Arról már cikkeztek korábban is, hogy a tokiói ötkarikás játékokat átszövő fenntarthatóság mennyire kulcsszerepet játszott az érmek elkészítésénél. Az elképzelés, miszerint újrahasznosított alapanyagból készülnek az érmek, nem új. Éremeső: összesen 20 érmet szereztek a magyar olimpikonok – Tudósítás a tokiói olimpiáról | Alfahír. Korábban már a 2016-os riói olimpián is kísérleteztek, ahol az ezüst- és bronzérmek 30%-át újrahasznosított fémből állították elő. A tokiói projekt méretét tekintve azonban mindenképpen egyedülálló, hiszen ez volt az első alkalom, hogy egy ország állampolgárai aktívan részt vettek használt elektronikus eszközeik leadásában, amelyekből később a fémeket kinyerve és újra feldolgozva az érmeket készítették. – írta az érmekről 2019-ben az.
Illetve még egy aspektust érdemes megemlíteni, egy kormányzási ciklus gyakran egybeesik az olimpiai ciklussal, a politikusok pedig szeretnek nagy rivaldafényt, nagyobb népszerűséget elérni a sport támogatásával. Márpedig kormányzati szinten ez viszonylag egy olcsó lehetőség erre, ez is befolyásolhatja az adott ország juttatásainak alakulását. Az olimpiai érmek - Győr Plusz | Győr Plusz. Mindezek mellett a teljesítmény is hatást gyakorolhat a támogatásra, a britek az 1996-os atlantai olimpia után, ahol mindössze egy aranyérmet nyertek, hatalmas sportfejlesztési programba kezdtek. Ők azonban azt a koncepciót követték, hogy nem a végén, hanem az elején kell megfogni a dolgokat, így az utánpótlás-nevelésre és az edzőképzésre helyezték a hangsúlyt. Ennek már négy év múlva, Sydney-ben meglett az eredménye, ahonnan a szigetországi sportolók 11 aranyéremmel tértek haza. " Hogy a magyar sportolók hány aranyéremmel térnek haza, az majd csak az olimpia után, augusztus 8-án derül ki, addig is tartsanak velünk, az Index ugyanis helyszíni tudósításokkal, valamint mindennapos élő közvetítéssel jelentkezik majd a világ legnagyobb sporteseményről.
Az építészet legmagasabb kitüntetésének, a Pritzker Építészeti Díjnak 2022-es díjazottja Diébédo Francis Kéré, Burkina Faso-i születésű építész, pedagógus, társadalmi aktivista, a 2004-es Aga Khan építészeti díj kitüntetettje és a 2017-es Serpentine Pavilion tervezője. Az "építészeti folyamatokon keresztül a közösségek felhatalmazásáért és átalakításáért" elismert Kéré az első fekete építész, aki megkapta ezt a díjat. Többnyire nehézségekkel terhelt területeken dolgozik, helyi anyagokat használ, és olyan kortárs létesítményeket épít, amelyek értéke meghaladja magát az építményt, egész közösségek jövőjét szolgálva és stabilizálva. Tom Pritzker, a Hyatt Alapítvány elnöke ma jelentette be, hogy Francis Kéré az 1979-ben alapított díj 51. nyertese, Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal utódja. "A szépségről, szerénységről, merészségről és találékonyságról tanúskodó épületekkel, valamint építészetének és gesztusainak integritásával Kéré méltóságteljesen fenntartja a díj küldetését" – olvasható a Pritzker Építészeti Díj hivatalos közleményében.
Diébédo Francis Kéré a díj 51. kitüntetettje. Fotók: AFP/Odd Andersen
A jelenleg építés alatt álló, közparkban álló Benini Nemzetgyűlés (Porto-Novo, Benini Köztársaság) a palaverfa ihlette. Míg a parlament belül ülésezik, a polgárok az épület tövében lévő hatalmas árnyék alatt is összegyűlhetnek. Kéré számos épített műve Afrikában található, többek között a Benini Köztársaságban, Burkino Fasóban, Maliban, Togóban, Kenyában, Mozambikban, Togóban és Szudánban. Pavilonokat és installációkat készített Dániában, Németországban, Olaszországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Jelentős művei közé tartozik még a Xylem a Tippet Rise Művészeti Központban (2019, Montana, Egyesült Államok), a Léo Orvoslakás (2019, Léo, Burkina Faso), a Lycée Schorge Középiskola (2016, Koudougou, Burkina Faso), a Mali Nemzeti Park (2010, Bamako, Mali) és az Opera Village (I. fázis, 2010, Laongo, Burkina Faso). Kéré 1998-ban létrehozta a Kéré Alapítványt, hogy projektek, partnerségek és adománygyűjtés révén a gandói lakosokat szolgálja; 2005-ben pedig a Kéré Architecture-t Berlinben, Németországban.
