7. tizedre ( Könnyek Anyja rózsafüzér): Nagy (önálló) szemre: Megkötözött kezű Jézus tekints annak vérző szent könnyeire, aki Téged itt a földön a legjobban szeretett és a legbensőségesebben szeret a mennyben. Megkötözött kezű Jézus, Édesanyád vérző szent könnyeire kérünk, hallgasd meg könyörgéseinket. Záró ima: Halld Izrael az Úr a mi Istenünk az egyetlen Isten. Add Urunk, hogy az egész világ megismerjen, tiszteljen és szeressen Téged. Szentséges Szűzanyánk állj mellettünk, könyörögj érettünk. Szentek, angyalok álljatok mellettünk, könyörögjetek érettünk. Szent Mihály főangyal harcolj érettünk. Szent szeretet Kis Királya irgalmazz minekünk. Ámen. TÖRTÉNETE: 2009. április 1-én Sopronban egy imaórán a következő üzenet érkezett az Úr Jézustól: "Drága Kicsiny Engesztelő Kincseim! Oly nagyon kedves nekem ez a rózsafüzér és oly sok kegyelmet adok általa az engesztelőknek. Ajánljátok a haldoklók tizedét külön mindig fel és sok lélek menekül meg a kárhozattól. Isteni szívem irgalma kiárad azokra, akik ezen rózsafüzért és minden tizedét az engesztelés szellemében ajánlják fel Szívemnek engesztelésül.
A Könnyek Anyja rózsafüzér segít. kép: pixabay Története: A Könnyek Anyja rózsafüzért az Úr küldte, és a Szűzanya hozta le az Égből Brazíliában, a Keresztre feszített Jézusról nevezett missziós nővérek intézetébe. A megostorozott Jézusról nevezett, stigmatizált Amália nővérnek, aki életét ajánlotta fel egy nagyon beteg rokonáért, mert kisgyermekei árván maradtak volna, 1929. november 8-án megjelent az Úr Jézus, és azt mondta: "Ha el akarod nyerni ezt a kegyelmet, akkor Anyám könnyeire hivatkozva kérd Tőlem, mert mindent, amit Anyám könnyeire mutatva kértek tőlem, a lehető legnagyobb szeretettel megadom nektek! " Majd 1930. március 8-án megjelent neki a Szűzanya is, kezében rózsafüzérrel, halványlila ruhában, kék köpenyben, a vállán fehér fátyollal. Szemei ragyogtak, mint a Nap. Így szólt: "Íme a Könnyek Rózsafüzére, melynek fehér gyöngyei az én könnyeimként ragyognak és amelyről Fiam már beszélt neked. Ő azt akarja, hogy ezzel az olvasóval is tiszteljenek engem, ezért mindenkinek, aki könnyeim nevében kér, nagy kegyelmeket készített.
