Sajtó - Televízió - Balogh Mária riporter Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1965. szeptember 11. Balogh Mária, a Magyar Televízió riportere a TV jelenti című adás felvételén Kállai Ferenc (született Krampner Ferenc) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész társaságában.
Balogh Mária évtizedeken át volt a Magyar Televízió állandó arca és hangja. Vajon hogyan él manapság az első magyar női tévériporter? 81 éves Balogh Mari, az első magyar női riporter Idén lesz 81 éves az első magyar női tévériporter Balogh Mária, akit pályája csúcsán csupán "Baloghmariként" emlegettek. A nézők egyszerűen imádták őt, jellegzetes hangja, sajátos stílusa és provokatív modora a képernyő elé szegezte őket. A Bors két éve kiderítette, hogyan él a legendás tévés, aki évtizedekkel ezelőtt vonult vissza. A lap munkatársai Aradszky László egyik facebookos fotóján szúrták ki a hírességet, így az énekest keresték először. Interjú Balogh Máriával "Engem Mari hívott telefonon, hogy felkérjen erre a koncertre. Nekem ő egy valódi ikon, így egy perc tíz másodperc után igent mondtam. Azért ilyen későn, mert kerestem a naptáramat, hogy szabad vagyok-e a megadott napon. Minden egyben volt a fellépésen, olyan volt, mint a Rubik-kocka. Még Rubik Ernő sem tudta volna jobban összerakni azt az estét.
Nyolcvanöt éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere - közölte a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) vasárnap az MTI-vel. A szövetség honlapján is közzétett méltatásában azt írták: Balogh Mária az MTV-ben egész munkássága során az elesettek, a kiszolgáltatottak érdekében készített műsorokat. Hangvétele, közvetlen stílusa évtizedekig szolgált mintául az újabb generációknak. Ebédszünet című műsorával, amely a munkásemberek érdekvédelmét szolgálta, műfajt teremtett - emelték ki. Vezette az Ifjúsági Osztályt, igazgatója volt a Miskolci televíziós fesztiválnak, 2013 óta a MÚOSZ tiszteletbeli tagja, 2019 óta pedig Aranytoll-díjas volt. Hozzátették: Balogh Mária egyedül nevelte fel mozgássérült, fogyatékossággal élő unokaöccsét, akiről még betegsége idején is, egészen haláláig gondoskodott. Halálával a televíziózás hőskorának kiemelkedő személyiségét vesztette el a szakma - fűzték hozzá.
2021. 10. 17 15:29 Életének 86. évében elhunyt Balogh Mária, a Magyar Televízió egyik első riporternője. Már régóta nem szerepelt a műsorokban, mégis sokan emlékeznek rá. Két egykori tévés kollégának a Facebookon megjelent soraival tisztelgünk előtte. Szegvári Katalin: megannyi érdekvédelmi műsor, dokumentumfilm fűződik a nevéhez. Vezette az Ifjúsági osztályt, és igazgatója volt a Miskolci Fesztiválnak. Aztán egy nap kitették az íróasztalát a folyosóra, és átnéztek rajta. Az sem érdekelte az akkori vezetést, hogy ő nevelte mozgássérült, fogyatékos unokaöccsét. Amikor zöldfülű kezdőként arra kértem, segítsen megtanulni a szakmát, pótanyám lett. Nem csak tanított, de látva szűkös anyagi helyzetem, etetett, ruházott, és sok nehéz szakmai és magánéleti helyzeten is átsegített. Bátor, harcos asszony ment el. Súlyos betegség és sok szenvedés után most végre pihen. Juszt László: nekünk, régi tévéseknek ő a Baloghmari. Vagy ahogyan a háta mögött hívtuk – minden bántó szándék nélkül – Ebédszünet Mari.
Legendás televíziós műsorában, – amelynek címe Ebédszünet volt, – a riportalanyai, a saját környezetükben beszélhettek a közszolgálati televízió nyilvánosságán keresztül, a hétköznapi életüket, munkájukat érintő gondjaikról, problémáikról. Készített riportokat híres emberekkel művészekkel is, például Gagarinnal, Jókai Annával és Várkonyi Zoltánnal. Számos napi aktuális belpolitikai és érdekvédelmi műsor, dokumentumfilm fűződik a nevéhez. Vezette a televízió Ifjúsági Osztályát, és igazgatója volt a Miskolci Tévéfesztiválnak. 1995-ben ment nyugdíjba. 2013 óta a MÚOSZ Tiszteletbeli tagja volt, 2019-ben Aranytoll -díjat kapott. Magánélete [ szerkesztés] Férje Litvai Tamás mérnök volt, akivel 1968-ban kötöttek házasságot és akitől később elvált. Egyedül nevelte mozgássérült, fogyatékkal élő unokaöccsét, aki négyévesen került hozzá. Élete utolsó évtizedében Székesfehérváron élt. Fontosabb televíziós munkáiból [ szerkesztés] Lányok-asszonyok Sokszemközt Munkások, vezetők egymás közt Mi újság?
