A nyaralás előtti dolgok intézésekor összeállítottam az "útipatikát". Átnézve a házipatikában otthon található gyógyszereket, több olyant is találtam, amelyeknek lejárt a szavatossága. Visszaveszik ezeket a patikában, vagy dobjam ki a szemétbe? N. F. -né, Érd Az országban évente legalább 2500 tonna gyógyszert dobunk ki, egy részét úgy, hogy fel sem bontjuk a dobozokat. Szelektív gyűjtés hiányában ez a 2500 tonna vegyszer a háztartási szeméttel együtt kerül a lerakóba, tovább mérgezve környezetünket. A gyógyszerek szavatossága. A gyógyszer ugyanis veszélyes hulladéknak minősül, így gyűjtését és megsemmisítését csak erre feljogosított szervezet végezheti, maga a patika nem. Éppen ezért abban mindenki egyetért, hogy meg kell teremteni a fel nem használt gyógyszerek visszaváltásának lehetőségét. Ma még kizárólag a patikusok jóindulatán múlik, hogy visszaveszik-e a lejárt szavatosságú, fel nem használt gyógyszereket – természetesen térítésmentesen –, ugyanis erre egyelőre semmilyen jogszabály nem kötelezi őket. Az Egészségügyi Minisztérium szóvivője azt a tájékoztatást adta, hogy a minisztérium várhatóan őszre készíti el rendeletét, amely szerint az ország valamennyi patikájában olyan gyűjtőedényeket helyeznének el, mint például az iskolákban a használt elemeknek, és ezekbe szórhatná bele mindenki az otthon feleslegessé vált gyógyszereket.
Az első és legfontosabb a lejárt gyógyszerek kapcsán, hogy soha ne dobjuk ki azokat a háztartási szemétbe, hiszen veszélyes hulladéknak minősülnek, mivel szennyezhetik a környezetet, bekerülhetnek a felszíni és felszín alatti vizeinkbe, ronthatnak a levegő minőségén, továbbá ártalmasak lehetnek a növény- és állatvilágra. A lejárt gyógyszereket természetesen bevenni sem szabad már, mert nem lehet tudni, hogy milyen hatással lesznek az egészségünkre, és akár komoly problémákat is okozhatnak. Akkor viszont mit kell tenni? Mi a teendő a lejárt gyógyszerekkel? | BENU Gyógyszertár. Teendők 2005 óta Magyarországon egy nagyon jól koordinált, zárt rendszerben működik a lejárt szavatosságú gyógyszerek kezelése, ami azt jelenti, hogy ezeket a készítményeket le lehet adni a patikákban, illetve minden olyan helyen, ahol gyógyszereket forgalmaznak. Erre a célra gyógyszerhulladék-gyűjtő dobozok vannak kihelyezve, melyek elszállításra kerülnek, majd a Recyclomed Kft. megsemmisíti azokat. Mit nem lehet a gyűjtőedényekbe kidobni? A gyűjtődobozokba tilos tűz- és robbanásveszélyes hulladékot, továbbá injekciós tűket dobni.
Homeopátiás gyógyszert használók tapasztalatait, tanácsait várom
Hogyan tároljuk a gyógyszereinket, hogy szavatosságuk ne csorbuljon? Ne tartsuk a gyógyszereinket az ablakban, autóban, hiszen a magas hőmérséklet, páratartalom hatására megváltozhat tulajdonságuk. Azon termékek esetében, amelyeken nincs feltüntetve a csomagoláson az optimális tárolási körülmény, nem kell annyira óvatosan bánnunk a tárolás során. Figyeljünk arra is, hogy nagyon hidegnek se tegyük ki a készítményeket, hiszen ha túl alacsony hőmérséklet, a készítmény állagát, minőségét végleg megváltozhatja. Ne használd! A nem megfelelő tárolási körülmények hatására, vagy a lejárati időn túl a gyógyszer színe, külleme, állaga módosulhat, például porlóssá, folyóssá válhat. Ilyen esetekben minőségbeli változások következnek be, nem érjük el vele a kellő hatást, sőt mellékhatások is jelentkezhetnek. Kenőcsöknél, folyadékoknál a baktériumok elszaporodása is fenyegető lehet, főleg szemcseppnél. Akár kötőhártya-gyulladást is kaphatunk egy fertőzött szemcsepptől. Ezt a cikkünket olvastad már? Ezek legyenek az otthoni gyógyszeres csomagban!
Kodály Zoltán: Kállai kettős Cantus Catholici - énekeskönyv A dzsessz - A néger népzene dallamvilágából A kaposi kanális (népdal) és Dohnányi: Ruralia Hungarica-ja A rondó forma Dohnányi művében (Ruralia Hungarica) A verbunk - Bihari János: Magyar tánc A Vidrócki (ballada) - Kodály Zoltán: Mátrai képek (kórusmű) Angoli Borbála... (népdal) Angoli Borbála - Bartók Béla: Magyar parasztdalok (részlet) Arra gyere, amerre én... Sulinet Tudásbázis. (népdal) Erre gyere - Bartók Béla: Magyar parasztdalok Bartók Béla: Magyar képek I. Este a székelyeknél Sz. 39. No. 5.
