Augusztus 29-e magyar szempontból igazán remek nap: 1521-ben Nándorfehérvár török elfoglalása, 1526-ban a mohácsi csata, 1541-ben Buda török elfoglalása, és akinek ez sem elég: hetvenöt éve, 1938. augusztus 29-én hunyt el Karinthy Frigyes. Rá emlékezünk, unorthodox módon. Karinthy meghal, fölmegy a mennyországba. Azt mondja Szent Péternek: - Adnátok egy napot? Holnap ilyenkor itt leszek. Szent Péterhez ilyen kérés még nem érkezett, érzi, hogy ez nem az ő hatásköre. Tech: Mohácsi vész: Szapolyai János csak bűnbak volt? | hvg.hu. Megkérdezi az Örökkévalót. - Persze, persze, engedd a Fricit, de csak egy napra, alku nélkül és nincs késés, mert annak kellemetlen következményei lesznek. Karinthy visszamegy a Földre. Eltelik huszonhárom óra ötvenkilenc perc. Szent Péter látja, hogy Karinthy a messzi távolból rohan. Az utolsó pillanatban beesik, nyakkendője meglazulva, dől róla a víz, leesik a vércukra, az ájulás környékezi. Kérdezi tőle Szent Péter: Áruld már el, miért kellett még ez az egy nap? - Csak meg akartam bizonyosodni arról, hogy a Kassák-verseknek hátulról visszafelé sincs semmi értelmük.
Ennek ellenére a következő napokban a törökök végigrabolták a környező vármegyéket, Szulejmán pedig augusztus 28-án üzenetet küldött óbudai táborából az özvegy királynénak, melyben személyes találkozóra invitálta őt. Izabella félt attól, hogy a szultán Konstantinápolyba viteti majd, ám nem sok választása maradt: másnap a János-párti főméltóságokkal és a csecsemő János Zsigmonddal együtt tiszteletét tette a török táborban, ahonnan már egy másik Budára térhetett vissza. Történt ugyanis, hogy a látogatás alatt Szulejmán janicsárjai – azzal az indokkal, hogy szeretnék megcsodálni a királyi székvárost – észrevétlenül beszivárogtak a kapukon, majd a stratégiai jelentőségű bástyák és falszakaszok birtokba vétele után hatalmukba kerítették a várat. Felsős / A török kiűzése Magyarországról. A törökök rövid küzdelem után lefegyverezték az őröket, majd kitűzték a lófarkas zászlót, így a szultántól távozó magyar előkelők megdöbbenten konstatálhatták, hogy Budavár, mely von Roggendorf seregénél nagyobb haderővel szemben is sikerrel dacolhatott volna, gyakorlatilag komoly erőfeszítés nélkül Szulejmán kezére került.
Mehmed bég volt ugyanis az első hulláma ennek az akciónak, míg a másodikat Rusztem pasa képezte háromezer janicsárral és egy nagy lovassági csapattal, ehhez csatlakozott a ruméliai sereg Ahmed pasa vezetésével, míg az előhadat 300 teherszállító hajó és 200 sajka egészítette. A Szerémségbe érve letáboroztak, s végig kísérték az ostromot. A sereg a helyén maradt, majd augusztus végén részt vett Buda felmentésében. Von Roggendorf a májusban elindított újabb Buda elleni ostromra való felkészülésképp lezárta azokat az utakat, ahonnan a várba élelmiszert juttathattak volna, sőt manifesztumban halálbüntetéssel fenyegette meg, aki élelmiszer, vagy bármi más utánpótlást mer vinni a várba. 1541. augusztus 29. | Szulejmán szultán csellel elfoglalja Buda várát - altmarius. Az újabb hadjárat április derekán vette kezdetét, amelynek végeredménye Buda elfoglalása lett, de nem az osztrákok, hanem a törökök részéről! Források 1541-1542-ig tartó korszak eseményei Magyarországon Magyarország hadtörténete 1. Főszerk. : Liptai Ervin, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest 1984. ISBN 963-326-320-4 Magyarország története 1526–1686, Főszerk.
Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és legyőzték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. Tiziano festménye Szulejmánról 1530 körül 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették.
