SKODA FABIA I Lépcsőshátú (6Y3) Bármely motorú autóhoz 2003/01 - 2007/12 Balkormányos Bontott, Normál, 15 nap garancia ✔ Raktáron Postaköltség 2 600 Ft, vagy személyesen is átvehető: Dél-Alföld További adatok ★ Kérdezek az eladótól 1 500 Ft Hogyan vehetem meg? 1822719
Miért hasznos a dísztárcsa? Miért használunk dísztárcsát? A kérdés megválaszolásához tekintsük át a kerék fejlődését. Mai korszerű járműveinken levegővel töltött gumiköpenyt és a kerék tengelyre felület kezelt csavarokkal rögzített felnit alkalmaznak. Nem volt ez mindíg így, hiszen a régmúltban sok mindenből készíthettek kereket. Fából vagy kőből vagy mindenki számára ismert lehet a bodnár által abroncsolt szekérkerék is, amit egy átmenő csappal rögzítettek a kocsi tengelyhez. Kezdeti szerepe a tömegek könnyed elmozdítása volt majd később megjelent az irányíthatóság biztosítása is. A fékezhetőség vagy a rögzítés sem jelentett nagyon bonyolult műszaki megoldásokat így évezredeken keresztül jól funkcionált. Skoda fabia dísztárcsa z. Szállítási és harci feladatok inspirálták fejlődését, amiben inkább a használhatóság és a megbízhatóságé volt a döntő szerep, mintsem a külcsiny és kivitelezés igényessége. A légabroncsok megjelenésével a kerék több elemre bomlott. Az egyik maga a gumi és kellékei a másik a kerékpánt és keréktárcsa.
Matyó örökség - a hímzés, viselet, folklór továbbélése. Fotó: Farkas-Mohi Balázs Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, amely Magyarországon 2006-ban emelkedett törvényi erőre. Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke. A szellemi kulturális örökség alapvetően szóban, tudásban, képességekben, szokásokban megnyilvánuló, élő közösségekhez kapcsolható kulturális gyakorlat, mely közös identitást és folytonosság érzést nyújt számukra. Az egyezmény célja ezen közösségi gyakorlatok, identitások megőrzése és megerősítése, ezáltal a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése. A szellemi kulturális örökség többek között magában foglalja a szóbeli hagyományok és kifejezési formákat – beleértve a nyelvet, mint az örökség hordozóját, az előadóművészeteket, a társadalmi szokásokat, rítusokat és ünnepi eseményeket, a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismereteket és gyakorlatokat, a hagyományos kézművességet. A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzék elemei: A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége (2008) Busójárás Mohácson - maszkos farsangvégi télűző szokás (2008) Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc (2009) A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya (2009) Mezőtúri fazekasság (2009) A halasi csipkevarrás élő hagyománya (2010) A magyar solymászat (2010) Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése (2010) Pünkösdi templomdíszítés Mendén (2011) Emmausz Bólyban.
További célja a közösségek figyelmének felhívása saját kulturális értékeik és szellemi örökségük jelentőségére, a helyi szellemi erőforrások, kapacitások megtartó erejére, identitáserősítő hatására, a megmaradásban, a jövőben betöltött szerepére. Ugyanakkor a nemzeti és nemzetközi szintű közvéleménnyel, továbbá a különböző felelős szervekkel is igyekszik elismertetni a helyi örökség jelentőségét és a megőrzés szükségességét. Erre különböző megőrzési stratégiákat ajánl, vagy ír elő az egyezményben részes államok számára: az ilyen örökség azonosítása, számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása, vagy az ezzel kapcsolatos jogalkotás, az általános tervezési politikába történő beépítés, az örökséggel kapcsolatos támogatási rendszer kialakítása, továbbá a kutatás, az archiválás, a hozzáférés biztosítása, a kulturális örökség szakember képzés, és az oktatás, ismeretterjesztés minden formájának alkalmazása, a szellemi örökség oktatási rendszerekbe történő széleskörű beépítése.