a devizahitelben számolt államadósság miatt pedig sokkal többe kerül a nemzet számára az adósságtörlesztés. Infláció A várható kamatemelés egyik kiváltó oka az előrejelzettnél magasabb infláció, amelynek egy része éppen a forint gyengüléséből következik. A legfrissebb előrejelzések szerint - amennyiben nem történik semmilyen beavatkozás - akár 5%-os éves inflációs szint is elképzelhető, ami messze meghaladja az MNB által meghatározott tűréshatárt. A középtávú cél - amely mellett az alacsony jegybanki kamatkörnyezet is tartható - ugyanis 3%, +/- 1% eltérési tolerancia sávval. A magas inflációs várakozásra viszont mindenképpen reagálni kell, ugyanis rengeteg olyan meghatározó gazdasági szereplő van, akik számára ez kártékony, és ez bizony a devizapiacon is megmutatkozik. A magas infláció vesztesei a hitelt nyújtó pénzintézetek - amennyiben fix kamatozású hitelt nyújtanak -, ugyanis vásárlóértékben sokkal kevesebbet kapnak vissza, mint amennyi pénzt kihelyzetek, amennyiben a forint elértéktelenedik.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS! A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 4, 73 százalékos THM-el, és havi 96 143 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCreditnél. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 5, 49% a THM; a Budapest Banknál 5, 68%; a Sopron Banknál 5, 72%, a MagNet Banknál pedig 5, 73%; míg az Takarékbanknál 5, 78%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, a Raiffeisen Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x) A származtatott alapok esetében ebben a hónapban 2, 7 milliárdnyi tőkekiáramlás volt tapasztalható, amiben döntőnek bizonyult, hogy két alap is lejárt ebben a kategóriában. Ám a hozamoknak ezt sikerült kompenzálniuk, így a vagyonváltozás plusz fél százalék lett.
Ma ismét kevesebb mint 300 forintot adnak az euró egységéért a bankközi devizapiacon. Az, hogy 5 hete nem látott erejét meg tudja-e tartani, elsősorban az európai fejleményeken múlik. Az elmúlt szűk két hét alatt a forint óriási erősödést mutatott fel a devizapiacokon: az euró árfolyama, amely november 25-én még a történelmi rekordnak számító 317 forint fölötti magasságban járt, ma kora délután 300 forint alá esett, és a nap hátralévő részében a 299, 5-300, 5 forint közötti sávban maradt. Ez azonban csak (kisebb) részben volt a hazai fejleményekkel összefüggésben. Nevezetesen azzal, hogy Magyarország bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal, illetve a Magyar Nemzeti Bank a múlt hét kedden 50 bázisponttal, 6, 5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ráadásul ma olyan fejlemény, amely az erősödést itthonról érdemben táplálta volna nem történt. Összefogtak a jegybankárok – az USA-ban vége a válságnak Ma és az elmúlt napokban is lényegesen nagyobb szerepe volt a forint árfolyamának alakulásában a viszonylag kedvezőre forduló nemzetközi hangulatnak.
A vegyes alapoknál tőkebeáramlás volt, amelynek "nagysága" 0, 5 milliárd forint. Az óvatos vegyes alapok esetében a tőkeáramlás mínusz 0, 5 milliárd; a kiegyensúlyozott vegyes alapok esetében mínusz 1; a dinamikus vegyes alapok esetében pedig plusz 1, 5 milliárd forint. A kedvezően alakuló hozamoknak köszönhetően a vegyes alapok vagyona összeségében 1, 9%-kal nőtt a hónap során. A részvényalapoknál tőkebeáramlást figyelhettünk meg (17, 7 Mrd), továbbá az árfolyamok visszarendeződése miatt a hozamok is kedvezően alakultak, így összességében a részvényalapok vagyona jelentősen, 12, 4%-kal nőtt. A tőkevédett alapok esetében a tőkekivonás mértéke mínusz 2, 8 milliárd forint, ami gyakorlatilag egy lejárt alap számlájára írható. Mivel a hozamok ezt ledolgozni nem tudták, így a vagyon nagysága 2, 3%-kal lett kevesebb. Ezzel a kategória vagyona 100 milliárd forint alá csökkent. Az abszolút hozamú alapok esetében a hónap során tőkemozgás nem volt, a hozamok viszont ezúttal kedvezően alakultak, aminek eredőjeként a vagyon nagysága 1, 8%-kal lett több.
