Emellett számítógépes rajzokkal, papírmodellekkel mutatják be a templom jelenlegi állapotát és alakulását, mivel Makovecz Imre ezt a vázlattervet nem fejezte be, itt hagyta ránk - mondta el Csernyus Lőrinc, hozzátéve: az V. emeleten három kisebb makettet - a paksi katolikus templomot, a visegrádi Erdei Művelődési Házat és a sevillai világkiállítás magyar nemzeti pavilonjának kicsinyített mását - is láthatja a közönség. Makovecz Imre megépült és tervezett épületeinek fotóit a tárlat 60 tablón ismerteti, az üvegtárlókban az építész skiccrajzait, fényképeket és személyes munkaeszközöket állítottak ki, a falmatricákon pedig Makovecz saját kézzel írt idézetei olvashatók. Az érdeklődők emellett három filmet tekinthetnek meg: Osskó Judit építész-szerkesztő 25 perces összeállítását, Dárday István 3 perces animációját a krisztinavárosi templomról és a Szerelmes földrajz című sorozat vele készült epizódját. A kiállításra háromnyelvű - magyar, angol, német - katalógust ad ki az MMA. A kiadványban olvashatók Makovecz Imre elvei az organikus építészetről, csoportosítva megtalálhatók templomai, közösségi épületei és a Bartók Béla színpadi műveihez tervezett díszletei is.
Egyik legismertebb alkotása a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsabán. Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja volt. Erről így írt saját honlapján: "A pavilon tengelye észak-déli irányú. Belül két fal feszül az épület átlójára. A párhuzamos falak egymástól három méter távolságra állnak. A falakra ül fel az épület hét tornya (... ) A falakból - hol halkabban, hol hangosabban - beszéd hangjai szűrődnek ki. A látogató közöttük sétálva - elvonatkoztatva a felette levő hét toronytól - úgy érzi, egy élő faltestben halad, amely magát Magyarországot jelképezi. " Makovecz Imre száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, és a teteje az égből esett volna le rá. Újabb munkái a makói Hagymaház és az egri uszoda. Ellenzői Makovecznek azt is fel szokták róni, hogy a kivitelezést nem tartotta annyira fontosnak, hogy sokkal inkább díszletszerű házakat tervezett, és ezekben olykor valóban felmerültek műszaki problémák.
Az épületet körbevevő négy saroktorony a sárospataki vár mintájára született. A Művelődés Háza tervezésekor megfogalmazódott, Makovecz építészetét meghatározó gondolatiság, amely szerint az égből aláereszkedő tető védőburokként borul a földből kinövő alapfalakra, ennél az épületegyüttesnél egészen különleges drámaiságba fordul. Szinte már nincsenek alapfalak, a földig leereszkedő tető belső tereiben pedig a felülről érkező fényben mozdulatlanul, rendezett sorban megjelennek a fenti világ üzenetét hordozó, arctalan, égi lények. 2007-ben Sárospatak város, Makovecz Imrét a városért végzett munkája elismeréseként díszpolgárává választotta. Utolsó pataki munkájaként tervezte az 2009-ben átadott, Végardó Fürdő szárnyas kapuit. 2011-ben, halálával lezárult egy korszak. A Művelődés Háza és a Coménius Campus közötti tér kialakításakor a "Makovecz tér" elnevezésre tett javaslatot a város lakói megszavazták, így lett elválaszthatatlan a város és a tervező. Életpályája A magyar organikus építészet legjelentősebb, nemzetközi szinten is elismert képviselője, Makovecz Imre, 1935. november 20-án született Budapesten.
A sorozatos "betartások", adminisztratív gátak ellenére fiatal építészek lelkes csoportjával sikerült olcsó helyi anyagokból, szinte pénz nélkül újjáépíteniük számos közösségi épületet. Az 1980-as években Sárospatakon emberléptékű, a panelnél jóval olcsóbb lakóházakat kezdtek építeni, de az alacsony négyzetméterár miatt minisztériumi fegyelmit kapott. A sevillai világkiállításra tervezte a magyar pavilont Első figyelemre méltó munkájának a paksi templomot tartja: a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület turistalátványosság lett, miként stílusának karakteres hordozója, a siófoki evangélikus templom is. A Farkasréti temető ravatalozójának belső tere egy emberi mellkast formáz, jellegzetes stílusjegyeit hordozza későbbi munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda. Több mint tíz évig dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem középkori hangulatot keltő piliscsabai épületegyüttesén, a Stephaneumon. A csíksomlyói búcsús mise helyszíne. A szabadtéri oltárt Makovecz Imre tervezte Forrás: Wikimedia Commons/Csanády Talán legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon.
