A népszokások a magyar nép hagyomány világának éves szinten ismétlődő szokásai. Az év időszakai, azaz a tél, a tavasz, a nyár, az ősz jeles és ismert ünnep napjai szerint. Valamint az élet nagy ünnepeihez, munkáihoz kapcsolódó események, mint a születés és keresztelés, az esküvő és lakodalom, a halál és temetés, illetve a szántás-vetés-aratás, a szüret, az állattartás és az építkezés. A Naptári évhez fűződő magyar népszokások Tavaszi Népszokások 1. Magyar népszokások hagyományok. Tavaszi Napéjegyenlőség -- Március 21. -- Március 21. a Tavaszi Napéjegyenlőség napja, Villő tavaszistennő ünnepnapja, a tavasz kezdete, az asztrológia év kezdete, az újjászületés ünnepe. Március 21-én teljes az egyensúly a nappal és az éjszaka, a külső és belső világ, férfi és nő között. Ezt az egyensúlyt a Kárpát-medencében a Víz Úrnője hozza el nekünk. A víz - az Istennő vére - éltet minket, táplálja a földeket, az elvetett magokat és tisztít. -- Az ősi magyar természet vallásunkban a tavaszi napéjegyenlőség napjához és az azt követő időszakhoz a kikelet, a virágzás, az új élet kezdete köthető.
Társadalmi népszokások [ szerkesztés] A népies naptár és ünnepkör sorrendjében évről évre ismétlődő társadalmi népszokások e naptár természetéleti és egyház kettős, de szorosan egybefonódott szálára fűzve leginkább a téli és nyári napfordulat, a tavasz kezdete és az ezzel járó télkiűzés (télkihordás), a nyár bevonulása, az esővarázslás, a gazdasági élet aggasztó és örvendetes jelenségei (aratás, szüret), a termésnek ártó hatalmak ellen való megvédése és biztosítása, a ház és háztáj meg a földek és gyümölcseik, valamint a hasznos házi állatok megáldása stb. Népszokások – Wikipédia. fejezetekbe oszthatók. De a szerint, amint a illető nép vagy néptöredék életkörülményei az általános keretben egy vagy más irány felé módosulnak természetesen többet vagy kevesebbet, az említetteken kívül esetleg más sok mást is (vadászati, halászati, pásztorélet, hadviselési, kereskedelmi és ipari, szépművészeti és jogéleti, politikai stb. ) szokásokat ölelhetnek fel. Magyar népszokások [ szerkesztés] A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt.
Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be. -- A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek. 4. György Nap -- Április 24. Hungarikumok :: Hagyományok és ünnepek. -- Tavaszi gonosz járó nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól.
-- Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Legegyszerűbb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, s úgy teszik a festékbe; utána a csipkézett levél helye világos színű marad. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások "írásának" legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Karcolással készülnek a vakart vagy kotort tojások; a díszítőmotívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra. Régi magyar szokások kvíze, amin sokan elbuknak: a regöléstől a kiszebábu-égetésig - Ezotéria | Femina. Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése. -- Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élő kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyílvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri.
Szomszédaink ezt a bábut egyaránt tekinthették a halál vagy a tél megszemélyesítésének. -- Hazánkban szintén mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban inkább tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát: "Haj, ki kisze, haj! Jöjj be, sódar, jöjj.! ". A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, a tavasz behozatalára is utalt. 3. Húsvét -- Március-Április -- Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, népszerűségük nem látszik csökkenni. A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak. A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk. A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.
Újévkor az ebédre főzött savanyú malacaprólék-leves, káposztaleves, savanykás, pikáns ízével kicsit segített a szilveszteri másnaposságon, de szokás lencse-, bab- és csirkelevest is készíteni. A főétel azonban újévkor a malac, amely ormányával felénk túrja az új esztendő szerencséjét. "Kívánok és sok minden jót az új esztendőre, Földig lógjon Januárban le a tehén tő ne fogyjon kolbászból a kamra Februárra, Minden asszony kerekedjen Március havá, szebbet, mint tavaly! Ürítem a poharamat, nem teszek én fogadalmat, Az ördöggel cimborál, ki nekem prédikál. Adjon Isten bort, búzát, barackot Adjon Isten bort, búzát, barackot, tarka farkú malacot, csutoránknak feneket, szekerünknek kereket, kereshessünk eleget!
Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt. -- A XVIII. század végétől ismert egy másik szokásforma is. A falu legényei és lányai közül kiválasztott pár, a király és királyné virágokkal feldíszítve járta körül a falut; másutt a gyermekek közül választották a pünkösdi párt. -- Napjainkban is élő szokás még Dunántúlon a kislányok pünkösdi királyné járása. A kis királynő feje fölé társnői selyemkendőből vont "sátrat" tartanak. A lányok házról házra járnak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintenek szét. A királynő néma szereplő, s nem szabad mosolyognia, ha a háziak nevettetik. A rítus mágikus célja a kender növekedésének előmozdítása. A leánykák magasra emelik a királynőt, s közben azt mondják: "Ekkora legyen a kender.! ". A köszöntésért ajándékot kapnak. Forrás:
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán 1978-ban végzett summa cum laude minősítéssel. Tudományos diákkörösként, majd később demonstrátorként az egyetem Kórélettani Intézetben dolgozott. A Budapesti és az Országos Diákköri Konferencián első helyezett lett, továbbá rektori pályázaton is első díjat kapott. Jelenits István: Hager Ritta - antikvarium.hu. 1978 és 1981 között a Balassa János kórház Intenzív osztályán állt munkában, majd a Jahn Ferenc Kórház Intenzív Terápiás és Aneszteziológiai Osztályán folytatta gyógyító tevékenységét. 1982-ben aneszteziológiából és intenzív terápiából szerzett jeles minősítésű szakképesítést.
