A kollagén a szervezet fontos eleme, ami részt vesz az inak, a szalagok, az izmok és a porcok kialakításában. Ahogy öregszünk a szervezet egyre kevésbé képes előállítani a megfelelő mennyiségű kollagént. Azonban a kollagén kapszulákkal fenntarthatjuk azok normális szintjét. Marha kollagén hatása. Persze nagyon fontos, hogy mielőtt ezt a kiegészítőt el kezdenénk szedni, tájékozódjunk a lehetséges mellékhatásokról, hiszen a kollagén kapszulák sokszor allergén anyagokat is tartalmazhatnak. A KOLLAGÉN JAVÍTJA A KERINGÉST A kollagén kapszula erősíti a vérereket és javítja azok rugalmasságát. A kollagén így képes arra, hogy az egész testben serkentse a vérkeringést. Mivel a vér hatékonyabban tudja így szállítani a tápanyagokat az egyes szervekhez és a bőrhöz, így a vérkeringés javulásával az általános egészségügyi állapot is erősödik. A KOLLAGÉN ELŐSEGÍTI A KÜLÖNBÖZŐ SÉRÜLÉSEK GYÓGYULÁSÁT A kollagénre akkor is szükség van, ha a kötőszövet javításra vagy újjáépítésre szorul. A kollagén tehát részt vesz az izmok, a bőr és az ízületek kialakításában is.
A kollagén erősíti a csontok, az inak, a porcok és a szalagok szerkezetét. A kollagén kapszula ezenfelül az izomtömeg növelését is előmozdítja, így a sportolóknak kifejezetten hasznos lehet. A KOLLAGÉN ENYHÍTI A REUMÁS FÁJDALMAKAT Az artritis az ízületek olyan gyulladása, mely igen sok helyen felbukkanhat, így fájdalmas tünetei a kézben, a karban, a vállban, a csípő és a térd ízületeiben is megjelenhetnek. A kollagén kapsziéa azonban növelheti az ízületek rugalmasságát, így csökkentve az arthritis okozta fájdalmakat. A Daily Mail honlapján Dr. Kollagén kapszulák. Stefan Oesser, a Kiel Egyetem profeszora ír arról, hogyan bizonyította, hogy a porcszövethez kollagént adva, ösztönözhető a sejtek növekedése. A KOLLAGÉN CSÖKKENTI A NARANCSBŐR MÉRTÉKÉT A cellulit akkor alakul ki, mikor a zsírszövet kitolja a bőr felső rétegét. Ez a bőr gödrös megjelenését eredményezi. Azonban a kollagén kapszula belülről tölti fel a testet, így a cellulit megjelenését is csökkenti. A kollagén segíti a szervezet újjáépítését és javítja a bőr szerkezetét.
Bőr, haj, körmök A kollagént "fiatalító fehérjének" is becézik, hiszen egyenes arányosság van termelésének csökkenése és az öregedés között. Rengetegen alkalmazzák akár külsőleg, akár belsőleg a bőrük szépítésének érdekében. Mivel a kollagén "ragasztó" hatású, ezért a bőr rugalmasságához is kulcsfontosságú. A kollagén nagy mennyiségű vizet képes megkötni (gondoljunk csak a kocsonyára, melynél a csontból és húsból kiolvadó kollagén a zselésítő anyag), így bőrünk esetében is vízmegkötő hatása által nedvességgel tölti fel, rugalmassá téve azt és csökkentve a ráncok mélységét. Nem csak az arcbőrre gyakorolt előnyökre kell gondolni kollagén-terápia esetén, diéta alatt, vagy nagyobb fogyás után is érdemes lehet alkalmazni, hogy a bőr rugalmasságát ezzel is elősegítsük. Ugyanezen elképzelésből kiindulva népszerű a cellulit (narancsőr) elleni harcban is. Sokan esküsznek arra, hogy a kollagén jótékony hatású a haj és köröm állapotára is, azáltal, hogy kevésbé törékenyek lesznek a hajszálak és a körmök.
Ennek elkerülése érdekében a családban be kell tartania a következő szabályokat: Bízzon és támogassa egymást Tisztelet és megértés Visszavonul a céljaitól, és próbáljon elérni a közös családi célokat Próbálj meg egy elválaszthatatlan kapcsolatot kialakítani a családtagok között Állandóan kompromisszum Próbálja meg csökkenteni a családi stresszt a veszekedések során Pedagógiai kommunikáció A pedagógiai kommunikáció a fejlődés és kialakulás, amely megmutatja a kapcsolat és a kapcsolat a hallgató és a tanár között. Ha nincs megfelelő kapcsolat a tanár és a hallgató között, akkor elfelejtheti a képzést, a fejlesztést és az oktatást. A tanár a hallgatóval folytatott beszélgetések során nemcsak megszervezi a tanulási folyamatot, viselkedést, tevékenységeket, hanem elemzi munkáját és tevékenységeit is. Komlósi Ákos: Pedagógiai szituációk a tanárképzésben (Tankönyvkiadó Vállalat, 1987) - antikvarium.hu. Tájékozódik arról, hogy mi történik, segít legyőzni az életben felmerült nehézségeket, segít önmagában hinni. Ennélfogva megengedhető ennek a következtetésnek pedagógiai feladat: fejleszteni és nevelni beszélgetésen keresztül.