a legyek szaporodása ellen a ravasz tudósok steril hímeket bocsátanak ki, akik kiszorítják a potenseket) újra arcátlanul belerondítják betonszörnyeiket a közösségi terekbe, a hazába, a világba. A társadalom 89 előtti és körüli, aktív cselekvést szülni képes kollektív utálata a betonbanda iránt eloszlott, fásultságba hanyatlott. Megint olyan arogánsan lenyomhatják a torkunkon a Szépség meggyalázására szánt nyers betonfelületeiket, mint a modernizmus fénykorában. Az aktuális példa elvileg nem tartozik a legdurvábbak közé, mert nem igazán látványos közterületen található, viszont ezzel szemben a haza és a magyarság egyik legszimbolikusabb épületében, a magyar Országházban épült. És egy részben kihagyott lehetőség, mert az Ország Házába korábban belerondított, a diktatúrát jelképező funkciójú betonkocka (Rákosi-kori lehallgatóközpont) elbontásával felszabaduló helyet foglalta el méltatlanul. Elkészült az Országház új földalatti látogatóközpontja. A betonbrutalizmus mai pozícióiról sokat elárul az új létesítményt bemutató egyik cikk mondata: "Az egyelőre üres kiállítótérbe lépve olyan érzésünk támad, hogy a magasztos intézmény lehetne akár egy trendi minimalista berlini technóklub is. "
Munkássága elismeréseként 1969-ben Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2011. júniusában Budapest díszpolgárává választották. Képek forrása: Légi felvétel: Gombos Levente Makó város honlapja A százhalombattai programja
Megoldott Információk Hozzászólások (3) Anonim Járókelő 2020. október 05. Gubacsi út, Határ út kereszteződésnél, az északi oldalon a lámpa mellett zsákos szemétlerakás és fatörmelék. Probléma helyszíne Budapest XX. kerület, Pesterzsébet, Határ út 22 Hozzászólások Pakot Reni lezárta a bejelentést Megoldott eredménnyel. 2020. október 27. 18:34 Anonim Járókelő hozzászólt a bejelentéshez. 2020. 18:18 A szemetet elszállították. Az illetékes válasza megérkezett az üggyel kapcsolatban. 2020. október 20. 14:35 Tisztelt Bejelentő! Az Ön által megjelölt terület a Bp. IX. kerület Szabadkai út-Határ út kereszteződésében található. A terület rendezésének megrendelése folyamatban van, a fahulladék és lakossági h... Az illetékes válaszának megoldópontszáma: 3. Mi ez? 3 - Gubacsi út/Határ út - Szugló u. - Gubacsi út/Határ út [TIMELAPSE] (CAF Urbos 3) - YouTube. 2020. 14:36 Fónai Kende elküldte az ügyet az illetékesnek: IX. kerület Ferencváros Önkormányzata 2020. október 07. 19:54 Fónai Kende megváltoztatta a bejelentés illetékesét "Budapesti Közművek FKF"-ról "IX. kerület Ferencváros Önkormányzata"-ra.
– Üllői út közötti szakasz Az új út az I. ütemben megépült Gubacsi úti csomóponttól indul, ehhez csatlakozik a 2×2 sávosra útpálya, középen vezetett villamos pálya kialakításával. A nyomvonal a Gubacsi úti csomóponttól fordul rá az Ecseri út irányára és egy 840 m hosszú felüljárón keresztezi a Ferencvárosi Rendezőpályaudvar területét. Gubacsi út, Határ út szemét - Járókelő.hu. Ha megosztod, megoldod. - Jarokelo.hu. A pályaudvar területén a pillérek építése miatt vágányok bontása szükséges. A pályaudvar területe után van lehetőség az út ismételt terepszintre vezetésére, a Táblás köz és az Aszódi utca között tervezett villamosmegálló még a felüljárón van. A MÁV terület – Ecseri úti megállóhely szakaszán jelentős mértékű kisajátítással, lakóépületek bontásával kell számolni. Az út ezután már terepszinten vezet a Gyáli úti csomópontig, amelyet különszintűvé kell átépíteni. A Gyáli út keresztezésnél új villamos megállóhely létesítendő, a Gyáli úti tervezett felüljáró hossza: ~400m. Az Epreserdő utcánál a keresztmetszet változik: a tervezett villamosvonal a jelenlegi villamos pályához csatlakozva, szélsőfekvésben vezet az Üllői útig.