Szabó Lőrinc dolgozószobáját fia, Lóci őrizte meg érintetlenül, most pedig Lóci özvegye és egy alapítvány őrködik afelett, hogy 1957 óta minden a helyén maradjon. Megnézhettük mi is.
Micsoda egy hólyag lehet, akinek úgy küldenek levelet, hogy a címét sem írják rá, csak annyit: Szabó Lőrinc, Budapest – gondolta magában Blazovits Éva valamikor a nyolcvanas évek végén a Magyar Posta Krisztina körúti fiókjában, ahol a faxgépet kezelte. Márpedig rendszeresen érkeztek erre a gépre Németországból "Szabó Lőrinc, Budapest" címzésű faxok, melyek aztán a kukában végezték, mert senki sem tudta, hova is kellene kézbesíteni. Ám egyszercsak beállított egy magas, szemüveges férfi: ő volna Szabó Lőrinc és átvenné a küldeményeket. Kiderült, ő a versekben is megörökített Lóci, Szabó Lőrinc költő fia. G szabó lőrinc semmiért egészen. A fura megismerkedésből kapcsolat szövődött, szerelem és házasság lett. Így került Éva a Volkmann utcai házba, ahol Lóci féltő gonddal vigyázta apja emlékét. Az egykori dolgozószobát például úgy őrizte meg, ahogy az apja hagyta, amikor meghalt 1957 októberében.
Az Alapítvány története: Az Alapítványt 1994-ben G. Szabó Lőrinc (a versekből ismert Lóci) alapította 1994-ben. 1997-es halála után az alapítványi elnökséget Szabó Lőrinc unokája, Lóci lánya Gáborjáni-Szabó Réka vette át. Az Alapítvány elnökhelyettese Kabdebó Lóránt DSc, professor emeritus, a Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyének vezetője. Az Alapítvány 9 tagú kuratóriumi bizottsággal rendelkezik. A kuratórium Intéző Bizottságának elnöke Ropolyi Lajos. Az Alapítvány legfontosabb együttműködő partnerei: Szabó Lőrinc Kutatóhely (Miskolci Egyetem BTK) Petőfi Irodalmi Múzeum Szabó Lőrinc nevét viselő Iskolák és Társult Tagintézmények (Iskolalánc) Önkormányzatok (Fővárosi, II, XII. Kerületi, Miskolci, Debreceni, Hévízi, Balassagyarmati) MTA Könyvtár és Információs Központ Közkönyvtárak, művelődési intézmények Az Alapítvány célja és tevékenysége Az Alapítvány az 1997. évi CLVI. Nacsa Lőrinc: Egyértelmű a törvénytelenség a baloldali sms-ek ügyében - Hír TV. törvény 26. §. -ának c/5 (kulturális tevékenység) és c/6 (kulturális örökség megóvása) pontjaiban megjelőlt közhasznú tevékenységeket folytatja.
A Mandiner Választási Különszáma erre kínál lehetőséget! A Mandiner Választási Különszámát ezekben az üzletekben vásárolhatja meg!
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Portáltulajdonos, figyelem! A portál tényleges beindításához van néhány nélkülözhetetlen teendőd: A Vezérlősáv / Modulkezelő menüpont alatt hozz létre új modulokat! Aktiválni kell azokat a modulokat, amelyeket a látogatók számára is láthatóvá akarsz tenni! A Vezérlősáv / Beállítások menüpont alatt állítsd be, hogy a létrehozott modulok közül melyik legyen a nyitóoldalad, azaz a főoldalad! Amíg nem választasz, mindig látszani fog ez a figyelmeztetés! Kezdd meg a tartalmi feltöltést, hogy érdekes és egyéni legyen a portálod! Készíts olyan modulokat, amelyek interaktívak, hogy ismerőseid, barátaid szívesen visszatérjenek a lapodra. Portálod biztonsága érdekében kattints IDE, és olvasd el figyelmesen a cikket! Ha további kérdésed van, olvasgasd a fórumait, vagy írj a webmester nek! Nacsa: Törvényességi kérdések is felmerülhetnek a baloldal kampányát külföldről segítő cégcsoporttal kapcsolatban | Mandiner. Kellemes szórakozást, jó munkát!
A tavaszi gonoszjáró nap… - Mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. - A régi boszorkányperekben állandóan felbukkan Szent György napja, mint olyan időpont, amikor a boszorkányoknak különösen nagy a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. - Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban azt mondogatták: "szedem, szedem, felét szedem", ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság. Szent György napja pásztorünnep: - Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. - A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék.
A pásztorok áldozatot is mutattak be ekkor, végezetül pedig kezet mostak a reggeli harmatban. A keresztény egyház a legendás sárkányölő Szent György névünnepét erre a tavaszkezdő napra helyezte. A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek rendre a tavaszhoz fűződnek. Ki volt Szent György? Sárkányölő Szent György egyike a tizennégy segítőszentnek. A lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, a fegyverkovácsok patrónusa volt. A katonaszentek közé tartozik. A vértanúhalált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. A Szent Györgyöt jellemzően sárkányölés közben ábrázolják. A sárkányölő György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A középkorban a sárkány magát a gonoszt, a pogányságot jelképezte, s e jelenet segítségével egy pogány nép, vagy ország megtérítését ábrázolták. György igen nagy tekintélyre tett szert a brit szigeteken, ahol Oroszlánszívű Richárd saját védőszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett.
