- kiáltotta hetykén a harmadik kismalac, és nyugodtan leült a testvérei mellé. A farkas fölmászott a házikó tetejére, s a kéményen át beugrott a szobába. Kis malac és a farkas son. Csakhogy a tűzhelyen hatalmas fazékban lobogott, forrt a víz, és a mérges, lompos farkas a kéményből egyenest a forróvizes fazékba pottyant. A kismalacok meg gyorsan egy nehéz vasfedőt tettek a fazékra, aztán egymásba kapaszkodva táncoltak és énekeltek: - Lompos farkas, fekete, minket ugyan nem kapsz be! A három kismalac azóta is boldogan él, vasárnaponként meglátogatják egymást, és olyankor jókat nevetnek a pórul járt farkason. Köszönöm, hogy leírod a véleményedet!
Itt kívül a hideg, Az éhség ott belül, E kettős üldözőnk Kinoz kegyetlenül; S amott a harmadik: A töltött fegyverek. A fehér hóra le Piros vérünk csepeg. Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor... De szabadok vagyunk! Korrekt – csóválja fejét a kismalac, és együttérzően a messzeföldön híres bunda (néhai) gazdájára gondol. Megborzong. MeseBabbal: A három kismalac és a farkas. Mit ér az olyan szabadság, amiben éhezni, fázni kell? Nevezhető-e életnek a házikó és a kockás pléd nélküli létezés? Talán jobb is így szegénynek – kortyol egyet a borból.
Sikerként könyveljük el, hogy már az első évben 5 színházat sikerült bevonnunk az együttműködésbe. A Co-Opera 2017-18-as évadában létrejövő A sevillai borbély, 5 előadóművészeti szervezet: - a Szentendrei Teátrum, a Szegedi Nemzeti Színház, a Budapesti Operettszínház, a Győri Nemzeti Színház és az Operettissima Non-profit Kft. - együttműködésének gyümölcse. 1992-ben Rossini "A sevillai borbély" című vígoperája volt az utolsó nyári előadás a Szentendrei Teátrum legendás éveinek helyszínén: a város Fő terén. Székely László díszleteiben – többek között Gregor Józseffel a színpadon – mutatták be az operát. A bemutatók időrendben: 2017. július 28-29. - Szentendre – Fő tér 2017. november 17. - Szegedi Nemzeti Színház 2017. december 6. - Budapesti Operettszínház 2018. A sevillai borbély | Szegedi Nemzeti Színház. február 3. – Győri Nemzeti Színház Közreműködők: a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara, a Szegedi Nemzeti Színház tánckara
A sevillai borbély vígopera két felvonásban Bemutató: 2017. november 17. Rossini A sevillai borbély című, 1816-ban komponált műve a vígopera műfajának legismertebb, legtöbbet játszott darabja. Beaumarchais vígjátéki trilógiát épített Figaro, a furfangos borbély, Almaviva gróf és Susanna, a gróf szerelme, későbbi felesége személye köré. Az első komédia a megelőző négy évtizedben már több operai megfogalmazást nyert, ám sikerüket elhomályosította Rossini műve. A kiváló vígjátéki karakterek és a mulatságos helyzeteket teremtő cselekmény Beaumarchais színpadi tehetségét, a szellemes, energikus – egyébként mindössze két-három hét alatt komponált – muzsika Rossini zsenialitását dicséri. Az utóbbi évtizedek emlékezetes szegedi produkciói után most több színház összefogásával készülő bemutató új fordításban kerül színre. A koprodukció alkalmat ad arra, hogy a szereposztásban társulatunk népszerű tagjai mellett Szegeden ritkábban fellépő operaénekesek is felbukkanjanak. 'Operában utazunk' A Co-Opera fő célkitűzése operák koprodukcióban történő bemutatása.
38 videó Melis György (Szarvas, 1923. július 2. – Budapest, 2009. november 27. ) Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (bariton). Szlovák paraszti családból származik (szülei: Melis Mihály és Szrnka Judit), hetedik gyermekként, csak ötéves korában tanult meg magyarul. A lelkésze fedezte fel és az evangélikus gyülekezet patronálta. Szarvasi evangélikus gimnázium után, 1943-ban került Budapestre. Először a Műegyetemre járt, majd 1945 és 1951 között a Zeneakadémián tanult. A Magyar Állami Operaházba Tóth Aladár hívta próbaéneklésre, amelynek sikere után ösztöndíjas lett. 1949-ben mutatkozott be, Bizet Carmen című operájában (Morales szerepében), majd a Don Pasqualéban Malatesta doktort énekelte. Még abban az évben magánénekes lett. Wagner műveinek kivételével az operairodalom szinte minden jelentős baritonszerepét (közel 70-et) elénekelte. Énektudása mellett színészi tevékenysége is elismert. Szlovák anyanyelve ellenére, egyetlen énekesként a Kazinczy-díjat is átvehette. 1988-ban alapította saját díját: a Melis György-emlékplakettet évente adják a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek.