Élete alkonyán számos népszerű regénnyel s belőlük készült mozi- és tévéfilmekkel a háta mögött, befutott ifjúsági íróként, egyik levelében is így ír: "A hivatalos kritika alig vagy semmit nem foglalkozik írásaimmal. " Fekete István születésének 120. és halálának 50. évfordulójára a huszadik századi magyar irodalom legolvasottabb szerzőjének, a hazai "erdész-vadász irodalom" legismertebb művelőjének egész estés dokumentumfilmmel állítottak emléket az alkotók. Miért lett előbb rajongott, majd betiltott, aztán kényszeresen beskatulyázott szerző? Honnan hozta azt a tudást és tapasztalást, amik felülmúlhatatlan természetleírásaiban, vadászati elbeszéléseiben, s csodálatos állatregényeiben jelennek meg, s amiket rejtett politikai üzenetei megfogalmazására szinte valamennyi írásában alkalmaz? A bereki ember című film kordokumentumok, interjúk és irodalmi anyagok alapján, a Fekete család támogatásával és széles körű szakmai összefogással követi végig Fekete István útját és életének történelmi fordulópontokkal tűzdelt, sorsfordító pillanatait.
2021. november 8., hétfő 2021. november 8., hétfő A Fekete István Szabadegyetem legutóbbi előadásán Jelenczki István filmrendező, dr. Popély Gyula történész és Raffay Ernő történész beszélgetett a betiltott Trianon-filmről. A rendezvény házigazdája Novák Előd volt, aki korábban arról adott hírt, hogy az előadások teltházzal zajlanak, ezért minden egyes alkalomról felvétel is készül, így azok sem maradnak le, akik már nem férnek el a helyszínen. Novemberben Bogár László közgazdász tart előadást a koronavírust övező új világrendről Globális örvénylések címmel a Mi Hazánk Mozgalom értelmiségi holdudvarából alapított Fekete István Szabadegyetemen, a párt újbudai irodájában (Bp. XI. kerület, Bartók Béla út 96. ) november 11-én (csütörtök) 18 órától. A nyilvános előadáson "védettségi" igazolvány nélkül is részt vehet bárki.
© 2002-2022 Programmagazin Kiadó Kft. A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait. A háromrészes doku-reality forgatása jelenleg is tart, várhatóan nyár elejére készül el a nyersanyag. A felvételeket valós helyszíneken – Göllén, Kaposváron, Mezőkövesden, Ajkán, Bakócán és Budapesten – rögzítik, és bár a több neves tudós mellett megszólaló Bodó Imre helytörténész, Fekete István-kutató és Horváth Tibor, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke főként az író megismertetésére koncentrál majd, megelevenednek a közvetlen családtagok, így a szigorú édesapa, Fekete Árpád alakja is. A rendezői székbe Babay János ül, akit a dokumentumfilmek iránt érdeklődő nézők már jól ismerhetnek, hiszen néhány éve a Duna World műsorán is látható volt a Fekete Szivárvány című filmje, amely egy afrikai küldetésbe enged betekintést.
Két és fél évvel ezelőtt ugyanis a világkiállítás szervezői nagy vállalást tettek: nemcsak a vadvilágról, a fenntartható gazdálkodásról, a vadgazdálkodásról szóló tudást, az ország természetei értékeit mutatják meg, hanem egyúttal a vadászati irodalom és a vadgazdálkodás legnagyobbjai esetében a kultuszépítés feladatát is magukra vállalják - idézte fel. Széchenyi Zsigmondról és Kittenberger Kálmánról már készült film, Fekete István regényeit pedig ki ne olvasta volna - vetette fel Kovács Zoltán, hozzátéve: Magyarország egyik legolvasottabb írójáról van szó, akinek műveit több mint tizenötmillió példányban adták ki és tizenkét országban, tizennégy nyelven jelentek meg írásai. Ideje azonban megemlékezni arról, hogy Fekete István munkásságának nem a gyerekirodalom a legfontosabb eleme. Azt agyonhallgatta a kommunista rezsim, amely megpróbálta az írót megtörni és arra kényszerítette Fekete Istvánt, hogy az ifjúsági irodalomban teljesítse ki magát - idézte fel. Ezzel a filmmel nemcsak a természetről író embernek állítunk emléket, hanem elkezdhetjük törleszteni azt a restanciát, amellyel a magyar irodalom tartozik Fekete Istvánnak - mondta el Kovács Zoltán.
