Könnyű édességek a nehéz fogás után Ha a főétel eleve megterheli a gyomrodat, jobb, ha olyan desszertet választasz, ami a lehetőségekhez képest kíméli a szervezeted, képgalériánkban ilyen édességeket válogattunk össze.
A bográcsos marhapörkölt a kerti partik, baráti beszélgetések, hétvégi étkezések igazi sztárja. Ha unod már, hogy mindig a konyhában kell sütnöd, főznöd, vedd elő a bográcsot. Garantáljuk, hogy a pörkölt sokkal ízletesebb lesz, mint ha a tűzhelyen készítenéd. Marhapörkölt bográcsban recept Hozzávalók 8 személyre 3 kg marhalábszár 1, 5 kg vöröshagyma 40 dkg sertészsír 4 dl száraz vörösbor 4 nagyobb paradicsom 2 nagyobb paprika 1 fej fokhagyma 4 evőkanál só 2 evőkanál bors 4 evőkanál pirospaprika Előkészítési idő: 40 perc Elkészítési idő: 2 óra Elkészítés: Kockázd fel a húst körülbelül kétszer két centis darabokra, majd a hagymát és a zöldségeket darabold fel. Tedd a zsírt a bográcsba. Ha elolvad, mehet bele a vöröshagyma, kicsit később a fokhagyma, majd párold üvegesre. Közben többször kevergesd meg. Ne lepődj meg, ha a hagyma csak 20 perc múlva lesz jó. Add hozzá a felkockázott marhahúst, és kevergesd fehéredésig. Így lesz tökéletes a marhapörkölt bográcsban - Recept | Femina. Ezt követően sózhatsz, borsozhatsz, mehet bele az őrölt pirospaprika is.
A pörköltet általában nem így tanítják, de ez a módszer nekünk nagyon bevált. Ha bográcsban készítjük, akkor a csontosabb darabokat tegyük legalulra, középre a keményebb húsokat, a tetejére pedig a leghamarabb elkészülőket. Ennek két oka van: az egyik, hogy így a legalul levő, keményebb, nehezebben fövő húsok ugyanakkor készülnek el, mint a tetején levők. Legfinomabb marhapörkölt - Receptkereső.com. A másik pedig, hogy a csontos húsok a bogrács aljáról fölkaparják a pörköt, ami tovább gazdagítja a szaftot. A zsiradék Ez szokott még háborút kiváltó ok lenni a pörköltesek között, hogy most akkor nevezhető-e pörköltnek az olyan étel, amit nem füstölt szalonnából kiolvasztott zsíron készítettek, vagy az egy teljesen másik étel. Nos, nekik nyugodtan mondjuk meg, hogy lépjenek kettőt hátra a bográcsunktól, és okoskodjanak valahol máshol. Természetesen nem arról van szó, hogy az olajban készített pörkölt elfogadható lenne, mert nem az, de a füstölt szalonnához sem kell ész nélkül ragaszkodni, sőt. Varjú szerint például a szalonnazsír főleg olyan húsoknál jöhet jól, ahol vagy kicsit fedő ízre van szükség (mint a birkánál, de ezt úgyis forrázni is kell), vagy pedig a hús elég száraz (vadhúsok), mert ott jól jön a zsír a szaftosításhoz.
Erre egy réteg hagyma, majd egy réteg hús kerül. A hús réteget meg is fűszerezzük, majd megint hagyma és megint hús, ezt egészen addig folytatjuk még a bogrács tele nem lesz. A paprikát és a paradicsomot a felső rétegek közé helyezzük. Ekkor közepes lángra feltesszük a bográcsot, a húsra kevés vizet öntünk, (attól függően milyen idős az állat, fiatal állat húsa több vizet enged és gyorsan megfő) és forrásig melegítjük. Ha felforr, visszább vesszük a lángot és lassú tűzön puhára főzzük. Főzés során fontos a kóstolgatás, ilyenkor még lehet a fűszereket és a sót pótolni. Nagyon fontos oda figyelni, hogy a bogrács mellett az ember könnyen kiszárad a melegben, ezért fontos a megfelelő folyadék visszapótlása, jó minőségű kisüsti barack formájában egy rozé Viceházmester kíséretében, de csak olyan mértékben, hogy a végén még fel tudjuk paprikázni a pörköltet. A paprikát akkor kell rárakni mikor a hús már majdnem teljesen megfőtt, de még stabil a hús struktúrája, hogy ne főjön el. Ha a paprika rákerül, még 20 percig forraljuk, hogy ne legyen nyers parika íze, közben folyamatosan riszáljuk a bográcsot, mivel ilyenkor már nagyon könnyen leég.
