Egyiptom elveszett kincsei - vasárnaponként 21 órától | National Geographic - YouTube
A régészek Egyiptom egyik legmisztikusabb alkotása, az oroszlántest gízai nagy szfinx mítoszának is utánajárnak. Megtudhatjuk, hogy az állat-istenségek milyen szerepet játszottak az egyiptomi kultúrában. Továbbá, egy kutatócsoport szenzációs leletekre bukkan: ritka mumifikálódott állatokra, valamint olyan szfinx-szobrokra, melyeknek eddig még a létezésérl mit sem sejtettünk. A sorozatban többek között szó lesz még, Egyiptom egyik leghíresebb fáraójáról is, Tutankhamonról. A régészeknek, a modern eszközök segítségével, sikerült bepillantaniuk a háromezer éves múmia kötése alá, és fény derül arra is, hogy annak idején miként készültek a gyermekkirály sírjában talált kivételes szépség kincsek. Természetesen, ha Egyiptomról van szó, akkor Kleopátra sem hiányozhat: ezúttal Kleopátra személyérl és koráról tudhatunk meg új információkat. Kleopátra mellett Egyiptom egyik legrejtélyesebb királynje, Nefertiti életét is megismerhetjük jobban. Ugyanis a régeszek egy labirintusszer, ismeretlen sírokat rejt földalatti járatokat tártak fel, valamint egy szokatlan temetkezési tárgyakkal teli koporsót is felfedeztek... Vetítési idpontok: Egyiptom elveszett kincsei: márciusban, minden héten, szombat este kilenckor a National Geographic csatornán!
És úgy egyáltalán: milyen élet jutott a nőknek az ókori Egyiptomban? Mit árulnak el ezzel kapcsolatban egy ősi sírban talált múmia maradványai? Sírrablók árnyékában + Don Ryan amerikai egyiptológus az idővel versenyt futva átfogó kutatásokat végez a 49-es számú sírban. Bár a jelek szerint ez a nyughely se menekült meg a sírrablók fosztogatásától, Ryan csapata szenzációs felfedezést tesz: rábukkan egy gyűrűre, melyről bebizonyosodik, hogy III. Ramszeszé, az egyik legnagyobb egyiptomi fáraóé volt. Mi kell ahhoz, hogy részünk legyen a halál utáni életben? És ahhoz, hogy ez az élet könnyű, fényűző és pompával teli legyen? A jelek szerint az ókori egyiptomiak tudták a választ a kérdésre – és írásba is foglalták. A filmben egy régészcsapat I. Széthi sírjában rábukkan a túlvilági titkokat rejtő szent iratra. Egy ponton túl miért tevődött át az egyiptomi fáraók temetkezési helye Gíza környékéről a Királyok völgyébe? A választ keresve többek közt a völgyben létesült első sírba is ellátogatunk – ami különleges élmény, hisz a felszín alatt száz méterrel található… Egy régészcsapat lemerül a tenger mélyére, hogy kutatásokat folytasson Alexandria elsüllyedt romjai között.
Az egyiptomiak a bogarat kivételesen tisztelték. 5. Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy az ember kilenc részből áll. A "kha", vagyis a test az egyedüli ami, hátra marad a halál után. Amire a halhatatlan léleknek még szüksége lehet a halál után is, ezért is tartották fontosnak mumifikálni. 6. A temetési szertartás azért is volt fontos az egyiptomiaknak, mert úgy hitték, hogy a másvilágba vezető út tele van akadályokkal, megpróbáltatásokkal. Ezért szertartások, előkészületek révén próbálták segíteni a lélek útját a másvilágfelé. 7. A Hafé-piramis, a gízai-piramismezőn található, és úgy tűnik, mintha ez lenne a legmagasabb, holott igazából az alacsonyabb piramisok közé tartozik. Azért tűnik magasnak, mert egy magasabb platón építették fel. 8. Tut-an-khamon nevében a középső szótag valószínűleg azt jelenti, hogy "élet". 9. Feltételezhető, hogy Tutankhamonnak volt egy szoptatós dajkája, mégpedig a saját lánytestvére. 10. Archeológiai kutatások szerint Tutankhamon egész életében betegeskedett.
Figyelmeztetés Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) másodikként kezdte el a Budapest - Cinkota közötti helyi érdek vasút építését, amelyet szakaszonként adtak át az utazóközönségnek. Az els, 10, 3 km hosszú szakaszt 1888. június 20-án adták át a forgalomnak, amely akkor a MÁV központi pályaudvara (ma Keleti pu. ) melll indult Rákosfalva érintésével egészen Cinkotáig. A vonal "skorában" gzmozdonyok vontatták a szerelvényeket, Cinkotán pedig kocsiszín épült, ahol a jármvek karbantartását a mai napig végzik. A második, 9, 8 km hosszúságú szakaszt 1900. augusztus 28-án nyitották meg: Cinkota állomástól vezetett Csömör és Kistarcsa érintésével Kerepesig. Majd egy fél km-es összeköt vágány kiépítésével kapcsolták össze a HÉV pályát a MÁV ceglédi vonalával 1904. Gödöllő hév állomás 5. január 14-én. Villamosítás és vonalhosszabbítás A villamos üzemmóddal a forgalom 1911. április 19-én indult meg a Keleti pályaudvar - Cinkota közötti szakaszon. 1000 V feszültség felsvezeték- és áramellátó rendszer készült el, Cinkota állomáson pedig áramfejleszt telep és átalakító is épült.
Nincs információ 🕗 Nyitva tartás Hétfő ⚠ Kedd ⚠ Szerda ⚠ Csütörtök ⚠ Péntek ⚠ Szombat ⚠ Vasárnap ⚠ Gödöllő Hungary Érintkezés telefon: +36 Latitude: 47. 5979201, Longitude: 19. 3480611
A Kerepes ideiglenes végállomástól Gödöll MÁV-állomásig tartó harmadik, ezúttal 12, 8 km hosszú szakaszt 1911. november 25-én adták át a forgalomnak, immár eleve villamos üzemre berendezve. A vonalhosszabbítással egy idben épült a Cinkota és Kistarcsa közötti rövidebb vonalszakasz, amely Csömör állomást már nem érintette. Ezt a vonalvezetést a Cinkota után található kavicsbánya melletti dombok átvágásával alakították ki, így a vonal hossza 6, 2 km-el lett rövidebb. Ez egyben komoly menetid csökkenését is jelentett az utasok legnagyobb örömére. Cinkota és Kistarcsa között ekkor új megállóhely is épült Ilonatelep néven, a Csömörre vezet vonalszakasz pedig szárnyvonallá vált. A szentmihályi vonal Ebben az idszakban más fejlesztések is történtek a környéken. Gödöllő hév állomás 4. A sashalmi állomáshoz közel es, akkor Budapesttl még különálló Rákosszentmihály településen: Nagyicce állomásból kiágazó és Rákosszentmihály belterületén körbehaladó, villamos üzem hurokvágányt létesítettek, amely egy úgynevezett deltavágánnyal csatlakozott a fvonalhoz.