Széchenyi Zsigmond ról és Kittenberger Kálmán ról már készült film, utóbbit éppen egy hete szintén az Urániában mutatták be. Velük szemben viszont Fekete István írásai olyanokhoz is eljutottak, akik soha életükben nem vadásztak, horgásztak, legfeljebb kirándulni jártak az erdőben – emelte ki a díszbemutatón Semjén Zsolt, aki szerint azért különösen fontos ez, mert a mai világban a gyerekek egy része nagyon keveset tud a természetről. Hozzátette, hogy Fekete István állathősei hűek a természet rendjéhez, a valósághoz. Sok ember Bambival azonosítja az őzet, de ennek a mesefigurának semmi köze sem az őzhöz, sem a természet rendjéhez – vélekedett az Orbán-kormány nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tárca nélküli miniszterelnök-helyettese. A most készült film kordokumentumok, a családtagokkal készített interjúk, valamint irodalmi anyagok alapján kalauzol végig az író életének történelmi fordulópontokkal tűzdelt, sorsfordító pillanatain. A bereki ember főszerepeit Szabó Sipos Barnabás és Bodrogi Gyula játssza.
Történeti áttekintésünk során annak járunk utána, hogyan alakult ki a magas hangon éneklő férfiak szerepköre, és kik adták még elő ezeket a zeneműveket. Támogatott mellékleteink Nyomtatott magazinjaink Ezt olvasta már? Vizuál hír Az orosz filmek bojkottjára szólít fel Ada Rogovcseva A több mint száz filmet maga mögött tudó, ünnepelt ukrán (egykor szovjet) színművész, a 84 éves Ada Rogovcseva csatlakozott pályatársaihoz, akik az orosz filmek bojkottjára szólítottak fel. A különbség csupán annyi, hogy míg számos kollégája már elhagyta Ukrajnát, Rogovcseva még mindig kitart.
Házakon vannak ajtók. Ablakok is vannak. Szemben van egy sárga ház. Tetején kémény. Ablakból fekete ruhás nő néz ki, fehér arccal, szája rendes. Kikönyököl, egyik karján felcsúszik a blúz. Lent egy villamos megy, 622-es számú. Két katona átmegy a sínen. Az egyiknek piros orra van. A másik gondolkodni látszik. De csak látszik. Egy fekete ruhás nő siet. Gyorsan megfordul. Visszanéz. Egy cilinderes úr csóválja a fejét. Egy kiskutya keresztülszalad rajta. Egy tégla leesik egy épülő háznál. Nagyot csörren. Egy úr elesik. Egy rendőr odamegy, és fejbe üti, rákiabál, hogy ne csoportosuljon. Texasban felesküdött 17 fekete nő bírónak : HunNews. A rendőr hangja másodtenor. A szemben levő nő most idenéz. Rám néz, kacsint, és int valamit a kezével. Lent a kapu alatt egy munkás áll. Valamit káromkodik. Pucolja a ruháját. Egy zsákot akar fölemelni. A zsák fehér. Egyik oldalán ránc van. A munkás most felnéz. Ránéz a barátomra, aki mellettem ír, és ezt kiabálja fel neki: "A pofájuk istenit ezeknek az uraknak, még van pofájuk tátani rám a pofájuk, míg én itt kínlódom, a teremtésit neki! "
Viccet félretéve 1975-ig létezett a spanyol gyarmatbirodalom, és van elég nyelvész szakos aki tud katalánul, és történetesen fiatal, fekete, és nő. Azonban, és ez egy fontos azonban, itt is kezdődnek el a gyökeres különbségek. Amanda Gorman újabb műfordítóját léptették vissza, mert nem fekete, nem fiatal és nem nő : hungary. Azok a körülmények, melyek Amanda Gorman-t formálták, nagyon specifikusak az USA-ban, elvégre kevés hely volt a világon, ahol olyan lassan vezették ki volna a nyilvános lincselést, lettek volna külön vízivók, elkülönített rész a tömegközlekedésben, és talán Dél-Afrikát leszámítva máshol nem volt white flight vagy sundown town, mely utóbbiról még Maya Angelou is írt verset. Továbbmenve, az afroamerikai társadalom sem jeleskedik annak megismerésében milyen másfajta diszkriminációban volt azoknak része, akik önként vállalták, hogy a vasfüggöny mögött akarnak élni. Ilyen volt például az Eulenspiegel szatirikus magazin NDK-beli rajzolója, aki egy korábbi francia kitérővel élte le élete hátralévő részét a megszűnt országban, de boltak fekete közkatonák, és természetesen Angela Davus akit tavaly még egy Black Lives Matter tüntetésre is meghívtak, mert gondolom nem tudják, hogy sosem kért bocsánatot a kommunizmus támogatásáért, és komolytalannak tartotta a rezsimek politikai célú börtönzését.