1931-2020 (Nagytétény-Budapest) Egyike a legendássá vált Bérc utcai csapatnak. Az 1950-ben indított egyéves bentlakásos Újságiróiskola sikeres végzőse, amit a rövid időn belül megszűnő Világosság, Budapesti Hírlapkiadó Vállalat majd az Esti Buda pest napilapok évei követtek. Emberszeretet, jószándék, és segítőkészség jellemezte egész pályáján. Balogh Máriának elég nehéz terep jutott – kezdettől a belpolitikai és gazdaságpolitikai rovatok szerkesztését bízták rá. Nem igazán a női témák könnyed írásaival, hanem az üzemi élet kérdéseivel foglalkozott. A Traktor majd a Május 1. Ruhagyár üzemi lapjánál az 50-es évek tervtermelési idején sokrétűen tette szóvá a többségében dolgozó nők gondjait, legyen az a munkaszervezés gyári kérdése vagy a konyhai üzem receptje. Ekkortájt megszerzett magyar szakos tanári végzettségét további 'fejtágító' főiskolákra küldések tarkították, s végül 1961-től az MSZMP központi lapjához a Pártélethez invitálták a jó lapszerkesztő munkája okán. Rovatvezetőként jó néhány gazdasági vezető aktuális cikkét mentette meg az utókor számára.
Főoldal > Magyarország > Budapest és környéke > Szűkítés 634 találat térkép nézet » 634 találat × Ajánlásunk szerint Értékelés szerint Mi alapján rangsorolunk?
kerülete [ szerkesztés] Terézváros Andrássy út Kodály körönd Nagykörút (Budapest) Nyugati pályaudvar Oktogon Magyar Állami Operaház Terror Háza Budapest VII. kerülete [ szerkesztés] Erzsébetváros Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom Bucsinszky kávéház Budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga Dohány utcai zsinagóga Erzsébet körút Hungária fürdő Kiskörút (Budapest) New York-palota Rózsák tere Budapest VIII. kerülete [ szerkesztés] Józsefváros Fiumei úti Nemzeti Sírkert Füvészkert Keleti pályaudvar Magyar Nemzeti Múzeum Wenckheim-palota Budapest IX. Budapest látnivalók, amit mindenképpen érdemes megnézni Budapest és környékén. kerülete [ szerkesztés] Ferencváros Központi Vásárcsarnok Kálvin téri református templom (Budapest) Magyar Iparművészeti Múzeum Művészetek Palotája Nemzeti Színház Semmelweis Egyetem Trafó – Kortárs Művészetek Háza Budapest XIII. kerülete [ szerkesztés] Újlipótváros Angyalföld Népsziget Margit-sziget Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda Zenélőkút Budapest XIV. kerülete [ szerkesztés] Zugló Fővárosi Állat- és Növénykert Hősök tere Közlekedési Múzeum Magyar Vasúttörténeti Park Millenniumi emlékmű Műcsarnok Szépművészeti Múzeum Magyar Olimpiai és Sportmúzeum Vajdahunyad vára Városliget Látnivalók Pesten - külváros [ szerkesztés] Budapest IV.
A hajdani magyar királyi palota, a Budavári Palota fővárosunk egyik legkiemelkedőbb nevezetessége. A Budai Várnegyed részeként 198... Bővebben ELTE Füvészkert Budapest, VIII. Illés u. 25. A Botanikus Kert kiemelten fontos természetvédelmi feladata a veszélyeztetett, védett növények megőrzése, mesterséges elszapor... Bővebben Bajor Gizi Színészmúzeum Budapest, XII., Stromfeld Aurél út 16. A Bajor Gizi Színészmúzeum 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére alakult, ma az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiáll... Bővebben Pál-völgyi-barlang Budapest, 1025, Szépvölgyi út 162. (A pénztár lent a kőfejtőben, a fogadóépületben tal... Látnivalók | Normafa Park. ) Hazánk leghosszabb barlangja leginkább cseppköveiről lett nevezetes, bár sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók, a... Bővebben video Budai Vár-barlang Budapest, 1014, Dárda u. (Budai Vár-barlangi séták) A séta során bejárjuk a Budai Vár alatt húzódó, több mint 3 kilométer hosszú barlangrendszer látogatók elől eddig elzárt részeit.... Bővebben útitervbe
Mint minden weboldal, a is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. A böngészés folytatásával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Elfogadom
A Grassalkovich család férfi ágának kihalása (1841) után az országgyűlés döntése alapján a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki. Erzsébet királyné (1837-1898) tartózkodott szívesen Gödöllőn, ahol magyar környezete mély szeretettel vette körül, s halála után a kastély Felsőkertjéhez kapcsoltan emlékparkot létesített. A II. világháború alatt és után szovjet csapatok vették birtokba az épületet, amely jelentős állagromlást hozott. A rendszerváltás után az épületet méltóképpen felújították, azóta napi több száz látogató csodálja meg, a világ minden tájáról. Etyek és környéke Bár hivatalosan Etyek és környéke Magyarország legfiatalabb borvidéke, már a római időkben, a II. században is folyt már itt szőlőtermesztés. A rendszerváltás előtt a régió szinte kizárólag pezsgőgyártás céljára termelt, a szőlő ideális savtartalma miatt. Manapság a legtöbb bort kis, családias pincészetek termelik; egyes évjáratok nemzetközi díjakat is nyertek. Budapest és környéke látnivalók. Az etyeki borvidék egyike Magyarország 20 hivatalos borvidékeinek.