv. Szükségeszerűen valahol felületes is a kép, ha 80 oldal jut Európára, 40 oldal Kínára, de a könyv szerinte egy jó fogódzót jelent a továbbiakhoz. Azért Amerika szemszögéből Ugrósdy arról is beszélt, hogy Kissinger az általa ismert vesztfáliai – a kormány, a terület és a lakosság egységére épülő államokban gondolkozó – rendszerben próbálja megmagyarázni mindazt, amit tapasztal a világban, és ez többé-kevésbé sikerül is neki.
Különösen szembetűnő ez az Egyesült Államokkal foglalkozó két fejezetben: beszédes például, hogy bár tucatnyi elnökről beszél részletesen, közülük egyről sem tud igazán negatívat mondani, mintha mindannyian koruk legnagyobb alakjai lettek volna, mintha mindannyiukra rendkívül rátermett vezérekként és kiváló államférfiakként kellene emlékezni. Persze nem vitatom, hogy Kissinger tényleg így gondolja, netalán, hogy a kötet gondolatiságába ez illet bele, de azért az Államok külpolitikája és idealizmusa kapcsán néminemű elfogultságot éreztem a szövegben. A végére végül tényleg eljutunk a 21. századhoz – Kissinger pedig még olyan témákról is legalább gondolatébresztően beszél, mint a digitális korszak kihívásai (főként a politikai aspektusát figyelembe véve), és akkor olyan, nyilvánvalóan fontos dolgokat még nem említettem, mint az atomkérdés és a nukleáris fegyverkezés. Mindenről határozottan megvan a véleménye, jóllehet ez annyira nem egyértelmű a szövegből: sokszor inkább mind a két "oldal" érveit elmondja, hogy aztán neki megfelelő konklúziót vonjon le.
Kalandosan megszervezett út 1949-ben kiáltották ki a kommunista erők a Kínai Népköztársaságot. A Csang Kaj-sek vezette nacionalista kormány Tajvanra menekült, ahol továbbra is fenntartotta igényét Kína egész területére Kínai Köztársaság név alatt. Akkoriban és még jó ideig a Tajpejben székelő Kínai Köztársasággal tartotta fenn a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat a világ nagy része, és egészen 1979-ig az Egyesült Államok is. Nem így a kommunista világ ideológiai és politikai központja, a Szovjetunió, amely elsőként ismerte el a Kínai Népköztársaságot az egyetlen Kínaként. A győztes Mao Ce-tung ot, aki hirtelen a világ legnépesebb, igaz, meglehetősen szegény államának vezetője lett, nem sokkal hatalomra kerülése után fogadta is a kommunista világ ura, a Nagy Honvédő Háborúból, azaz a II. világháborúból alig néhány éve győztesen kikerült és fél Európát befolyási övezetébe vonó Sztálin. Aki nem volt rest éreztetni az ugyancsak győzelemtől mámoros Mao számára, hogy hol is helye: hosszan váratta a Moszkvába látogató kínai kommunista vezetőt, és úgy beszélt vele, mint a kisebb testvérrel, akinek nyája megtért a jó meleg kommunista akolba.
Teljes kiőrlésű kifli elkészítése: A száraz hozzávalókat ( lisztek, búzasikér, élesztő, só) egy tálba tesszük, hozzámérjük az olívaolajat és a langyos vizet apránként hozzáadva egy sima tésztagombóccá gyúrjuk össze addig, amíg már nem ragad. Kevés zabpehelyliszttel megszórt szilikonlapon kb. 0, 5-1 cm vastag, kör alakúra nyújtjuk a tésztát és 8 db körcikkre vágjuk. A kifliket egyenként, szorosan feltekerjük a szélesebb részétől kezdve a körcikk csúcsáig, majd – egy kevés helyet hagyva közöttük – egy sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket. Egy tiszta konyharuhával letakarva 30-40 percig meleg helyen kelesztjük. Közben előmelegítjük a sütőt 180 fokra, és miután a kiflik megkeltek, tepsistül (konyharuha nélkül 😉) betoljuk őket fél órára és készre sütjük. Akkor jók, ha szépen megbarnult a tetejük, de nem égtek meg. Teljes kiőrlésű kifli recept magyar. Reya Tippje 1: ha élesztős, kelt tésztát készítetek, ősztől tavaszig csak csukott ablak mellett, meleg lakásban készítsétek, lehetőleg szobahőmérsékletű vagy annál melegebb alapanyagokból.
Olvastad már? Tényleg jobb a teljes kiőrlésű? 1. Kifli teljes kiőrlésű liszttel és alpesi kősóval 2. Sokmagos teljes kiőrlésű stangli 3. Graham kifli köménnyel és szerecsendióval 6. Sajtos-vajas graham kifli 7. Fokhagymás-magos hűtős kifli
200 fokra előmelegített sütőbe tesszük, és kb. fél óra alatt (sütő függő! ) ropogósra sütjük a kifliket. A receptet Scarlett69 küldte be. Köszönjük! Hasonló receptek