Gyengülhet az immunrendszerünk, ez pedig még fogékonyabbá teszi a szervezetünket a különféle fertőzésekre. Az állandó feszültség az egész testünkre káros hatással lehet. Fotó: Getty Images Nincs már haszna az "üss vagy fuss" reakciónak Számos mozgásszervi betegség kialakulása mögött ugyancsak a tartós feszültség áll. Állandó feszültség eres.fr. Stresszes szituációban izmaink megfeszülnek, ami egészségtelen tartásba kényszeríti a testünket, ez pedig izomfájdalmakat és ízületi elváltozásokat eredményezhet. A vállak, a nyak és a fej krónikus izomfeszülése emellett a tenziós típusú fejfájás kialakulásában is szerepet játszik. Az izmok feszülése csak az egyik velejárója a stresszre adott "üss vagy fuss" (fight or flight) válaszreakciónak, ami arra szolgált, hogy az évezredekkel ezelőtt élő, vadászó őseink sikerrel megbirkózhassanak az életveszélyes helyzetekkel. Hatására a vérnyomás megemelkedik, a légzés és a szívverés szaporábbá válik, és az egész testünk felkészül arra, hogy határait a lehető legjobban megközelítve biztosítson elég erőt az előttünk álló akadály leküzdéséhez.
A folyamatosan minket érő stressz hatására indulatossá vagy éppen lehangolttá válhatunk, csökkenhet a koncentrálóképességünk, sokszor pedig kifejezetten döntésképtelennek és depressziósnak érezzük magunkat, nem utolsó sorban pedig fizikai tüneteket is produkálhatunk. Ezek jellemzően mellkasi, fej-, hát-, nyak- és vállfájdalom formájában lépnek fel, emésztési problémák jelentkezhetnek - hányás, hasmenés, székrekedés, puffadás -, valamint szédülés, illetve magas vérnyomás is lehet szervezetünk tartós stresszre adott fizikai reakciója. Gyengülő immunrendszer A folyamatos feszültség az immunrendszer működését is gyengíti. Herbarelax.hu A szorongásról általában. Mivel ezáltal ellenálló képességünk romlik, könnyebben elkaphatunk különböző vírusos, bakteriális és gombás fertőzéseket, valamint fellángolhatnak az allergiás tüneteink is. Ilyenkor még a bőrünk is nagyobb veszélynek van kitéve: a pikkelysömör, az ekcéma, az akné és a herpesz is jellemzően kiújulhat stresszesebb időszakainkban. A kevés és nyugtalan alvás pedig tovább ronthat az állapotunkon.
Míg azonban az őseinknek valóban szükségük volt erre a plusz energialöketre a vadakkal vívott harcban, a mai embernek már a stresszes szituációt a munkahelyi határidők betartása és a csekkek befizetése jelenti, amelyben semmi haszna nem származik a testének "túlpörgetéséből". Kára viszont annál több: a magas pulzusszám és a stresszhormonok (az adrenalin, a noradrenalin és a kortizol) szintjének megemelkedése hosszabb távon szív- és érrendszeri problémák kialakulásához vezethet, növelheti a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus és a stroke kockázatát is. A stresszreakció a légzés természetes ütemét is befolyásolja, ami főleg az asztmások és tüdőbetegségben szenvedők tüneteit súlyosbíthatja. Emellett a szorongással járó szapora légzés (más néven hiperventilláció) pánikrohamot is kiválthat. Állandó feszültség eries.html. Nem véletlenül vált az utóbbi évtizedekben valóságos népbetegséggé az alvászavar is, amelytől egyes kutatások szerint világszerte minden harmadik ember szenved valamilyen szinten. A tartós stressz ugyanis az éjszakai pihenésünkre is komoly hatással van, ez pedig öngerjesztő folyamatot eredményezhet, hiszen ha éjjel nem tudjuk megfelelően kipihenni magunkat, úgy napközben is feledékenyebbek, ügyetlenebbek és összességében feszültebbek leszünk, ami a következő éjszakánk minőségét megint csak tovább rontja.