A pedagógiai kommunikációtan fogalma A pedagógiai kommunikációtan interdiszciplináris területe a pedagógiának. Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a kódhasználat, az információcserék, a kommunikációs folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok(??? 9.4. A kommunikáció és a konfliktuskezelés | Pályakezdő óvodapedagógusok túlélőkészlete. ), amelyek megjelennek az írott és mondott szövegekben, a gesztusokban, a mimikában, az öltözködésben és mozgásban. A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia szervezett, szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és kommunikációs jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása.
A tekintet többnyire öntudatlan, de bizonyos helyzetekben igen megszabott a tartalma. A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel funkcióját is betöltheti. Ha valakihez szólni akarunk, akkor előtte a szemkontaktust teremtjük meg. Az, hogy beszélgetés közben mennyire nézzük partnerünket, az függ az illető nemétől, státusától, kapcsolatuk intimitásától, a szimpátiától. 7.2.1. A pedagógiai kommunikáció. Aki szimpatikus nekünk, annak arcán hosszabb ideig áll meg tekintetünk, ha valaki számunkra ismeretlen, akkor kicsi a szemkontaktus. Az egyéni kommunikáció A kommunikációnak négy alapfunkciója van mind személyközi, mind társadalmi vonatkozásban: 1. Információs funkció: a kommunikációs folyamat résztvevői között tájékoztatás történik, mely során tényeket, ezek magyarázatát közöljük. A közléshez fűződő érzések, illetve az érzések magyarázata is ide tartozik. 2. Érzelmi funkció: a közlő személyiség belső feszültségeinek feloldására kerül sor az érzelmek kifejezésével. Elégedettség, öröm, bosszúság, aggodalom, bánat, lelkesedés stb.
egyaránt ide tartozik, ugyanis a ki nem fejezett, visszafojtott pozitív érzelmek éppúgy feszültséget okoznak, mint a negatívak. 3. Motivációs funkció: a kommunikációs folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a fogadót rá akarja bírni valamire: cselekvésre, magatartásváltoztatásra, közös vélemény kialakítására, valamilyen körülmény, esemény, jelenség elkerülésére stb. E funkció leginkább a meggyőzés, a bátorítás révén jut kifejezésre. 4. Ellenőrzési funkció: újabb kommunikációs kapcsolatfelvétel segítségével tudjuk meg, hogy az eredeti elérte-e célját? Ehhez azonban kommunikációs céljainknak nagymértékben tudatosnak kell lenniük. A funkció segítségével tárjuk fel kommunikációs partnereink indítékait. A kommunikációs gyakorlatban az alapfunkciók mellé továbbiak társulhatnak, illetve egy-egy folyamat az esetek többségében többfunkciós. (Pl. : egy tájékoztatásnak egyszerre lehet célja a cselekvésre történő ösztönzés, a közlő érzelmi viszonyának kifejezése a szituáció egészéhez stb. ) A személyiség társadalomban valósítja meg cselekvéseit, épp ezért lényegében minden emberi cselekvésnek van kommunikációs, kapcsolatteremtő vonatkozása is.
Általános szabályként megállapíthatjuk, hogy a kis csoporton belüli kommunikációra jellemző a közvetlenség és a kölcsönösség. Emellett persze igen nagy eltérések lehetnek a különböző struktúrájú csoportok között. A kialakuló kommunikációs kapcsolatokat modellekkel lehet ábrázolni. A hálózatok öt fő típusát különböztetjük meg: "mindenki kommunikál mindenkivel", kör, lánc, csillag és villa. Ezek a modellek, illetve az általuk ábrázolt valóságos szerkezetek kétfélék lehetnek: viszonylag centrális és viszonylag periférikus jellegűek. Természetesen a közös kód használata elsőrendű követelmény. Nagyon gyakori, hogy a csoport tagjai között kialakul egy olyan sajátos nyelvi kód, amelyet más csoportok tagjai nehezen vagy egyáltalán nem értenek meg. Ennek sokszor éppen az is a célja, hogy a tagok elkülönítsék magukat a társadalom többi tagjától. Minél nyitottabb egy társadalom, minél magasabb tagjainak kulturális szintje, annál több jelrendszert sajátítanak el (idegen nyelvtudás, idegenforgalomban, kereskedelemben, közlekedésben alkalmazott jelrendszerek).