A labdarúgó NB I-ben szereplő Paksi FC vezetőedzője, Bognár György a Nemzeti Sporthoz eljuttatott nyilatkozatában kijelentette, az MLSZ által kezdeményezett fegyelmi eljárás ellenére tartja magát a Ferencváros elleni mérkőzést követően megfogalmazott véleményéhez. Bognár György ragaszkodik a véleményéhez, beszélgetést sürget a VAR használatáról (Fotó: Török Attila) Bognár György nagyon dühösen értékelt a hétvégi, Ferencváros elleni 3–1-es vereség után, egyenlőtlen bánásmódról, a VAR következetlen használatáról és a Ferencváros kedvezményezett helyzetéről is beszélt. Az MLSZ kedden a fegyelmi határozatában jelezte, vizsgálatot rendelt el Bognár György nyilatkozata miatt. Erre reagált Bognár György a Nemzeti Sportnak írt, Elég a kiszolgáltatottságból című levelében. "Ragaszkodom a saj á t v é lem é nyemhez, nem hagyom, hogy az MLSZ cenz ú r á zza a mondanival ó mat. Nem vagyok hajland ó előre meg í rt sablonokat bemondani. Ú gy tudom, 2021-ben Magyarorsz á gon a szabad v é lem é nynyilv á n í t á s megengedett – írta Bognár György a Nemzeti Sportnak.
A magyar futball szórakoztatófaktora általában a szezon vége felé közeledve szokott felerősödni, most éppen Bognár György és a Soroksár csörtézett egy csodálatosat egymással. A hétvégén az történt, hogy a Bognár által irányított Budaörs 4-2-re megverte a Soroksárt, melynek így csökkentek az esélyei, hogy feljusson az NB I. -be. Bognár ezek után képes volt lenyilatkozni egy ilyet: Baráti szívességet tettünk a Soroksárnak azzal, hogy megvertük őket, így legalább nem okoznak maguknak bajt az élvonalban… Ezt a mérkőzés előtt az edzőkollégával is megbeszéltem. Hogy Bognár ekkora troll vagy tényleg komolyan gondolta ezt, az végül is most mindegy, a lényeg, hogy a Soroksárnál felhúzták magukat, és klub ügyvezetője, Dragóner Attila nevével megjelent egy közlemény. Ebben azt írják, megdöbbentette őket a nyilatkozat, de nem hagyják, hogy elrontsák az örömüket, továbbá: Vasárnapi edzői nyilatkozata sem etikus, sem kollegiális nem volt. Pedig éppen neki kellene tökéletesen tisztában lenni azzal, hogy a futballpályán soha, semmi nem csak piros vagy fekete... Ha valaki nem ismerné a sztorit: a korábbi válogatott futballista Bognár a kétezres évek elején a Sopron vezetésében dolgozott, és tüntetett el egy elég komoly összeget, miközben gyakran látogatta az egyik soproni kaszinót.
Számunkra a sportszerűség, az ellenfél tisztelete mindig, mindennél fontosabb. Soha nem állítottuk, hogy a miénk a legjobb csapat, elismertük, és gratuláltunk hozzá, ha a pályán jobb teljesítményt nyújtott ellenfelünk. Mi most is ezt tettük, a Budaörs megérdemelten győzött ellenünk vasárnap. Csatát ugyan veszítettünk, de a háború még nem dőlt el. Két forduló még hátra van a bajnokságól, s ha mindkét hátralévő meccsünket megnyerjük, elérhetjük álmainkat. Ezúton is gratulálok a Puskás Akadémia bajnoki címéhez, és vasárnapi vereségünk ellenére is bízom benne, a Soroksár SC ér be mögötte a második helyen. " Két fordulóval a bajnokság befejezése előtt a felcsútiak mögötti, második feljutó helyen a Balmazújváros áll, melyet egypontnyi különbséggel a Kisvárda, három egységgel lemaradva a Soroksár követ.
A labdarúgás bő évszázadig szinte teljesen rezisztens volt a változásokra – ez hozzájárult a sportág rendkívüli népszerűségéhez –, ám mióta szabályalkotó testülete, a FIFA-nál is régebben megalapított IFAB aktivizálta magát, felgyorsultak a reformok és sokasodnak az ütközéspontok. De mit kezd azzal egy sportág, ha felkavarják a megszokott állóvizet?