Modern eszközök a pedagógiában by 1. Interaktív tábla 1. 1. Földrajzi animációk elemzése 1. 2. Térképes feladatok ellenőrzése 1. 3. Földrajzi folyamatok szemléltetése 2. Google Maps 2. Térképes feladatok ellenőrzése, szemléltetése 2. Mérés, becslés térképen 2. Földrajzi folyamatok szemléltetése (pl. a vörösiszap-katasztrófa nyomai) 3. Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény, tudáspróba, fejlesztő játék, videótár. Geocaching 3. Kincskeresés osztálykiránduláson 3. Kincskeresés földrajzórán az iskolában/az iskola környékén 3. A GPS-rendszer megismerése, koordináták használata 4. eLearning 4. Házi feladat elkészítése a feltöltött anyagok alapján, majd feltöltés az oldalra 4. Földrajzi tartalmú teszt kitöltése 4. Szavazás indítása a felületen: melyik magyarországi dombvidékre menjünk tanulmányi kiréndulásra? 5. Google dokumentumok 5. Prezentáció készítése közösen otthonról bármely földrajzi témában 5. Földrajzi tartalmú vita előtt otthoni készülés:a csapatoknak érvek gyűjtése egy közös dokumentumba 5. Csoportos házi feladat: táblázat készítése pl. Magyarország tájairól, azok legszebb helyeiről, látnivalóiról 5.
Nincsen új a nap alatt! Mint sok más dologra, így a földrajzi koordináta-rendszerre is igaz, hogy már az ókori görögök is ismerték, használták. Egy földrajzi hely szélességgel és hosszúsággal történő meghatározását, illetve az elnevezéseket már Hipparkosz (i. e. 190–125) is használta geográfiai munkájában. Ptolemaiosz (i. sz. 2. ) Almageszt című munkájában közel 8000 település, sziget, tájékozódási pont koordinátáit adta meg. Elsőként Dikaiarkhosz (i. 3. ) rajzolt térképére skálázott tengelykeresztet. Természetesen az ókori görögök nem a ma használt rendszert használták, hanem az akkor ismert világ alapján határozták meg a koordináta-rendszert. Az akkor ismert világot egy É-D irányú, és egy K-NY irányú vonallal 4 egyenlő részre osztották. E két vonal metszéspontja Rodosz szigetére esett, és ez a pont lett a hálózat alap pontja. Nagy Sándor hódításai idején úgynevezett lépésszámlálókat vittek magukkal, így viszonylag pontos távolságadatokkal rendelkeztek, így egészen precíz térképeket tudtak készíteni.
20200 km magasan keringő műholdak segítségével. A helyzet meghatározáshoz a 24 db műholdhoz való helyzetünket határozza meg a GPS készülékünk, és rávetíti az annak memóriájában lévő térképre. A képernyőn mi ezt a képet látjuk. A polgári készülékek 15 méteres pontossággal dolgoznak, de a katonai eszközök képesek 1 cm pontosságra is. Sok esetben a földmérők is ezt a rendszert használják. A pontosságuk valahol a két érték között található. A pontos helymeghatározáshoz 4 db műholdat kell "látnia" a készülékünknek, és ha a magasságot is szeretnénk meghatározni, akkor még egy műhold kell hozzá. A magasság meghatározására nem minden GPS készülék alkalmas. A GPS műholdak olyan pályákon keringenek a föld körül, hogy sík vidéken 6 műholdat képes érzékelni a földi készülék egyszerre. A Földön 5 kiemelt szélességi kört találunk: Egyenlítő (0 fok), Ráktérítő, Északi sarkkör, Baktérítő, Déli sarkkör. Az Északi és a Déli sark a 90 foknál található. Az Északi szélesség 45. foka nincs külön elnevezve, csak mint érdekességet említek meg, és sok kolléga láthatja, amikor Olaszországban halad az E70/A21 autópályán Voghera térségében.