Ez az imádság sok bűnös megtérését szolgálja majd, elsősorban azokét, akiket démoni megkötözöttség tart fogva. A Könnyek Olvasója legyőzi a sátánt és ördögi műveit tönkreteszi! " A campinési püspök C. B. Ferenc atya, sok olyan megtérésről számol be, akik legveszedelmesebb istentagadók voltak. A Könnyek Anyja rózsafüzér kép, és Rózsafüzér lelőhelye: A Fehér Rózsafüzér vagy a Könnyek Anyja Olvasó 7×7-es beosztású. A kereszt helyén a megkötözött kezű Jézust ábrázoló érem található. Itt a következőt mondjuk: Ó megfeszített Jézus! Lábad elé borulva felajánljuk Neked annak könnyeit, aki Téged bensőséges és részvétteljes szeretettel kísért szenvedésteli keresztutadon. Add meg, ó Jézus, hogy megszívleljük mindama tanításokat, melyekre legszentebb Anyád könnyei megihletnek minket, hogy szent akaratodat teljesítsük a földön, s méltók lehessünk majdan dicsérni és magasztalni Téged a mennyben, az egész örökkévalóságon át. Ámen Három szem, ezekre és a hetedek közötti nagy szemekre (6 gyöngy) a következőt mondjuk: "Tekints Jézus, könnyeire Annak, aki legjobban szeretett e földön és még bensőbben szeret fenn a mennyben. "
Könnyek Anyja rózsafüzér (héthetedes) FELÉPÍTÉSE: (A kereszt helyén érem található, megkötözött kezű Jézussal) 7 heted (7-szer 1+7 szem) Befejezés (1 szem) A RÓZSAFÜZÉR ELMONDÁSA: Keresztvetés Kezdésre: Könyörögjünk. Ó, megfeszített Jézus! Lábaid elé borulva felajánljuk Neked annak könnyeit, aki Téged bensőséges, részvétteljes szeretettel kísért szenvedésteli keresztutadon. Add meg, ó, Jézusunk, hogy megszívleljük mindama tanításokat, melyeket legszentebb Anyád könnyei adnak nekünk, hogy szent akaratodat úgy teljesítsük e földön, hogy méltók lehessünk Téged a mennyben dicsérni és magasztalni az egész örökkévalóságon át. Ámen. Hetedekre (7): Nagy (önálló) szemre: Urunk Jézus! Tekints Édesanyád könnyeire, Ő szeretett Téged legjobban a földön, és most bensőségesebben szeret a mennyben. Kis szemekre (7): Édesanyád könnyeire kérünk, megkötözött kezű Jézus, hallgasd meg kérésünket. Befejezés: Szemre: Jézus, tekints Annak könnyeire, aki legjobban szeretett e földön, és azóta még bensőségesebben szeret fenn a Mennyben!
Minden egyes tizedet elfogadok teljes egésznek, ha így imádkozzák. Irgalmas szívem szeretetéből teljes búcsút adok az engesztelőknek, akik ezt imádkozzák haláluk óráján. Fogadjátok szeretetem e jelét szívetekbe, mert így kiáraszthatom reátok kegyelmeim minden edényét a Ti életetek felé. Mindazok, akik e rózsafüzér második tizedét lehetőség szerint naponta felajánlják a haldoklókért, megígérem: családjuk és közeli szeretteik üdvösségét, oltalmat, védelmet adok a gonosz tervei, csapdái és támadásai ellen, a tisztítótüzet kikerülik mindezen gyermekeim. "
évforduló 2019. 12. 25. 09:58 A Hartvik-legenda szerint államalapító királyunk születését isteni jóslat előzte meg. Előbb apjának, Gézának jelent meg álmában egy csodás külsejű ifjú, azután szüléshez közeledő anyjához szólt Szent István első vértanú. A jövendölésekből megtudhatták, hogy tőlük származik majd a magyarok első koronás királya, s az apja, Géza által megkezdett térítő tevékenységet ő lesz majd hivatott véghez vinni – vezeti fel a Magyarságkutató Intézet. Ugyanez a legenda tartalmazza a pápai koronaküldés történetét, amire a keresztény egyház fejét isteni meghagyás szólította fel, és azt is, hogy mivel Szilveszter pápa Istvánban Krisztus apostolát fedezte fel, apostoli kereszttel is megajándékozta – írja Teiszler Éva az intézmény tudományos munkatársa. A 12. Mikor koronázták meg istvan 2. század elején Hartvik győri püspök tollából született, korábbi István-életírásokat is felhasználó legenda 1201-ben, III. Ince pápa rendelkezése alapján I. (Szent) István király hivatalos életrajzává vált. Ez a legenda lényegében összefoglalja mindazt, amit a Szent István-i életműről jelenleg is gondolunk és tudunk: a nemzet egységesítését, az önálló, független magyar állam megteremtését, a magyarok kereszténységre térítését és nyugati kultúrkörhöz csatolását, a magyar állam egyházi és világi kereteinek létrehozását, a szerzetesek megtelepítését, az írásbeliség meghonosítását, valamint a hazai világi törvénykezés megalkotását.