Hogy aztán a per kigondolói és végrehajtói végül is kire mértek "csapást", az már más kérdés, a válasz - ötven év távlatából - nyilvánvalóan eltér a bírókat irányító politikai hatalom várakozásaitól. A kötet tartalmáról Az olvasó ebben a kötetben először is három elemzést talál, amelyek közül az első (Dornbach Alajosé) a pártállam igazságszolgáltatási módszereiről, a második (Litván Györgyé) a Nagy Imre-per politikai hátteréről, a harmadik pedig (Rainer M. Jánosé) a per lefolyásáról szól, ideértve annak rendőrségi és más előzményeit is. Kende Péter (szociológus) – Wikipédia. Az elemzések nyújtotta áttekintést azután olyan alapdokumentumok egészítik ki, mint a vádirat és az ítélet teljes szövege, továbbá három beadvány (kettő Nagy Imrétől, egy Szilágyi Józseftől), majd Nagy Imrének a tárgyalás végeztével, illetve az utolsó szó jogán elmondott szavai, valamint a kivégzési jegyzőkönyv. Bármily furcsán hangozzék is, a két első alapdokumentum (a vádirat és az ítéletek teljes, eredeti szövege) magyar nyelven mind a mai napig nem volt a nyilvánosság számára hozzáférhető.
Illetőleg már abban sem vagyok biztos, olvas-e magyarul. Az ATV-s műsor időpontjából kiindulva feltehetőleg erre a PS-cikkre utalt, amikor azt mondta, " ma döbbentem nézem ". Namármost: ez a cikk egy egyszerű kis hírösszefoglaló, amely Andréka Péter GOKI-főigazgató előző napi, Echo TV-beli nyilatkozatának legfontosabb részeit idézte. Úgy tűnik, Kendének leküzdhetetlen intellektuális kihívást jelent megkülönböztetni az átvett cikket a saját anyagtól… Bár a főigazgató egyetlen szóval sem említette, hogy Székelyt börtönbe kéne küldeni, Kende mégis ezen pörgette föl magát, majd egyre jobban belelovalta magát a dühébe. Dr. Kende Péter - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. (Ezt a pillanatot örökíti meg a pár sorral fentebbi fotó. ) Kivetítés, rágalmazás, zsidózás Kende doktornak egyébként a magyar társadalomról is igencsak lesújtó véleménye van. A műsorban szó szerint a következőket mondta: Azok az attitűdök, amik a mai magyar társadalomban tömegesednek: a kíméletlenség, a legázolás, a "rohadjon meg mindenki, aki alattam van", a taposás, satöbbi, satöbbi, ami a mai világ.
A jobboldal legundorítóbb zászlóshajójának nevezte a PestiSrá Kende Péter (doktor) úgynevezett közíró, az Orbán Viktor-ellenes "heccirodalom" elfeledett kontárja. A vicsorbajnok egy olyan írásunkon húzta föl magát, és kapott kis híján hisztériás rohamot az ATV Egyenes beszédében, ami igazából nem is saját anyag volt, csupán egy tévéinterjú alapján készített hírösszefoglaló. Kende mégis majd megpukkadt dühében… Mindjárt az elején szeretnénk elnézést kérni olvasóinktól a címlapképért. M. Kende Péter: A történész és a ruhaárus - hászid történet Köves Slomóról - Kibic Magazin. Nem akartunk vele senkit megijeszteni, vagy – gyerekek esetében – fejlődésében megakasztani. Csakhogy doktor Kendéről gyakorlatilag lehetetlen olyan képernyőképet készíteni, amelyen nem vág rémisztő, gyűlölködő képet. Szinte mindig ilyet vág. Arcáról, tekintetéből csak úgy sugárzik mindaz, ami őt legbelül feszíti, s amivel szegénynek nap mint nap együtt kell élnie. Elgyötört ábrázatán kívül Kendének van még egy külső ismertetőjegye, amelyet Aristónál találóbban úgysem lehet megfogalmazni: Fiziognómiai szempontból Kende doktor legszembeötlőbb jellegzetessége az, hogy miközben az emberiség legnagyobb részének állkapcsa fel s alá mozog beszéd közben, az övé oldalirányban is.
2019. április 26-án (pénteken), 18–19 óra között TARTALOM Rainer M. János: Kende Péter utazásai egy élet útján Az utazó elõszava (Kende Péter) Családi gyökerek, gyerekkor és iskolás évek A német megszállástól az oroszok bejöveteléig Újra az iskolapadba? Egyetemi és mozgalmi évek A Szabad Népnél Sztálin halála és az újságírók lázadása A lázadástól a forradalomig. "Az én Szibériám" A forradalom Menekülés Irány Franciaország! Az igazság a Nagy Imre ügyben Elsõ munkáim francia nyelven. Családegyesítés A Magyar Füzetek Személyes kapcsolatok a rendszerváltozás elõtt és után Az ötvenhatos mártírok újratemetése Visszatérés magyar földre, szellemi közeg és mérleg Névmutató (Kende Péter, Pótó János) 1949. május 29-én vasárnap elkísértem Rajk Lászlót egy választási gyűlésre, amely már a népfrontválasztások előestéjén volt, továbbá Rajk László letartóztatásának előestéjén. Győrött volt ez a választási gyűlés, ha jól emlékszem. Rajk esetében föltűnt nekem, hogy micsoda rendőri őrizet állt a kapuja előtt ezen a napon, és hogy az egyik kísérőnek a kezében lövésre töltött fegyver volt.