A lehetséges veszélyhelyzet Reméljük, mindenkinek ismerős a masszázs utáni elnyúlt, ellazult állapot, amikor minden porcikád olyan könnyű, fesztelen, laza. Ehhez képest van, hogy egész nap mintha minden izmod egy parancsra hallgatva megfeszülve, vigyázzba állna, és estére olyan erős, mély fáradtságot érzékelsz, hogy az ágyba zuhanva az az érzésed, mintha egy fél házat felépítettél volna. S miközben végiggondolod a napi eseményeket, igazából nem történt semmi érdekfeszítő, különleges, nem üvöltött a főnök, s ha igen, úgyis túlélted. Szívritmuszavar és állandó feszültség - Stressz. Nem csoda a fáradtság érzése, hiszen a feszült állapotunk rengeteg energiát emészt fel. Mi zajlik ilyenkor bennünk? Ha megkérdezik, hogy mi volt az oka (miért izgulsz, pánikolsz, félsz, stresszelsz, aggódsz stb.? – mert ezeket mind egy kalap alatt használjuk), számtalan dolgot tudunk felsorolni: aggódtam, hogy mi lesz, ha nem érek el időben, hogy jó lesz-e a vacsi a vendégeknek, tetszik-e az ötletem, és a sok mit szólnak, ha… Valós és valótlan félelmeink A szorongás az az állapot, amelyben azt érezzük, hogy félünk valamitől, de nem tudjuk pontosan, hogy mitől.
Ezek segíthetnek enyhíteni a kellemetlenségeit. A paracetamolt akkor adhatod babádnak, ha legalább 2 hónapos, 37 hét után született, és legalább 4 kilós. Baba kiszáradás jelei videos. Ha három hónapnál idősebb, és legalább 5 kilót nyom, akkor már ibuprofént is kaphat. Ezek alkalmazása előtt mindenképpen kérj tanácsot gyermekorvosodtól. Forró időben igyekezz kevésbé meleg helyen tartani a babát, lehetőleg ne közvetlen napfényben. Itasd rendszeresen – ha anyatejjel táplálod, akkor nem lesz szüksége extra vízre még forróbb napokon sem. Ha azonban babatápot kap a tej helyett, akkor érdemes plusz vizet vagy ORS oldatot adni neki.
Először is legyünk nagyon figyelmesek, a kisbabák ugyanis nagyon könnyen és hirtelen képesek a kiszáradásra. Ha a tünetekből úgy tűnik, ez áll fenn, ne habozzunk cselekedni. Ha babánk az erősebb, komolyabb kiszáradás jeleit mutatja, azonnal vigyük orvoshoz.
Hányás, hasmenés leggyakrabban a gyomor- bélrendszer heveny fertőzései miatt alakul ki, szövődményeként kiszáradás jöhet létre. A kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, különböző paraziták. Vizsgálat A bakteriológiai széklettenyésztési vizsgálattal, – amit az ANTSZ-ben végeznek – csak bizonyos baktériumok által okozott megbetegedéseket tudjuk kimutatni. Azt is tudni kell, hogy a hányással, hasmenéssel járó megbetegedések nagy részét különböző vírusok okozzák, amelyek rutin széklettenyésztéssel nem mutatható ki. Szövődmény A hányás, hasmenés következménye, szövődménye lehet a kiszáradás. Kiszáradás akkor következik be, ha a bevitt és az ürített folyadék mennyisége az utóbbi irányába billen el. Hányásos, hasmenéses betegség esetén a bevitt mennyiséget rögzíteni kell, pontosan le kell jegyezni mikor és mennyit evett, ivott a gyermek. A veszteséget csak megbecsülni lehet, de a pelenkás gyermeknél mérése itt is segítség lehet. (természetesen egy jó digitális mérleg is szükséges, amelyet minden mérés után gondosan fertőtleníteni kell. A kiszáradt baba 13 jele, amelyre a szülőknek figyelniük kell. )