Szulejmán célja ugyanis a hadjárattal nem az ország végleges elfoglalása volt. Buda túlságosan távol esett utánpótlási vonalaitól, megtartása aránytalanul súlyos áldozatokat követelt volna, harci cselekményekre pedig már nem maradt idő. Az újabb hadjáratok, a végleges hódítás azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: Magyarország déli határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a török seregek előtt. Székely Bertalan: A mohácsi csata II. Lajos halála után a magyar rendek előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották, kettejük viaskodása a trónért tovább gyengítette az országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, amelynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá.
A lánchíd főbb adatai: Hídhossz: 380 méter Hídszélesség: 14, 5 méter Kocsipálya szélesség: 6, 4 méter (eredetileg 5, 4 méter) 2 x 1 forgalmi sáv Gyalogjárdák szélessége: 2, 2 méter (eredetileg 1, 8 méter) A forgalomtól egyre veszélyesebben kilengő hidat 1913 és 1915 között megerősítették és átépítették. A Lánchíd lerombolása és újjáépítése A II. világháború végén a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta maga mögött a hidat. Lásd Budapestet!: A Lánchíd avatása. A robbanóanyagot valamennyi lánckamrában elhelyezték, közülük a pesti oldaliak robbantak fel. A függesztőrudak egymás után elszakadtak és a híd pesti, majd középső nyílása a Dunába zuhant. A Lánchíd újjáépítéséről szóló döntés 1947 tavaszán született meg. Az újjáépítés során a terveken csak keveset változtattak. A kocsipálya szélességét 5, 4-ről 6, 45 méterre növelték, mindkét hídfőben gyalogos átjárót építettek, valamint a pesti hídfőben a tönkrement lánckamra teljes átépítésével egyetemben a villamos aluljárójának építését is elvégezték. A régi láncok anyagát 76 százalékban fel lehetett használni.
Az újjáépített hidat az eredeti avatásának századik évfordulóján, 1949. november 20-án, vasárnap adták át a forgalomnak. A hídfők belső oldalán, az oroszlánszobrok alatt feliratok emlékeztetnek a híd alkotóira. Az budai váralagút a lánchíd megépítésének következménye volt, hiszen a híd gyakorlatilag a várhegybe szaladt volna bele. A 350 méter hosszú alagút 1857-ben készült el Clark Ádám tervei szerint. A Széchenyi Lánchíd az Alagúttal együtt 1994-ben, a privatizációs törvény végrehajtása során vált a fővárosi önkormányzat tulajdonává. Lánchíd 1864, 1. kerület. 1996-ban kerültek az eredeti formának megfelelő címerek a híd és az Alagút kapuzataira. A Lánchidat utoljára 1986-1988 között újították fel.
S hogy ennek a kitartó foglalatosságának mi volt a magasrendű célja? Erre Széchenyinek titkárához, Tasner Antalhoz 1834 februárjában írt levelében találhatjuk meg a választ: "jobb leczkéket vettem és veszek még, a román cement és concrete [beton] csinálásban! E két kiszámíthatlan találmánnyal meggazdagítandom, ha Isten segít, a hazát. " Széchenyi rendszeresen beszámolt József főherceg nádornak az al-dunai munkák haladásáról, 1834 őszén kétszer is említette a beton alkalmazását. Egy helyütt azt írta, hogy sok próbálkozás után Vásárhelyi úr megtalálta a betonkészítés azon módját, amely nem rosszabb az angolnál, és rendkívül hasznos lesz falazatainkban és hidainkban.
00 – 13:05 Dr. Farkas György BME Építőmérnöki Kar, Hidak és Szerkezetek Tanszék, prof. emeritus 13:05 – 13:25 Széchenyi lánchíd felújítása és kapcsolódó projektek Forgács Dávid Budapesti Közlekedési Központ, projektvezető 13:25 – 13:45 Széchenyi lánchíd megmaradó szerkezeteinek felújításának tervezése Duma György – Szigeti Zoltán MSc Kft. ügyvezető igazgató – szakági főmérnök 13:45 – 14:05 Széchenyi lánchíd megújuló szerkezeteinek felújításának tervezése Horváth Adrián Főmterv Zrt.