2013. március 1. Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest 2013. március 23. – június 30. Míg a meztelen női test, a női akt a művészet elfogadott témája, a ruhátlan férfi test a klasszikus antik művészetet követően, évszázadokon keresztül csupán hősként, mártírként jelent meg. Mára azonban, a kortárs képzőművészetben provokatívan feltárulkozó, távolról sem heroikus a meztelen férfitest. A meztelen férfi című kiállítás azt vizsgálja, hogyan alakult át, miként változott a meztelen férfi test jelentése az elmúlt mintegy száz évben. A férfikép változásait követi nyomon a XIX. század végétől napjainkig nyolc téma köré rendezve. A kiállítás időbeli kezdőpontja a XIX–XX. század fordulója, amikor az identitásválság a férfiasság hagyományos értékeit sem hagyta érintetlenül, s a századfordulós Bécs művészetében vizuálisan is megjelent olyan művészek munkáiban, mint Egon Schiele vagy Oskar Kokoschka. A modern művészek számára a lecsupaszított, meztelen férfi test a feltárulkozás, az önmegismerés, a megújulás hordozója lett.
2013. március 23. – június 30. Mikor 2013. – június 30. A bemutatott művek némelyike nyíltan szexuális tartalmú, javasoljuk, hogy fiatalkorúak a kiállítást felnőtt kíséretével látogassák. A LENTOS Kunstmuseum Linz kiállítása a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum együttműködésében Míg a meztelen női test, a női akt a művészet elfogadott témája, a meztelen férfi test a klasszikus antik művészetet követően, jó időn át csaknem láthatatlan maradt, a ruhátlan férfi évszázadokon keresztül csupán mitológiai hősként, keresztény mártírként jelent meg. Vajon mi ennek a láthatatlanságnak az oka, és miért tárul fel a rejtett férfi test olykor mégis? A ruhátlan férfi test ábrázolásában nyomon követhető a férfi társadalmi szerepének változása, a férfi identitás alakulása, s mindez elválaszthatatlan a társadalomban végbement változásoktól, a hatalom működésétől. A kiállítás azt követi, hogyan alakult át a meztelen férfi test jelentése az utóbbi száz évben; hogyan viszonyulnak a férfi alkotók, bátran, de teli kétségekkel is, új életminták iránti kíváncsisággal, a saját meztelenségükhöz; és azt is, ahogyan a női alkotók meghódítottak egy olyan témát, amely sokáig tiltott volt számukra.
M41 2175 2018. 04. 05 0 2 101 laciboy01 tökéletes vagy egy isten Ha gondolod irj Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
2022. február 18., péntek 17:54 Igaz, nem a város főterén, ahogy sokan kérték, hanem a várban, de ez így is nagyszerű hír. Pár hónapon belül avathatják. Közel egy évtizeddel ezelőttig Nagyváradon csak egy szűk, állomás melletti sikátor viselte a város alapítójának, Szent Lászlónak a nevét. Miután a helyi magyar közösség egyre hangosabban követelte egy új köztéri szobor felavatását, amire jó alkalmat teremtett a Szent László tér (hivatalos nevén Egyesülés tér) felújítása, és az ott trónoló Mihály vajda szobrának elmozdítása, annyit sikerült elérni, hogy a központi hidat Szent Lászlóról nevezzék el. Szent György-szobor (Kolozsvár) – Wikipédia. Az önkormányzat nyolcezer aláírást sepert le egy mozdulattal (ennyien írták alá a szoborért indított petíciót), de a híd elnevezésével mutatott némi hajlandóságot a kompromisszumra. Az EU-s finanszírozással megújuló vár időközben a város egyik legvonzóbb turisztikai látványossága lett, melyet azóta is igyekeznek megtölteni élettel, tartalommal. Egyre szélesebb körben ismert izgalmas története, az egykori királysírok kuriózuma, ugyanakkor a felújítás során tett fontos régészeti felfedezések egyaránt hozzájárulhattak ahhoz, hogy az önkormányzat szerint is jó ötlet legyen egy Szent László-szobor ottani elhelyezése.
Archív kép Archív kép -A szobor még a Szent László téren Archív kép A szobor napjainkban Szélesség (lat): N 47° 4, 103' Hosszúság (lon): E 21° 55, 930' Védettség száma: BH-III-m-B-01238 Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 2 Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5 Magyar történelmi jelentőség: 3 A település magyar neve: A település német neve: A település latin neve: Cím: Nagyvárad, a püspöki palota kertje Rövid leírás: Nagyvárad már a 12. századtól a Szent László kultusz legfontosabb települése volt. A királyt itt, az általa alapított székesegyházban temették el, s a zarándoklatok során a sírjánál történt gyógyulások alapján avatták szentté. Szent lászló szobor. A településen a leghíresebb szobor Szent Lászlóról a 14. század utolsó évtizedében készült. Az alkotás a székesegyház előtt, a mai vár területén állt. Készíttetője Luxemburgi Zsigmond király (később német-római császár is) volt, aki eszményének tartotta a lovagkirályt. A középkori Szent László-szobor megsemmisült, valószínűleg beolvasztották.
Gasztonyi László megjegyezte, hogy Géza és László, a két fivér mindig egyet akart, akkor is, ha a természetük nem volt teljesen egyforma. Úgy cselekedtek, mint egyazon test két karja, mindig összhangban és ugyanazért a célért. Ezt az elvet követi Gasztonyi László is testvérével, Gyulával, és bízik benne, hogy két gyermeke – akik már dolgoznak a cégben –, valamint a későbbiekben az unokái is ugyanezt az utat járják majd. Szent lászló szobor nagyvárad. A szobor leleplezését után a bazilikában püspöki szentmise és körmenet követte. Magyar Kurír