Sárkányölő Szent György kultuszában a szkíta Hadúrhoz köthető kultuszok élnek tovább. Ünnepnapja, április 24-e fontos határnap a mezőgazdaságban. A katolikus egyház töröltette a szentek köréből Szent Györgyöt, arra hivatkoztak, hogy nem igazolható, hogy ő a valóságban is létezett. Ennek ellenére kultusza töretlenül él a keleti, ortodox keresztények körében, valamint a magyar hagyományban, illetve olyan népek is őrzik az emlékét, akik a szkíták utódjainak vallják magukat, de mára felvették a muszlim hitet. Szent György élete Szent György életéről és teteiről vannak korai írásos emlékek, amelyből megtudjuk, hogy a kisázsiai Kappadókiában született (ma: Törökország), királyi családból valamikor a 3. század második felében. A keleti, kaukázusi források úgy tudják, hogy a pártus Arszakida-ház sarja volt. Valószínűleg már kiskorától keresztény tanításban részesült. Leghíresebb tettét, a sárkányölést több forrás, így a magyar nyelvű Érdy-kódex is megörökítette, abban magyar népmesei forulatokat fedezhetünk fel, ami nem lehet csoda, hiszen Kisázsia nagy részén már az ókor óta kimmerek és szkíták éltek.
ÁPRILIS 24. SZENT GYÖRGY NAPJA Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Róheim Géza történeti és interetnikus összefüggésében vizsgálta a Szent György-napi szokásokat és hiedelmeket. Kutatásai szerint Kelet- és Nyugat-Európa folklórjában vízválasztó, hogy a tavaszi évkezdő szokások Szent György-naphoz vagy május elsejéhez kötődnek-e. Németország keleti részén, a szláv nyelvterületen és Magyarországon ez a határnap Szent György napja. Az ókori Rómában Paliliát ünnepelték, mely pásztorünnep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is (Róheim 1925: 263–280). Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.
Szent György a harcosok, katonák, lovagok mellett a fegyverkovácsok, vándorlegények patrónusa, de a pásztorok is védőszentjükként tekintettek rá. Nem véletlenül. 2020. április 23. Európa nagy részén április 24-ét a tavasz kezdeteként tartották számon. Az egyház Sárkányölő Szent György ünnepét tette erre a napra. A hiedelmek és népszokások azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. Sárkányölő Szent György A III. században élt római katona és keresztény mártír egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Kultusza már a kora középkorban ismertté vált a Közel-Keleten, majd onnan terjedt el egész Európában. Anglia és Portugália védőszentjéül választotta. Naiv üvegfestmény Székről, amit a 15 éves Sükösd Zsuzsi készített 1965-ben Legendájához kapcsolódik a királylányt a sárkánytól megszabadító vitéz népmesei története is. A legenda szerint Silena városát rettegésben tartotta egy sárkány. A városbeliek hiába fogtak fegyvert ellene, nem bírtak vele: a sárkány mérges leheletével újra és újra megfutamította a polgárokat.
Szegeden még hozzáteszik: terítsd le a köpönyegöd, adjon Isten jó melegöt. Happ! Erre a gyerekek leguggolnak, mintegy a földre csalogatva a napot. Régi néphit szerint a Szent György éjszakáján húzott harmatban van a föld ereje, zsírja, az asszonyok éppen ezért ezt felfogják és abból csöppentettek kovászba, volt olyan porta, ahol a tehének takarmányába csöppentettek be, hogy jól tejeljenek. Zala megyében megmosakodtak benne hajnalban, hogy szépek és egészségesek legyenek. A népi hagyomány úgy tartja, hogy a Szent György napi eső aranyat ér, jó lesz a termés, ha ezen a napon jön a csapadék. Mágikus falukerülés A Kárpát-medencei magyarság körében a jeles napokon, így Szent György napján szokásban volt a határkerülés, amikor végiglátogatták a határmenti kereszreket, határjeleket. Van, ahol csak háromszor megkerülték a a napon sok helyen ünnepi szentmisét tartottak, ahol a gyerkeket is megvesszőzték, hogy egészségesek legyenek, a felnőttek pedig közös áldomást ittak, hogy megtartsák barátságukat.
A pásztorház előtt átadták a feleségüknek, sokáig éltek belőle. Amikor a kalács megszáradt, megöntötték puporának (öntött tészta). A pásztorfogadás A hagyományos pásztorvilág idejében április 24-én volt a pásztorfogadás. Takáts Gyula somogyjádi kanász adatközlője erre így emlékezik: "Pásztorfogadásra dobulás szerint hívták össze a pásztorokat a kocsmába. Ott a bíró fölkérdezte, kit akarnak pásztornak. A többség döntött a pásztorról. A bíró csinálta meg a pásztorszerződést. Ezt aláírta a pásztor, a bíró és az esküdtek... A pásztorfogadások április 24-én, Szentgyörgy napján voltak mindig. Ekkor fogadták a csikóst, csordást, a kanászt és a kovácsot, mert a községé volt a műhely. Volt úgy, hogy a pásztorságra hat-nyolc pásztor is jelentkezett, de volt úgy is, hogy a pásztor csak visszamaradt. " Buzsákon a községi legeltetési társulat által fogadott pásztor fizetsége általában a következő volt: "Egy fölöntő rozs, fél fölöntő búza, 1 hold szántó, 1 hold rét, 1 rakat fa; ezeket a társulás fizette, darabonként 1 kenyér, kihajtáskor tojásszedés, búcsúkor bocskorpénz, karácsonykor minden gazdától 1 liter bor megjárt. "