Egy barátommal beszélgettünk, délután négy óra felé, az ablaknál, és néztük a Körutat. Barátom több modern revü munkatársa, és a neoimpresszionizmus áldásait fejtegette előttem. Több okot sorolt fel annak bebizonyítására, hogy a neoimpresszionizmus miért a legjobb művészi irány. A végén az az impresszióm volt, mint mikor az ember elolvas egy keserűvíz plakátot, hogy az mi minden ellen jó. - Az impresszionizmus - mondotta a barátom - az a művészet, mikor az ember csak lát, és nem köti össze a dolgokat értéktelen reflexiókkal. Mindent meglátni és leírni úgy, ahogy látom. És a következő versenyt eszeltük ki. Mindketten leültünk az ablak mellé, és elkezdjük írni, amit az utcán látunk. Aki öt perc alatt több dolgot tudott meglátni és értelmesen leírni: nyert. Fekete ruhás nő videa. Munkába fogtunk, és öt perc múlva megmutattuk egymásnak a kész dolgozatot. A nyájas olvasó megítélésére bízom, melyik pályamű tökéletesebb. Az enyém Utca, kétoldalt házak. Házak fölött égbolt, két felhő megy rajta át, az egyik felhőnek a széle rojtos, és olyan formája van, mint egy kanálnak, aminek az egyik felét letörték, a másik fele pedig meggörbült.
Öt perc. Az övé Házak, egyik a másik mellett. A felhők olyanok, mint egy dunyha. Szemben sárgásbarna ház, piszkos ablakokkal. Az egyik ablakban kreol nő, ingblúzban. Nyaka kétoldalt be van határolva. A blúzán egyik gombon két kis madár. Egy kövér kereskedő kinéz a boltból. Abban a pillanatban csődöt mond. Lent bezárnak egy bankot. Reklámember kivilágított cilinderrel. A szemben levő nő ebben a percben idenézett, és rám kacsintott. Fekete ruhás nő no credit. Mintha mondana is valamit, azt hiszem, a nevemet. Legalább a kezdőbetűjét. A villamos keresztülmegy egy kisfiún. Az egyik darab szürkéssárga. A kisfiú jó tanulónak látszik. Egy ember megy, görbén. Valaki a házból egy kályhát dob le rá. Lent a kapuban egy munkás emel egy zsákot, most felnéz, és mellettem író barátomnak a következőket mondja: "Az istenit a pofájuknak ezeknek az uraknak, mit tátogatja rám azt a rusnya képét, ahelyett hogy csinálna valamit, mint egy becsületes ember! " Öt perc.
- Az itteni fogadóban úgysem nagyon lehet aludni a bogaraktól. Az ilyen divatos férfiú, mint az uraság, jobb helyen is eltöltheti az éjszakát... Szindbád helyeslően bólintott, most már régidő óta rendes, dolgos ember volt akkortájt. A kocsisgavallér a hosszú szőrű lovacskák közé csapott. Hátrafordult, és hamisan hunyorított: - Egyébként ajánlom Blanka kisasszonyt. A zongoramestert Stuccnak hívják, és Pestről kapja a kótákat. Lehet volt már szó a szirénás kocsisorokról a belvárosban de... : hungary. Ő a legjobb zenész a városban. A lovacskák hegynek vonták a rozoga hintót. A városban - meglapuló háztetők között - a hó vastagon szakadt a magasságból, mélységes csend volt mindenfelé, kerék nem dübörgött, lámpás sem világított a lezárt szemű ablakok mögött vajon vannak-e emberek, nők, férfiak, fiatal népek, akik félig nyitott szemmel feküsznek a sötétségben? Egyik görbe utca a másik után következett. A hintó farolt a fordulóknál, egy nagyon szűk sikátorban Szindbád megtapintotta a revolverét, de a kocsis csupán jókedvéből fütyült a szőrgallérban. - Mindjárt ott leszünk, uraság - mondta bizalmasan, amint hátranézett, és a lovacskák komolyan, elszántan mentek felfelé a hegyoldalban.
Még a proletárlány is végignyújtózik a keskeny, harmonikás díványán, a fűtetlen szobában először érzi önmagát, észreveszi, hogy a teste ruganyos, mint a gumilabda, és félig tréfából, félig komolyan - próbául - belemosolyog a zöld kézitükrébe. Mosolyt lát és kincseket, gyémántos foglalatban bámulja a mosolyát. A dézsától az aranyvederig, a koldustarisznyától a gyémántjászolig nem oly messze az út. Erkölcsi prédikációt óhajtanánk tartani. De a zimankó is prédikál, a hideg számok is prédikálnak, amelyeket előbb leltároztunk. Soha még ilyen kísértést nem állott ez az ájult, szegény város. Borzadozva olvasta a riportokat. A meggyilkolt nő temetésén azonban már tüntetett és ünnepelt. Őt ünnepelte, a diadalmast, diadalmas arccal, aki győzött és aztán meghalt, és nemcsak a riadt kokottok, de mindenki, úriasszonyok, akik birkóztak a rendőrrel egy talpalatnyi helyért, hivatalnokleányok, akik havi negyven koronáért címszalagokat írnak, parasztpesztrák, akik áhítatosan emelték buta tekintetüket a moziszerűen elvonuló gyáros, a férfi, a hős felé, jól nevelt kislánykák, akik gondosan kiválasztott családi lapokat olvasnak, még sírnak a rossz versek giccsein, de a franciaóra címén elszöktek a temetésre.