Ajánlja ismerőseinek is! KENDE PÉTER: ELőSZÓ Kereken ötven éve, hogy egy rendkívüli, úgynevezett népbírósági tárgyalás lefolytatása után halálra ítélték Nagy Imrét és három vádlott-társát, a per további öt vádlottjára pedig különböző mértékű, súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki. A jelen kötet tiszteletadás az 1956-os forradalom tragikus sorsú miniszterelnöke és a vele együtt, egyazon titkos perben elítéltek emléke előtt, ugyanakkor kísérlet arra, hogy a per politikai hátterét, eljárásjogi koncepcióját és lefolyásának körülményeit a lehető legnagyobb tényszerűséggel az olvasó elé tárja. Szélesebb értelemben azonban az 1956. évi népforradalmat követő megtorlás mementója is. A Nagy Imre és nyolc vádlott-társa ellen lefolytatott titkos per ugyanis - amelynek még a tényéről is csak a halálos ítéletek végrehajtása után értesülhetett a magyar közönség és a világközvélemény - csupán egy volt az ugyanakkor, nagy számban, ugyancsak a nyilvánosság háta mögött lefolytatott, terheltek kisebb vagy nagyobb körét felölelő bűnvádi eljárások között, amelyek során több tízezren kerültek bíróság elé a forradalommal kapcsolatos cselekményük vagy magatartásuk miatt.
Martonyi János elmondta: a beszámolókat a rendőrség számára készítette. Kiemelte: nem volt tudomása arról, hogy a beszámolókból valaki dossziét csinál és fedőnévvel látja el, és "hogy ezután ezeken milyen hamisításokat végeztek, milyen kiegészítéseket végeztek, kommentárokat kapcsoltak ezekhez, azt én már nem tudom megmondani". Hozzátette: a dokumentumok hitelességét semmi esetre sem tudja elfogadni. Az ügyben Martonyi János polgári pert indított Kende Péter és az ÉS kiadója ellen személyiségi jogának megsértése miatt. A Fővárosi Bíróságon tartott első tárgyaláson február 5-én Kende Péter elismerte ugyan, hogy "nyilvánvalóan nem ügynöki munka volt", amit Martonyi János még szegedi egyetemistaként végzett, ám úgy vélte: az általa a lapban "szikáran" leírtak mégis tényszerűek. Martonyi János ezzel szemben azt hangoztatta: egyáltalán nem mindegy, miként nevezik az általa írt "útijelentéseket". Elmondta, azt követően kért tőle egy rendőrtiszt "beszámolót" még a 1960-as években, hogy egy külföldi útja után "ellenséges propagandával" vádolták meg és szigorú büntetéssel fenyegették.
Kende Péter; Dialogues Européens, Páris, 1980 (Magyar füzetek) A létező kecske. Dialógusok a mozgástérről; szerk. Kende Péter; Dialogues Éuropéens, Páris, 1980 (Magyar füzetek) A stabilitás vége; szerk. Kende Péter; Dialogues Européens, Páris, 1981 (Magyar füzetek) A magyar kérdés. Kelet-Európa jövője; szerk. Kende Péter; Dialogues Européens, Páris, 1982 (Magyar füzetek) Kell-e politikai emigráció? ; szerk. Kende Péter; Dialogues Européens, Páris, 1984 (Magyar füzetek) Babér és tövis; szerk. Kende Péter; Dialogues Européens, Páris, 1985 (Magyar füzetek) Égalité et inégalités en Europe de l'Est (Zdenek Strmiskával, 1985) Harminc éve. Elkerülhető volt-e 56? Mit ér a nemzet, ha cseh? Lengyel helyzetkép; szerk. Kende Péter; Dialogues Européens, Páris, 1986 (Magyar füzetek) Válság és reform. Kivitelezhető szocializmus. Gorbacsov és a többiek. Társadalmi szerződés; szerk. Kende Péter; Dialogues européens, Paris, 1987 (Magyar füzetek) Új Magyarország felé? ; szerk. Kende Péter; Dialogues européens, Paris, 1988 (Magyar füzetek) La grande secousse.