Háziorvos Cím: Budapest | 1156 Budapest, Hősök útja 1. Háziorvosi rendelő 1/417-1634 1/419-7537 Rendelési idő: H, Sze: 16. 00-20. 00, K, Cs: 8. 00-12. 00 Dr. Balczer Ágnes Háziorvos, Budapest, Hősök útja 1. Dr. Baronai Anna Háziorvos, Budapest, Kossuth Lajos u. 3. Benkő Magdolna Háziorvos, Budapest, Opál u. 11. Buzna Andrea Háziorvos, Budapest, Rákos út 73-75. Csirmaz Ilona Háziorvos, Budapest, Rákos út 58. Dévai Judit Háziorvos, Budapest, Deák Ferenc u. 2. Firon Bendegúz Háziorvos, Budapest, Zsókavár u. 42-44. Ganczer Ferenc Háziorvos, Budapest, Opál u. Gyárfás Irén Háziorvos, Budapest, Bezsilla Nándor u. 29/a. Jordán Éva Ilona Háziorvos, Budapest, Hősök útja 1. Juhász József Háziorvos, Budapest, Őrjárat u. 1-5 Dr. Karácsony Edit Márta Háziorvos, Budapest, Őrjárat u. Dr. Vasadi Péter vélemények és értékelések - Vásárlókönyv.hu. 1-5/13. Kassa Ildikó Háziorvos, Budapest, Hősök útja 1. Ladányi Sándor Háziorvos, Budapest, Őrjárat u. I. em. Ladik Márta Háziorvos, Budapest, Zsókavár u. Márhoffer Ildikó Háziorvos, Budapest, Szilas Park 32. Matkovics András Háziorvos, Budapest, Zsókavár u. Meggyes Veronika Háziorvos, Budapest, Zsókavár u. Nowakowska Malgorzata Háziorvos, Budapest, Hősök útja 1.
Megint beázott a rendelő a Hősök útján. Tegnap döntöttek az orvosok arról, hogy ki hová fog költözni ideiglenesen. A felnőtt háziorvosok már tegnap délután, illetve a rendelési idejük szerint ma reggel az új helyen kezdhették meg a munkájukat. A Hősök úti háziorvosi rendelőben az épület teljes felújításáig a rendelés szünetel - tette közzé az információt Cserdiné Németh Angéla polgármester a Facebookon. Az Őrjárat utcai rendelőben ugyanazon rendelési időben rendel: dr. Vasadi Péter, dr. Borsi Beatrix, dr. Novakowska Malgorzata, dr. Mateisz Erzsébet (jelenleg szülési szabadságon van, de helyettesítik). A Zsókavár út 42-44. szám alatti háziorvosi rendelőben ugyanazon rendelési időben rendel: dr. Jordán Éva, dr. Balczer Ágnes. A Bezsilla utca 29. szám alatti fogászati rendelőben ugyanazon rendelési időben rendel: dr. Tóth Eleonóra, dr. Molnár Mónika, dr. Tókos Rozália. A Rákos út 77/b Szakrendelő épületében ugyanabban a rendelési időben rendel: dr. Keresztesi Gitta fogorvos (dr. Fedorkó István helyett); dr. Horváth Dóra Regina fogorvos költözése függőben.
Ahogy tanultam, és haladtam előre az anyagban, beleástam magam egy-egy területbe, kezdtem megszeretni. Ügyvédjelöltként indultam, úgy ismertem meg a férjemet a bíróságon, aki akkor már bírósági titkár volt. Elég bonyolult úton jutott el oda. Az ötvenes évek elején kitelepítették, mert édesapja katonatiszt volt, ezredes, aki kardvívó olimpiai bajnokként 1929-ben meghalt egy közúti balesetben Solymáron. Az utca, ahol a baleset történt, ma is az ő nevét viseli. Mikor a kitelepítésből visszajött, nehezen, de bejuthatott az egyetemre, és egy évvel fölöttem végzett. Hamar felismertük a közös gondolkodást, a közös értékrendet, annyira, hogy az első találkánkra ugyanazzal a könyvvel a kezünkben indultunk el. Ezt mindketten sorsszerűnek éreztük. Nem sokkal később össze is házasodtunk. – Hogyan kezdték el az életüket? – Egyetlen szobányi társbérletbe költözve. Keserves időszak volt, de fiatalok voltunk, vállaltuk, nem ez volt az első és nem is a legnagyobb nehézség az életünkben, akkor már túl jártunk 1956-on is.