A 168 óra online könyvajánlója az "Elsodortak" című könyvemről. Pásztor Magdolna műsorvezetővel beszélgettünk magáról a katasztrófáról, és arról, hogyan folyt a nyomozás és mi zajlik a büntető perben. Arról is szó esett, vajon a politika befolyásolta, avagy befolyásolja-e a büntetőeljárást. Magdolna Pásztor - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. Hogy kiknek ajánlom ezt a könyvet, melynek alcíme: "A vörösiszap-katasztrófa utóélete: a per"? Azoknak, akik elszenvedték… Tovább »
Méltatta, hogy az összes levélszavazat 20 százaléka a Vajdaságból érkezett. A szerbiai elnökválasztás eredményét úgy kommentálta, Aleksandar Vuciccsal az elmúlt öt évben kedvező tapasztalataik voltak; méltatta a szerb elnöknek a magyar-szerb megbékélésben betöltött szerepét. Pásztor István a szerbiai parlamenti választási eredményekre térve arról beszélt, hogy a "vajdasági magyarok úgy szavaztak, ahogy kértük", és a részvételi arány messze meghaladja a két évvel ezelőttit. Utalt arra, hogy bár a VMSZ idén a két évvel ezelőttihez képest három képviselői mandátummal kevesebbet szerzett, a hat képviselői hely "hihetetlen mértékben felértékelődött", mivel önállóan egyetlen politikai erő sem képes kormányt alakítani. A VMSZ-nek önálló frakciója lesz a szerb törvényhozásban – jelezte. (MTI) Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Közvetlenül a Nemzeti Választási Irodához 34 653 voks érkezett, ami összesítve 307 202 szavazatot jelent – ismertette. Potápi Árpád János összegzése szerint mintegy 78 ezerrel több külhoni magyar regisztrált, mint négy évvel ezelőtt, és a levélszavazatok száma több mint 40 ezerrel nőtt. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy vasárnap Szerbiában több helyhatósági mellett, államfőválasztást, előrehozott parlamenti választást tartottak, ezért – mint fogalmazott – 2022 a vajdasági magyarságnak a választások éve. Gratulált Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, pártjának a szerbiai választáson elért "nagyon szép eredményhez". Pásztor István a tanácskozáson a többi között arról beszélt, hogy a vasárnapi szerbiai választások meghatározóak a következő négy-öt év szempontjából, és a VMSZ részéről csak akkor mondhatók sikeresnek, ha mindegyiken "jó eredmény" születik. Életbevágónak nevezte szempontjukból, hogy a Fidesz-KDNP vezeti tovább Magyarországot, majd arról beszélt, hogy meglepődne, ha a vajdasági magyarok körében 95 százalék alatti lenne a magyar kormánypártok támogatottsága.
Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása by Lexi B. on Prezi Next
Igazán hiánypótló kiadványt jelentett meg az Országház Könyvkiadó azzal, hogy egy átfogó műben mutatják be a 16-17. századi erdélyi országgyűlések szerepét és helyét a magyar parlamentarizmus történetében. A Buda eleste után a Magyar királyság keleti részeiből mint-egy három évtized alatt kiformálódott erdélyi fejedelemség országgyűléseinek története kétségtelenül részét képezi a magyar parlamentarizmus történetének. Az új állam megörökölte a középkori Erdély sajátos társadalmi-rendi struktúráját, így korszakunkban is a három nemzet – a magyar nemesség, a székelyek és a szászok közössége – alkotta az országgyűléseken politikai jogokat gyakorló rendeket – minderről az Országház Könyvkiadó legújabb művében olvashatnak az érdeklődök, amiben a 16-17. Fejedelmek: Bethlen Gábor. századi erdélyi országgyűléseket veszik elemzés alá. Középkori előzmények Oborni Teréz könyvéből kiderül, hogy a magyar alkotmányosság hagyományaira, az erdélyi jogszokásokra, valamint a királyság országgyűléseinek a 16. század elejére kialakult működési rendjére épült erdélyi rendi gyűlések betöltötték történelmi szerepüket, a fejedelmi hatalom és a rendek küzdelmének teret adva biztosították a törvényalkotás lehetőségét, azonban az állam mintegy másfél évszázados fennállása alatt mindvégig megmaradtak az Európában akkoriban ismert legegyszerűbb szervezeti és működési keretek között.
Az Erdélyi Fejedelemség létrejötte - YouTube
A tordai országgyűlésen megjelenve az említett vármegyék rendjei ugyanis kinyilvánították, hogy a továbbiakban az erdélyi rendek országgyűlésén fognak részt venni, és elismerik uralkodójuknak azt a Szapolyai II. János Zsigmond választott királyt, akit egyébként a szultán jelölt ki a keleti országrész számára. A fejedelemség területének meghatározását is magában foglaló speyeri egyezmény szerint Erdélyen és a Temesközön kívül a fejedelemséghez tartoznak a Magyar Királyságtól ide csatlakozott Részek (Partes ill. a fejedelem fentebb említett titulusából vett elnevezéssel: Partium) amelynek alkotóelemei ekkor Máramaros, Bihar, Kraszna, Közép-Szolnok megyék voltak. Szabó Péter: Az erdélyi fejedelemség (Vince Kiadó Kft., 2000) - antikvarium.hu. Bár a szerződésben Zaránd megye, a Lugosi és a Karánsebesi kerületek nincsenek feltüntetve, természetes módon ezek is a fejedelemség részét képezték. A fejedelemség területe így a történeti Erdélyhez (kb. 57 ezer km2) csatlakozó Partium és Temesköz változó nagyságú területével együtt kb. 100 ezer km2-re gyarapodott. Oborni Teréz–Nagy Béla Fájlnév: erdé Fájlméret: 332.
Okostankönyv
Történelemből Ötös 6. osztályosoknak demó