Ez a fizikailag és metaforikusan is új kilátást lehetővé tevő épület egy része egy nagyobb átfogó tervnek, amely az elképzelések szerint őshonos növényvilágot, kiállítótereket, udvarokat és egy emlékművet is magában foglal majd azoknak, akik a régi rezsim elleni tiltakozás során vesztették életüket. A fény költői kifejezése végigvonul Kéré munkáin. A napsugarak beszűrődnek az épületekbe, az udvarokba és a köztes terekbe, legyőzve a zord déli körülményeket, hogy a nyugalom vagy a gyülekezés helyeit kínálják. A Gando Általános Iskola könyvtárának betontetőjét hagyományos agyagcserepek rácsa köré öntötték, amelyek kihúzásuk után nyílásokat hagytak, lehetővé téve a hő távozását, miközben a természetes fény körkörös sugarai elidőzhettek és megvilágították a belső tereket. Az ellipszis alakú épületet eukaliptuszfából épített homlokzat veszi körül, rugalmas, függőlegesen fényt kibocsátó kültéri tereket hozva létre. A Benga Riverside School (2018, Tete, Mozambik) apró, visszatérő üregekkel mintázott falakkal rendelkezik, lehetővé téve a fény átszűrődését, ami így a diákok bizalomérzetét erősíti.
"Mindenki megérdemli a minőséget, mindenki megérdemli a luxust, és mindenki megérdemli a kényelmet. Össze vagyunk kötve, és az éghajlattal, a demokráciával és a szűkösséggel kapcsolatos aggodalmak mindannyiunkat foglalkoztatnak. " 3/10 A Gando Általános Iskola (2001, Gando, Burkina Faso) megalapozta Kéré ideológiáját – a közösséggel és a közösség számára forrást építeni egy alapvető szükséglet kielégítése és a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében. Válasza kettős megoldást igényelt – egyrészt egy olyan létesítmény fizikai és korszerű tervezését, amely korlátozott erőforrások mellett képes volt megküzdeni a szélsőséges hőséggel és a rossz fényviszonyokkal, másrészt a közösségen belüli bizonytalanság leküzdésére irányuló társadalmi elszántságot. Nemzetközi adománygyűjtést folytatott, miközben a helyi lakosok számára változatlan lehetőségeket teremtett, a koncepciótól a kézműves szakképzésig. Az őshonos agyagot cementtel erősítették, hogy bioklimatikus hőtömegű téglákat alkossanak, amelyek a hűvösebb levegőt bent tartják, miközben a tégla mennyezeten és a széles, túlnyúló, magasított tetőn keresztül lehetővé teszik a hő távozását, ami a légkondicionálás mechanikus beavatkozása nélküli szellőzést eredményez.
"Mindenki megérdemli a minőséget, mindenki megérdemli a luxust, és mindenki megérdemli a kényelmet. Össze vagyunk kötve, és az éghajlattal, a demokráciával és a szűkösséggel kapcsolatos aggodalmak mindannyiunkat foglalkoztatnak. " A Gando Általános Iskola (2001, Gando, Burkina Faso) megalapozta Kéré ideológiáját – a közösséggel és a közösség számára forrást építeni egy alapvető szükséglet kielégítése és a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében. Válasza kettős megoldást igényelt – egyrészt egy olyan létesítmény fizikai és korszerű tervezését, amely korlátozott erőforrások mellett képes volt megküzdeni a szélsőséges hőséggel és a rossz fényviszonyokkal, másrészt a közösségen belüli bizonytalanság leküzdésére irányuló társadalmi elszántságot. Nemzetközi adománygyűjtést folytatott, miközben a helyi lakosok számára változatlan lehetőségeket teremtett, a koncepciótól a kézműves szakképzésig. Az őshonos agyagot cementtel erősítették, hogy bioklimatikus hőtömegű téglákat alkossanak, amelyek a hűvösebb levegőt bent tartják, miközben a tégla mennyezeten és a széles, túlnyúló, magasított tetőn keresztül lehetővé teszik a hő távozását, ami a légkondicionálás mechanikus beavatkozása nélküli szellőzést eredményez.