"Mert tudd meg, hogy ez néki a dicső királyi ranggal együtt élete érdemeiért jár. " 1015 éve, 1000. december 25-én (más források szerint 1001. január 1-jén) István fejedelmet királlyá koronázták Esztergomban. Magyarország első királya, a magyar állam alapítója Géza fejedelem és Sarolt fiaként született 969-ben Esztergomban. Ezen a napon koronázták királlyá I. Istvánt – kultúra.hu. Világra jöttekor a Vajk nevet, később, keresztelésekor az István nevet kapta. Atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, melyet a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István legyőzte őt a veszprémi csatában. "Tudd meg, hogy a holnapi napon, a nap első órájában hozzád ismeretlen nemzet követei jönnek, akik tőled fejedelmüknek az apostoli áldás ajándékával egyetemben királyi koronát követelnek. A koronát hát, melyet csináltattál, fejedelmüknek, miként kérik, eljuttatni ne habozzál. Mert tudd meg, hogy ez néki a dicső királyi ranggal együtt élete érdemeiért jár. " (Szent Hartvik legendájában az Úr e szavakkal utasítja Szilveszter pápát a koronaküldésre) A kereszténységre áttérő magyar népnek, ha független akart maradni, koronás királyra volt szüksége, akit Európa önálló uralkodói magukkal egyenrangúnak ismernek el.
A pécsi püspökség alapítólevelének időpontjából kiderül, hogy 1009. augusztus 23-án, István király uralkodásának 9. évében történt az alapítás. A koronázási aktusra tehát 1000. augusztus 23. és 1001. augusztus 22. között kerülhetett sor. Elfogadott megállapítás, hogy a koronázás időpontja 1001. január 1-jére tehető. Ez a dátum összhangban van az ezredforduló világvégevárásával, amely nyilvánvalóan nem következett be január elsejével, és így megtörténhetett a koronázás. Az időpont összhangban van azzal a ténnyel is, hogy az István koronázását támogató III. Mikor koronázták meg istvan pictures. Ottó császár 1000. augusztus 14-e és 1001. február 15-e között Rómában tartózkodott. A 11. században az év kezdete Jézus születésének napja, tehát az 1001. év első napja 1000. december 25-e volt. A koronázási szertartásra egyesek szerint Esztergomban, más feltételezések szerint Székesfehérvárott került sor. A királyi felségjelvények története A Rómából kapott magyar korona nem maradt fenn napjainkig. A Szent Koronát, amelyet a hagyomány István személyéhez kapcsol, csaknem kétszáz évvel később, a 12. század vége felé állították össze, két részből állt.
Ott koronázták királyainkat, sokukat ott temették el. A kereszténységre áttérő magyar népnek, ha független akart maradni, koronás főre volt szüksége, akit Európa szuverén uralkodói magukkal egyenrangúnak ismernek el. István II. Szilveszter pápától koronát kért, amit III. Ottó közbenjárásával megkapott. A középkori feljegyzésekből egy dolog derül ki, Istvánt 1000 karácsonyán, vagy 1001 újév napján koronázták. Királlyá avatásának helyét egyetlen forrás sem említi. Egyes történetírók Esztergom, mások Fehérvár mellett törnek lándzsát, történeti érvek helyett megérzésük, szimpátiájuk alapján. - Magam nem csupán lokálpatriotizmusom, de sok érv miatt is Fehérvár mellett vagyok - folytatta Fülöp. - A középkorban minden valamirevaló helyen kialakult a koronázás rendje. Sok helyütt írásban is rögzítették, hogy az adott ország uralkodója hol, milyen jelvényekkel és szertartás keretében kerülhetett a legmagasabb méltóságba Isten és ember nevében. SONLINE - Mikor koronázták meg Szent István királyt?. Hazánkban nem maradt fenn leírás az első koronázásokról.