A Múzeumok Éjszakáján nyíló Amerigo Tot- tárlaton a látogató végigjárhatja a művész teljes életútját a bemutatásra kerülő szobrok segítségével. A kiállításon feltárul Tot különleges személyisége, munkásságának egyedisége. A tárlat az alkotó életének négy évtizedét öleli fel: a harmincas évektől kezdve egészen a haláláig, 1984-ig készített művek kerülnek bemutatásra. A tárlaton szobrok és grafikák közel azonos arányban kapnak helyet. Az alkotások évek óta a zárva tartó pécsi Janus Pannonius Múzeumban rejtőztek, most azonban Szegeden láthatja őket újra a közönség. A körülbelül huszonöt szoborból álló tárlaton a pécsi műtárgyakon felül egy, a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében lévő alkotást is kiállítanak majd. Amerigo tot múzeum körút. A különleges formájú, egyedi humorú "Kavicsasszony"- sorozat több darabja is bemutatásra kerül a szegedi Vármúzeumban. A vaskos női alakokat ábrázoló plasztikák nagyban hasonlítanak a világhírű Willendorfi Vénusz szobrához. A kiállítás másik különlegessége a Szűz Máriát és Jézust ábrázoló Csurgói Madonna, melyet az Olaszországban élő művész egyik hazalátogatása során hozott ajándékba szülőfaluja, Fehérvárcsurgó temploma számára.
Ezen az estén nyitják meg az Amerigo Tot grafikáit és szobrait bemutató kiállítást is a szegedi várban: az őszig látható tárlaton a magyarországi születésű, élete jelentős részét Olaszországban töltött művész több mint ötven alkotásával találkozhat a közönség. Az idei esztendő Amerigo Tot-emlékév: a 25 éve elhunyt művész száz esztendeje, 1909-ben Tóth Imre néven született Fehérvárcsurgón – emlékeztetett Ibos Éva művészettörténész, a tárlat kurátora a keddi szegedi sajtótájékoztatón. PÉCSI HÍRHATÁR - Amerigo Tot kamara kiállítás Pécsett. A szegedi várban szeptember 20-ig látható kiállítás egy sorozat első állomása, az alkotásokból szeptember 27-én, a művész születésnapján Fehérvárcsurgón, majd egy hónappal később a fővárosi Ludwig Múzeumban nyílik tárlat. A kiállításon látható plasztikák és szobrok – összesen huszonöt alkotás – a pécsi múzeumból, a huszonhét grafika pedig a művész szülőfalujából érkeztek a Tisza-parti városba. A közönség a tárlaton találkozhat többek között a Csurgói Madonna című szobor egy változatával, valamint az 1940-es években készült Kavicsasszony sorozat több darabjával.
artPortal • 2009. 10. 12. | Olvasási idő: 2 perc "Megvallom, nem hiszek a múzeumi szobrászat jövőjében" – mondta egyszer Amerigo Tot. Minden bizonnyal a második világháború utáni avantgárd plasztika közterületeken... "Megvallom, nem hiszek a második világháború utáni avantgárd plasztika közterületeken zajló diadalmenetére gondolt, nem pedig a Ludwig Múzeumban (huszonöt évvel a halála után) megrendezésre kerülő különös életműtárlatra. A "párhuzamos konstrukciók" alcímet viselő szemtelen kiállítás kiverte volna a biztosítékot a hiú életművésznél. Ugyanis a tárlat nézőpontja több mint ironikus: tiszteletlen. Amerigo tot múzeum szeged. A nagy terem közepén összehordott posztamens-erdőben állnak a világhírű plasztikák magyar múzeumokban fellelhető, kisebb-nagyobb kópiái. A gömbölyded kavicsasszonyok, a biomorf archaikus absztraktok, a rubensi női aktok, a felületet áttörő magok, a Kennedy-emlékmű plakettje és a gyermek Krisztusok mellett térdelő gótikus ízű Szűz Máriák. Mint egy hangulatos múzeumraktár. A szomszédos helyiségben a hagyatékból előbányászott – főleg vatikáni megbízásra készített – domborművek gipsz és bronz variánsai sorakoznak.
A múltkozmetikázó karrierlovagok és a felejtésbe menekült besúgók örökösei, galéristái, gyűjtői és emlékápolói. De ehhez nem passzol a kortárs művészet nyegle, dodonai nyelve, alapos levéltári és történeti kutatások nélkül senki se láthat tisztán. Ludwig Múzeum 2009. október 9. –2010. január 3.
További bejegyzések Összes bejegyzés Etiam quis erat mi, nec laoreet null
Az biztos, hogy mire az egyiptomi birodalom és a sumér városok kialakulnak több ezer évvel később, a hagymafélék fogyasztása már hosszú-hosszú múltra tekinthet vissza. Hasonló a helyzet a petrezselyem mel is, mely vadon sokfelé, többek között a mediterrán térségekben is előfordul, viszont termesztésére inkább csak későbbi korokból van adatunk. Tulajdonképpen az uborka fogyasztására is csak sok ezer évvel későbbi bizonyítékaink vannak, a bronzkori Mezopotámiából és Egyiptomból, ahová valószínűleg Dél-kelet Ázsiából érkezett. Érdekesség, hogy nagyon sokáig csak az ún. Amerigo tot múzeum kiállítások. fürtös uborkát termelték, a kígyóuborkát a II. világháború után nemesítették ki Hollandiában. Nemesítésről még szó sem volt: a vadon termő fák gyümölcseit gyűjtötték A gyümölcstermő fák nemesítése nagyon hosszú folyamat volt, így a neolitikum idején valószínűleg leginkább vadon található termések gyűjtögetésével számolhatunk. Vadalma, vackor, vadcseresznye, vadszilva, csepleszmeggy, kökény, galagonya, csipkebogyó, dió, mogyoró, fekete áfonya szerepelhettek az kontinentális európai étlapon.