A világhírű Kállai Kettős, Nagykálló XVII. században megalkotott és négyszáz éven át megtartott, mindmáig élő, énekelt-táncolt hagyománya, múltunk egyik gyöngyszeme. Három kísérődallama az egyetlen fennmaradt hagyományos magyar népdalcsokor. Tánca is különleges: a magyar nyelvterület kevés dramatikus táncainak egyike, mely a civakodó, majd kibékülő és együtt mulató szerelmesek történetét meséli el a tánc nyelvén. Hiteles források szerint a Kállai Kettőst 1670 körül Kelet-Magyarországon és Erdélyben, mint kállói táncot ismerték. Kodály Zoltán - Könyvei / Bookline - 1. oldal. Zenei kíséretét ekkor a Felülről fúj az őszi szél (eredeti szövegében: Mikor felülről fúj a szél) és a Kincsem komámasszony kezdetű dalok alkották. 1924-ig párosan járták, azóta csoportos táncként él tovább. Amikor 1921-ben Kodály Zoltán érdeklődött a tánc iránt, nem tudták megmutatni a zeneszerzőnek, ezért Nagykálló másik nevezetes muzsikáját: a Szól a kakas már-t rögzítette. De amikor 1926. november 7-én újra eljött Nagykállóba lejegyezte, majd 1928 nyarán fonográfra rögzítette a Kállai Kettős dallamait.
Szabolcs vármegye levéltárosa az 1800-as években leírta, hogy a kállói vár létezése idején [9] a vár védői, ha elfogtak két törököt vagy labancot, összekötötték a két foglyot egymásnak háttal, elkezdtek muzsikálni és rájuk parancsoltak, hogy táncoljanak. Ha rosszul léptek, akkor megcélozták korbáccsal a lábukat. Ezért aztán mindegyik úgy igyekezett táncolni, ugrani, hogy ne ő legyen a korbács felől, hanem a másik. Ezt az ugrabugrálást nevezték úgy, hogy kállai kettős. A szokás a vár lebontása után is megmaradt: farsangi maskarázásban két embert összekötöttek egymással, és eljátszották a kállai kettőst. Pontosan nem tudjuk, hogyan lett ebből a mókából tánc, néptánc, táncballada. Cselekménye [ szerkesztés] Háromszáz éve tart az a hagyomány, hogy Nagykállóban páros táncként eltáncolnak egy történetet. Ez a mese arról szól, hogy a szerelmesek civakodnak. A lány szemére veti a legénynek, hogy nem jött hozzá már két este. Kállai kettős – Wikipédia. A legény azt válaszolja, hogy szerelembe esett vele. A lány újra mondja, hogy megleste egy másik lánnyal.
A kállai kettős igaz története A szájhagyomány úgy tartja, hogy a kállai kettősben szereplő váltogatott lépések, azok arra utalnak, hogy valamikor ott egy rab váltogatta a lábát, hiszen olyan fájdalmas volt a tüskés deszkán állni, hogy nem bírta mind a két lábával, hanem egyik lábát mindig pihentette. Nagykálló, Szabolcs vármegye hajdani központja, Nyíregyházától alig 14 kilométerre délkeletre fekszik. Fő terén áll a nagyon szépen rendbe hozott, barokk sárgára festett egykori megyeháza, ami ma kórház. Híres ez az egykori megyeháza, főleg börtöne, mert a hagyomány úgy tartja, hogy itt, a pincében született a híres kállai kettős tánc. Harsányi Gézáné nagykállói helytörténész eleveníti föl a legendát. – Van a börtönnek egy része, ahol vallatták régen az arra rászolgált bűnözőket. Kodály zoltán kállai kettős. Ennek a pincének az aljában gerendák voltak lerakva méghozzá olyan gerendák, amelyeket fatüskékkel raktak tele. Egyetlenegy maradt meg, az enyészet a többit elpusztította. Nos, a szájhagyomány úgy tartja, hogy a kállai kettősben szereplő váltogatott lépések, azok arra utalnak, hogy valamikor ott egy rab váltogatta a lábát, hiszen olyan fájdalmas volt a tüskés deszkán állni, hogy nem bírta mind a két lábával, hanem egyik lábát mindig pihentette.
20. Rókatánc - jellemzése Weiner Leó: I. Divertimento Op. Rókatánc (részlet) Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr variácók K. V. 265. (2. 4. ) Zölderdőben a tücsök - Bartók Béla: Magyar parasztdalok Zölderdőben a tücsök - Bartók Béla: Magyar parasztdalok
A fiú mondja, hogy se kötője, se szoknyája, mégis fölvág a lány. A lány is visszanyelvel, de a végén csak kibékülnek, és amikor ugye az első dal vége úgy szól, hogy: addig bizony rózsám nem mégy, amíg ez a gyertya el nem ég, akkor már teljes a szerelem, a békesség és a harmónia. A következő két dalban a mulatozás a vidám együttlét hangjai szólalnak meg. A tánc és a dal úgy él együtt, mint egy sziámi ikerpár. Nincsenek egymás nélkül. A kállai kettős dalait nem szokták énekelni tánc nélkül és a táncot nem szokták táncolni más dalokkal. 1931-ben Bartók Béla meghangszerelte néhány korábbi zongoradarabját, amelyeket különféle sorozatokból válogatott és fűzött újabb ciklusba. Ebből keletkezett a Magyar képek című zenekari mű. Az Este a székelyeknél falusi emlékeket felidéző, székely dallamok stílusában fogant melódia fafúvósokon szólal meg, míg a vonóskar harmóniái a szenvedélyes deklamáció hátterét adják. Bartók Béla 1909-ben kezdett román népzenét gyűjteni Belényes környékén ottani román tanár barátja, Bușiția János biztatására.