66–71. Gazda Klára: Dr. Kós Károly (1919–1996). in: Erdélyi Múzeum LVIII. 3–4. 344. További irodalom [ szerkesztés] Csorba Csaba: Dr. Kós Károly munkássága. in: Ethnographia 1974. László Gyula: Most jöttem Erdélyből. in: Új Írás 1977. Gunda Béla: Moldvától a Fekete-Körös völgyéig. Kós károly movie . in: Vigilia 1985. Pozsony Ferenc: Dr. in: A Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője VII. 1997. 30–31. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Népi irodalom Erdélyben Népköltészet Erdélyben Néprajzi irodalom Erdélyben Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 68957307 OSZK: 000000015012 NEKTÁR: 189162 LCCN: n00110711 ISNI: 0000 0000 7977 210X GND: 1089183070 SUDOC: 029310296 NKCS: jx20080228004 BNF: cb12096360f
"Szigorú ember volt, az alkotást szentnek tekintette, ezért élete utolsó szakaszában - ahogy ő nevezte, az aggastyánkorban - az önkifejezésnek már csupán két formájával élt: levelezett és diskurált. Mindennapjai észszerű beosztásában rendelt ideje volt a beszélgetésnek. Ha különösebb cél nélkül mentem látogatására, a kora esti órákban fogadott szívesen, de ha interjúkészítés volt a bejelentett célom, akkor feltétlenül délelőttre hívott. Az interjút mindkettőnk számára munkának tekintette, noha a beszélgetés éppen olyan kötetlenül folyt, mint más esetben, mintha soha nyilvánosság elé nem kerülne. Függetlenül attól, hogy különösebb céllal vagy anélkül beszélgettünk, mondatai pontosak, kemény ritmusra faragottak voltak. Ízesen és nyelvtani vétség nélkül beszélt, gondosan, mint ahogy építkezett, vagy ahogy írt. Fontosnak tartotta, hogy a vele készített interjúk ízlése szerint kerüljenek a nyilvánosság elé. Gyűlölte a fésületlen stílust, a torzonborz írást. Múlt, jelen, jövendő nagy és apró kérdései körül bogozódó beszélgetéseinkben ugyanaz a felelősségtudat munkált benne, mint hajdan, amikor épületeit tervezte, vagy amikor a statikai számításokat ellenőrizte. Kós károly művelődési ház és könyvtár. "
Károly) a budai vár díszítésére kapott megbízást. 1917-18-ban állami ösztöndíjasként Sztanbulban tanulmányúton volt. 1918-ban az Iparművészeti Főiskola tanárának nevezték ki, de nem foglalta el katedráját, erről így vall: ".. a döntés nehéz volt,... hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz rám mint Budapesten.... és itthon maradtam". 1919 után alkalmi munkákból élt, műszaki rajzoló, nyomda-grafikus, illusztrátor, újságíró, plakátrajzoló, valamint tervezett: ex-libriseket, bútorokat, emléktáblákat, síremlékeket. 1921-ben egyik alapítója az Erdélyi -, későbbi nevén Magyar Néppártnak. 1922-ben a Vasárnap c. Kós Károly - Erdély. Kulturtörténeti vázlat - Múzeum Antikvárium. képes politikai újságot szerkesztette. 1924-ben több barátjával együtt létrehozta az Erdélyi Szépmíves Céhet, egy független könyvkiadót, amelyet igazgatott. 1931-től szerkesztője az Erdélyi Helikonnak, valamint igazgatta a Barabás Miklós Céhet - a romániai magyar képzőművészek szabad érdekvédelmi szervezetét (1944-ig). Részben a magyar kisebbségpolitika, részben demokrata szellemisége miatt, részben az erdélyi nép elszegényedése miatt nem kapott komoly építészeti megbízásokat, csak kisebb, szerényebb munkákat.
A Nagyerdői Gyógyfürdő főépülete. Fortepan 5, 605 × 3, 680; 13. 65 MB 5, 595 × 3, 704; 12. 25 MB Haranghy György Csónakázó tó Debrecen 1, 274 × 835; 751 KB Nagyerdei játszóté 4, 288 × 2, 864; 4. 39 MB Szabadtéri színpad - légi fotó (Debreceni Nagyerdő) 600 × 400; 213 KB The Great Forest, Debreczin, Hungary 3, 546 × 2, 618; 10. 96 MB
A természetbúvárok, a tanuló egyetemisták kedvenc helyei a sétányok, a tanösvények, a Botanikus kert, az Egyetemi park. A gyerekek a Nagyerdei Kultúrparkot, az állatkertet, a vidámparkot kedvelik a legjobban, de szeretik az időt eltölteni a Békás-tó körűl, és a Aquaticum Élményfürdőben is. Trump golfpályája miatt tönkrement egy skót természetvédelmi terület : HunNews. A sportokat kedvelők számára a Nagyerdei Stadion a Sportcentrum, a Jégpálya nyújt kellemes szórakozást. Az idősebbek a fentieken kívül szívesen meglátogatják a Nagyerdei Gyógyfürdőt is. {gallery}Nagyerdo{/gallery}
"Az erdő az élők világának az a csodálatos szépségű lakóhelye,... amely oly igazi nemes szórakozást, élvezetet, üdülést, de egyúttal bölcs tanulságot is nyújt a természet iránt fogékony emberi léleknek és elmének. " Nagy Jenőt, a debreceni Kollégium tudós tanárát idéztük, kinek Tiszántúli Madárvédelmi Egyesülete hazánk legelső természetvédelmi területét a Nagyerdő egy részén hozta létre. Borzasztó állapotban van Budapest legfiatalabb természetvédelmi területe : HunNews. A terület múltja, helyzete Nagy Jenő mellett sokakra kell még emlékeznünk, kiknek a város erdeje tanulóiskolája volt és ismertté tették azt mindenki előtt. Először említsük koszorús poétánkat, Csokonait, Tóth Árpádot... Utóbbinak nagyerdei szobrán olvassuk el szavait: "Jó így csendesen nézni a fákat, s élvezni a derűt, mely mindent áthat. " Itt indult el az a "fűvésztevékenység", amelyet Méliusz Juhász Péter után Diószegi és Fazekas emeltek tudományos rangra. Az általuk előkészített talajba vetett magot Soó Rezső itt nevelte fává, és szerezte meg azzal a magyar botanika méltó hírét a világban. A Nagyerdő Debrecen várossal kezdettől fogva annak belső erdőbirtokaként élt együtt.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek