A levélben kijelenti, a hétfőre tervezett sztrájknak nincs törvényes alapja, mivel a bíróság még nem hozott döntést az sztrájk alatti elégséges szolgáltatások biztosításáról. A kormány képviselői a sztrájkbizottsággal folytatott tárgyalások során ugyanis elvárták a pedagógusoktól, hogy a sztrájk alatt is tanítsanak, ám a szakszervezetek ebbe nem mentek bele. A PSZ és PDSZ ajánlatát viszont a kormány nem volt hajlanó elfogadni. A levélre a két szakszervezet válaszolt, szerintük Maruzsa téved, mikor a sztrájk jogellenességéről beszél.,, A sztrájk szervezésének, a hétfői sztrájk előkészítésének minden törvényes alapja fennáll, az ezzel ellentétes államtitkári megállapítás téves és a sztrájkról szóló 1989. évi VII. Iv kerület polgarmesteri . tv. 1. § (2) bekezdésébe ütközik, mely szerint a sztrájktól való tartózkodásra senki sem kényszeríthető" – írják. Hozzáteszik, az elégséges szolgáltatások megállapítása érdekében a Fővárosi Törvényszékhez fordultak, a bírói szerv várhatóan a mai napon hozza meg döntését az ügyben.
Ungvár polgármestere üzenetében elmondta, hogy a város minden lehetséges segítséget megad a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerülő embereknek, de a 115 ezres városban a menekültek száma meghaladta a 30 ezret, közülük ötezer személyt teljes egészében az önkormányzat lát el. Budapest 04. ker. Településképi véleményezési eljárás. Bohdan Andrijiv elmondása szerint a többiek szállodákban, hostelekben, bérelt lakásokban, ismerősöknél, rokonoknál laknak. Ungvár lehetőségei kimerültek, ezért "kérem a kistérségek vezetőit, segítsenek a menekültek ideiglenes elszállásolásában, vagy abban, hogy eljussanak a határra, ha el akarják hagyni az országot" - mondta a városvezető, aláhúzva, hogy mind Szlovákia, mind pedig Magyarország befogadja a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat. Ungvár polgármestere felszólította a lakosságot, hogy takarítsák ki a tömbházak pincéit és légiriadó esetén ott keressenek menedéket. Legutóbb március 12-én, szombat hajnalban budapesti idő szerint 4 óra 30 perckor szólaltak meg a légvédelmi szirénák Kárpátalja több településén, majd két óra elteltével lefújták a riadót.
Budapest 04. ker. Településképi véleményezési eljárás Az Önkormányzat polgármestere Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 22/2021. (VI. 24. ) sz. önkormányzati rendelete alapján (továbbiakban: TKB) a TKR 80. és 81. §-ában foglalt esetekben településképi véleményezési eljárást folytat le a helyi építészeti-műszaki tervtanács vagy a főépítész szakmai álláspontjára alapozva. Kulcsszavak: településkép, TKV, véleményezési eljárás tervező és/vagy építtető A véleményezési eljáráshoz a kérelmet (TKR 6. sz. melléklet) személyesen szükséges benyújtani a Főépítészi Irodán 2 példány papír alapú tervdokumentációval. A véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR címzettje: Budapest Főváros IV. Iv kerület polgármestere 2021. kerület polgármestere) is fel kell tölteni. A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – hiánypótlás esetén 30 napon belül - feltölti véleményét az elektronikus tárhelyre, illetve azt megküldi az építtetőnek vagy tervezőnek.
A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testület átruházott hatáskörében a Polgármester Budapest Főváros IV.. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testület A településképi bejelentési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti jogszerű hallgatásnak van helye Településképi eljárás – kérelem, ( TKR 6. melléklete) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15. Közös közlemény a pedagógusok figyelmeztető sztrájkjáról: a közoktatási intézményekben dolgozók sztrájkhoz való joga nem korlátozható | Obuda.hu. rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20. rendelet Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. önkormányzati rendelete a településkép védelméről Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos kerületi építési szabályzatai Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.
A vasárnapi önkormányzati választás Fidesz győzelmet hozott Újpesten. A kerület polgármestere továbbra is Wintermantel Zsolt marad, miután főlényesen nyert tegnap. A képviselő-testület tagjainak többsége is a kormánypártból kerül ki. A polgármester-választás eredménye (adatok 100%-os feldolgozottságánál): Wintermantel Zsolt- FIDESZ-KDNP: 52. 49% Dr. Trippon Norbert – MSZP: 35. 4. kerületi polgármesteri hivatal elérhetőségei Budapest IV. kerület - ügyintézés (BudapestInfo.EU). 78% Pajor Tibor – JOBBIK: 5. 39% Perneczky László – LMP: 3. 09% Szalma Botond- Független jelölt: 2. 29% Boruzs András – MLP: 0.
Több polgármesterhez is eljutottak olyan jelzések, miszerint munkáltatói intézkedéssel fenyegetik azokat, akik csatlakoznak a pedagógusok figyelmeztető sztrájkjához január végén. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkot hirdetett január 31-re, miután nem tudtak megegyezni a minisztériummal a béremelés mértékéről, illetve az oltatlan pedagógusok helyzetéről sem. Mint megírtuk, az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy próbálja megakadályozni a sztrájkot, hogy hangsúlyozza: az nem törvényes, és így a gyerekeket nyugodtan be lehet vinni az iskolába január 31-én is. A szakszervezetek szerint ugyanakkor ezzel a minisztérium súlyosan jogsértő kijelentéseket tesz, amelyekkel félrevezetik a sztrájkolókat, akadályozzák alkotmányos joguk, a sztrájkjog gyakorlásában, a sztrájkolni szándékozó munkavállalókat megfélemlítik, az intézményvezetőket elbizonytalanítják. Ilyen előzmények után adott ki négy nappal a sztrájk előtt közleményt Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala.
Budapest (MTI) - Négyszázhetven éve, 1541. augusztus 29-én - a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel - foglalták el a törökök Buda várát, a Magyar Királyság fővárosát. Az MTVA-Sajtóadatbank háttéranyaga: A törökök 1526. augusztus 29-én Mohácsnál döntő győzelmet arattak, a védtelenül maradt budai várat azonban csak kifosztották és felgyújtották. A csatában elesett II. Lajos halála után előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották: a trónért folytatott viaskodásuk tovább gyengítette a törököknek amúgy is kiszolgáltatott országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. 1541 augusztus 29 mai. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két ellenfél 1538-ban Váradon titokban békét kötött, ennek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), akit I. János néhány héttel később bekövetkezett halála után hívei - az isztambuli porta jóváhagyásával - királlyá választottak.
A közismert történet szerint városnézés ürügyén szivárogtak be a várba, majd a stratégiai pontokat megszállva egyszer csak lefegyverezték az őrséget és hatalmukba vették a várat vérontás nélkül. Logikus döntés volt ez a díván részéről, János halála után már biztosabb volt, hogy a meghódított területek bekebelezésével, immár katonai erővel biztosítsa az oszmán uralmat. Az időzítés sem volt véletlen, Szulejmán tényleg hitt szerencsenapjában a magyarok ellen. Fegyveres turisták? Ám a módszer igencsak kérdéses – világít rá Baltavári Tamás. A korban nem létezett olyan, hogy városnézés, a műemlékek megcsodálása csak kevés kiváltságos hobbija volt, janicsárok tömegére a legkevésbé sem jellemző. 1541 augusztus 29 online. Ennek 1541-ben senki nem dőlt volna be. Ha a török tényleg kíváncsi az építészeti és katonai megoldásokra, küld egy szakértőkből álló küldöttséget. Másrészt olyan nincs, hogy a középkor végén, az újkor hajnalán bármilyen várat megnyissanak a nagyközönség előtt, főleg nem fegyveres, muzulmán katonáknak.
A Gellért hegy és a Duna közé szorult, a hídfőnél feltorlódott katonákat halomra ölték, 15-20 ezren maradtak a csatatéren. Erről a mészárlásról ritkán szól a fáma, általában annyit szokás említeni, hogy a császári sereg elvonult – jegyzi meg a történész. Kényszerű vendégség A "dögszag" és a járványveszély miatt Óbudán állították fel a szultán táborát, ahonnan 28-án érkezett a levél Izabellához: Szulejmán kegyeskedett őt és a magyarok új királyát másnapra saját sátrába meghívni. János Zsigmond hódolata Szulejmán előtt 1556-ban egy török miniatúrán. Forrás: Wikipedia Könnyű belátni, adott helyzetben az invitálás a lehető legszigorúbb paranccsal ért fel, így hát az özvegy királyné, János Zsigmond és a Szapolyai-párti főurak díszes küldöttsége meg is jelent Óbudán. Buda visszavívása, 1686. Arról is kevés szó esik, hogy a számtalan magukkal vitt ajándék közt 6-800 hadifogoly is volt Roggendorf seregéből, akiket a köszönetnyilvánítás után még ott helyben, a magyar delegáció szeme láttára a törökök le is fejeztek. Amíg pedig a döntéshozók a kényszerű vendégségben töltötték idejüket, Budát janicsárok szállták meg.
