eHazi válasza 5 éve 0 Teljes négyzetté alakítás érdekel, vagy melyik része? oroszlan2001 { Polihisztor} megoldása Feladatok teljes négyzetre Természetes, hogy a jobb oldalon álló többtagú kifejezéseket felírhatjuk szorzatalakban (hatványalakban) is. Az (1) azonosság szerint az a^2 +2ab + b^2 háromtagú kifejezésről felismerhetjük, hogy az azonos (a + b)^2-nel: a^2 + 2ab + b^2 = (a + b)^2. 1. Harmadfokú kifejezés szorzattá alakítása - YouTube. példa: a) 9a^2 + 6ax^3 + x^6 = (3a)^2 + 2(3ax3)+ (x3)^2 = (3a + x3)^2; b) 81a^6-36a^3 + 4 = (9a3-2)^2; c) 49x10- 42x7 + 9x4 = (7x5-3x2)^2. Ennél a három példánál a bal oldalon álló háromtagú kifejezésre azt mondjuk, hogy azok teljes négyzetek. A következő példákban a bal oldalon álló kifejezések nem teljes négyzetek, de azoktól nem sokban különböznek, így azokat kiegészíthetjük teljes négyzetekké. 2. példa: a) 16a^2- 24a+ 10 = (16a2- 24a + 9) + 1 = (4a - 3)2 + 1; b) x^2 + 6x = (x2 + 6x + 9) - 9 = (x + 3)2-9. Hasonlóan megfordíthatjuk a két tag összegének köbénél látott (2) azonosságot is: a^3 + 3a2b + 3ab^2 + b^3 = (a + b)^3.
Harmadfokú kifejezés szorzattá alakítása - YouTube
Annál messzebbre pedig a mi univerzumunkban a dolgok jelenlegi állása szerint nem láthatunk. Az univerzum, ahogy a kozmikus sugárzás mutatja Csak találgatunk. Vajon mi is volt a Nagy Bumm? Egy kockacukor méretű helyre összezsúfolt energiakoncentráció hirtelen felfúvódása, amely egy szempillantás alatt létrehozott teret, anyagot, gravitációt és minden mást, amit csak képesek voltunk megfigyelni vagy kikövetkeztetni a világunkról? Vagy a párhuzamos világegyetemeket magukban foglaló kozmikus síkok, a bránok érintkeztek, s ez az ütközés hatalmas mennyiségű energiát szabadított fel, s létrehozta a mi új világegyetemünket. Esetleg a fekete lyukakon át folyamatosan áramló anyag és energia a túloldali fehérlyukak keresztül formált meg új univerzumokat, a miénket is. Ha valaki hisz benne, hát itt helyén való a megállapítás: csak a jó Isten tudja. Mekkora az univerzum dokumentum film. Annyi azonban bizonyos, hogy vannak nagyon kicsi és nagyon nagy dolgok a világban, és a méretük szerint össze lehet hasonlítani őket. Akár itt és most.
A holografikus elmélet úgy hangzik, hogy egy 2 dimenziós felületen megtalálható a világunk leírásához szükséges összes adat és pont. Ezek, mint egy hologram, 3D-s képként vetülnek ki, ami az univerzumunk. Elméleti fizikusok szerint, ha az univerzumra úgy tekintünk, mint ami csak térbelinek tűnik, de valójában egy 2D-s objektum, akkor ez az elméleti fizika több komoly problémáját is megoldhatja. De lehetséges egyáltalán, hogy az univerzumunk tényleg csak egy hologram legyen? Elméletek ütközése Remek kérdés, de páran mindenesetre nagyon rajta vannak az ügyön. Mekkora az univerzum? Meghökkentő videón a világegyetem valódi mérete!. Ahhoz, hogy bizonyítékot találjanak, a kutatók több modellt is kifejlesztettek a holografikus univerzum elméletéhez. Ezekkel 13 milliárd évvel tekintenének vissza az időben, vagyis az általunk megfigyelhető univerzum határáig. Itt, minden kezdetén, szeretnék vizsgálni, hogy igazuk lehet-e. Csakhogy ezek a modellek a kvantumgravitáció elméletétől függenek, ami megkérdőjelezi a klasszikus gravitációt. A holografikus elv szerint a gravitáció valójában vékony, vibráló húrokból származik, amik természetesen egy 2D-s univerzum hologramjai.
A bekövetkező tágulás belső természetű, ami azt jelenti, hogy az univerzum két része közötti távolság az idő múlásával folyamatosan nőtt. Nagy nemzetközi csapatok különböző technikákat alkalmaztak a Hubble-állandó mérésére, amelyek közül az egyik magában foglalja a galaxisok tőlünk messze eső távolságának megfigyelését és a tőlünk távolodó sebesség mérését. Erről a lenyűgöző jelenségről bővebben a Miért bővül az univerzum című cikkben olvashat. Végső szó Az Univerzum méretének mérésére jelenleg alkalmazott eszközök és technikák mind azt jelzik, hogy még sok minden további felfedezésre vár. A világegyetem olyan részei lehetnek, amelyek olyan távol vannak, hogy a Föld élettartama nem lesz elegendő idő ahhoz, hogy fényük eljusson hozzánk. Így leegyszerűsítve: nem az idő, hanem az idő korlátozza az univerzumról alkotott nézetünket. Senki sem tudja biztosan megmondani, hogy univerzumunk végtelen-e, vagy akkor sem, ha csak a miénk létezik. Lehetséges azonban, hogy a válaszok megtalálásának nyomai egyszerű kilátásban rejlenek, csak felfedezésre várnak!