Mindeközben a vár megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott be Budára. A kulcsfontosságú pontok elfoglalása után az őrséget levágták vagy megfutamították, s szinte harc nélkül jutottak a vár birtokába. A szultán, miután jelentették neki Buda bevételét, elbocsátotta a magyar küldöttséget, de Török Bálintot visszatartotta. Őt a szultán magával vitte, s 1550-ben a Konstantinápoly közelében lévő Jedikula (Héttorony) börtönben halt meg. Budát augusztus 31-én az Oszmán Birodalom részének, vilájet (tartomány) székhelyének nyilvánították. A szultán szeptember 2-án vonult be ünnepélyesen, és a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony-templomban (a Mátyás-templomban) hálaadó istentiszteletet tartottak. Magyarország nem sokkal később három részre szakadt: a török hódoltságra, a Habsburgok uralma alatt álló királyi Magyarországra és az Erdélyi Fejedelemségre. 1541 augusztus 29 mars. Buda fölött 145 évig lengett a lófarkas lobogó, csak 1686-ban sikerült visszafoglalni a várost. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Alig húsz év alatt három sorsdöntő, megrendítő csapás érte Magyarországot. A dátum pedig ugyanaz: augusztus 29. Európa megrettent, amikor az Oszmán Birodalom 1453-ban elfoglalta Bizáncot: a hódítás megállíthatatlanul hömpölygött nyugat felé, és hamar el is jutott Nándorfehérvár, a nyugati kereszténység kapuja elé. Itt aratta világraszóló fényes győzelmét Hunyadi János, Szilágyi Mihály és Kapisztrán János magyar-szerb serege. Hiába volt a győzelem, az önfeláldozás, a diadallal Magyarország csak időt nyert. 1521. augusztus 29. "Immár száz esztendeje ólálkodnak Európa körül a törökök Istenre-emberre acsarkodó fegyverei. […] Legutóbb elhatolt már csaknem Európa közepéig, s most országunk s hazánk tőszomszédságában vetette meg lábát. […] Több mint hatvan esztendeje csaknem szakadatlanul álljuk a háború perzselő dühét, mégpedig saját erőnkből, egyetlen nép fegyvereivel. Helytállunk, pedig kimerített a sok vereség, hadakozás és gyász" – írta Hunyadi a pápának. 1541 augusztus 29. Az ország három részben - YouTube. Mátyás még sikerrel vette fel a harcot a törökkel, de utolsó nagy királyunk halálával az ország inkább belső versengéssel volt elfoglalva, mintsem az önvédelemre koncentrált volna.
Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat. Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és legyőzték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalták el a törökök Buda várát – Budaörsi Infó. Tiziano festménye Szulejmánról 1530 körül 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették.
Érdekes és tanulságos ez a videó: 1541. augusztus 29. A harmadik csapást ugyancsak a belső marakodásnak köszönhetjük. I Ferdinánd és a gyermek János Zsigmond – anyja és támogatói révén – küzdött a hatalomért. Jagelló Izabellát és fiát Budán vette ostrom alá a német sereg, amibe a Csepelen felvonuló törökök is beleszóltak. Miután a szultán segítségével sikerült Ferdinándot távozásra bírni, a királynét és János Zsigmondot pedig Szulejmán látogatásra invitálta óbudai táborába. Ami ezután történt, 1541. augusztus 29-én, mindenki számára ismert. A barátságos légkörre hivatkozva janicsárok kérték bebocsátásukat Buda várába, mondván szeretnék megcsodálni a magyar királyok fővárosát. Lassan beszivárogva megszállták a stratégiai pontokat, majd egy hirtelen támadással lefegyverezték az őrséget. Ami nem sikerült a hatalmas német seregnek, azt megtette egy egyszerű csel. Izabella és a magyar előkelők épphogy fellélegeztek, amiért egyáltalán megszabadultak a török vendégségből, elképedve látták városuk tornyain a lófarkas zászlót.