A fehérvérsejtek A fehérvérsejtek változatos alakú és méretű, sejtmagvas alkotórészei a vérnek. Egészséges emberben 1 mm 3 vér 4-10 ezer fehérvérsejtet tartalmaz. Fehérvérsejtek a vörös csontvelőben és a nyirokszervekben képződnek. A szervezet védekező rendszerének tagjai. Három fő típusuk van: a karéjos magvú granulociták, a nagyméretű monociták és a kisebb nyiroksejtek, más néven limfociták. Közülük a granulociták aránya a legnagyobb. Mindegyikük más-más szerepet tölt be a kórokozók elleni védekezésben. A fehérvérsejtek vagy leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól. Sokféle különböző fehérvérsejt létezik, azonban mindegyik a csontvelő egy sokirányú differenciálódásra képes (pluripotens) sejtjéből származik, amelyet vérképző őssejtnek nevezünk. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók, a vérben és a nyirokrendszerben is. Több fajtája ismert, ezek mindegyikének megvan a szerepe, eltérés esetén jellemzőek lehetnek egy adott betegségre.
A kérdés látszólag egyszerű, mindenki tudja rá a választ. Felnőttkorban a vörös csontvelő a vérképzés helye. Az egyedfejlődés során azonban nem ez a helyzet, a vérképzés helye változik az ébrényi élet és a gyermekkor folyamán. Vérsejtek képzése már az igen korai magzati életkorban megindul: primitív vérsejtek már néhány hetes magzatban kimutathatók. Mivel azonban az ilyen fiatal embrióban természetesen csontszövet még nem található, csontvelő sincs, ami vérsejteket képezhetne. Az első vérképző szigetek a magzat táplálását a korai életszakaszban biztosító speciális szervben, a szikzacskóban alakulnak ki. A szikzacskói vérképzés szakasza a terhesség első néhány hetére terjed ki. A 6. terhességi héttől kezdve a magzati élet 6-7. hónapjáig a vérsejtek fő keletkezési helye a máj és a lép. Az itt folyó vérképzés még a születés után is kb. két hétig folytatódik. | hematológia, vérsejt, vérképzés 2002-07-29 11:37:32
Kromatinban gazdag sejtmagjuk szinte teljesen kitölti a citoplazmát. Igen aktív sejtek, gyorsabban mozognak, mint a granulociták. Folyamatos körforgásban vannak a vér és a nyirokszervek között. Elektronmikroszkópos szerkezetük szegényes, a citoplazmában szabad riboszómák, kevés mitokondrium, és fejletlen Golgi található. A limfociták a szervezet immunológiai védekezésében meghatározó szerepet játszanak. Két alcsoportjuk közül a B limfociták antigén stimulus hatására osztódni kezdenek, és plazmasejtekké differenciálódnak. A plazmasejtek ultrastruktúrája megváltozik, fejlett DER-t és Golgi-t tartalmaznak, bazofil festékekkel erőteljesen festődnek, vagyis aktív fehérjeszintézist folytatnak. A plazmasejtek globulinokat, vagyis a vérben keringő antitesteket szintetizálnak, amelyek a vér útján eljutnak azokra a helyekre, ahol a szervezet intaktságát idegen anyagok veszélyeztetik, s így biztosítják a humorális immunválasz kialakulását. A T limfociták egyik alcsoportja, az úgynevezett ölősejtek (killer) az idegen vagy vírussal fertőzött saját sejtek eliminálását végzik.
Ezek tehát a fő építőkockák, de a többi téren is jól muzsikál a Netflix sorozata. A zene kreatív, a széria maga grandiózus (a forgatási helyszín a Vaják első évadához hasonlóan hazánk volt), remek a látványvilág, ráadásul a korábban említett kelet-európaiság is izgalmasan jelenik meg, motívumokban, nevekben, ismerős történetekben. A folytatás pedig gyakorlatilag garantált, hiszen jókora cliffhangerrel ért véget a szezon. Az Árnyék és csont nem váltja meg tehát a világot, de saját keretein belül abszolút működőképes tud lenni, kisebb hibáit hamar feledteti. Ráadásul minden jel arra mutat, hogy most még csak a bevezetést láttuk, az érdemi fejleményekre a következő években kerülhet sor. Persze ha a Netflix is úgy akarja.
Sok olvasóban már maga az "ifjúsági fantasy" kifejezés is kellemetlen érzéseket kelthet, ráadásul teljes joggal, a szubzsáner előélete korántsem makulátlan, ezek az alkotások sokszor nagyon sztereotip karakterekkel, bugyuta történetszálakkal dolgoznak, néhány renitens mű káros hatásairól pedig már tanulmányok is születtek. A Leigh Bardugo bestsellere alapján készült Árnyék és csont ilyen szempontból ártalmatlan, egyszerű, persze, amennyire talán az ebben a kategóriában elvárás is, de stabilan áll a lábán, a kelet-európaiság pedig különleges ízt is kölcsönös a sorozatnak. A díszleteket leszámítva a történet nagyjából bármelyik hasonló műből ismerős lehet. Adott egy háborúban álló birodalom, ezúttal Ravka, amelynek töréspontján az Árnyzóna fekszik. Átjutni itt szinte lehetetlen, így az ide érkező katonákat gyakorlatilag a halálba küldik. A főhős, Alina Starkova ( Jessie Mei Li) is egy ilyen alakulat tagjaként vág neki az útnak, kiderül azonban, hogy a többiekkel ellentétben ő képes a fény megidézésre.
Mit ad isten, az első részben megtalálják ezt a különleges, szinte megváltóként imádott és várt személyt. De a megváltóknak sosincs könnyű dolguk, így el lehet képzelni, mennyi bonyodalom származik ebből. Anélkül, hogy a cselekményből bármit is leírnánk, a lényeg, hogy egy tipikus young adult elemekkel operáló sorozatot kapunk. Sokszor kiszámítható, néha unalmas, ám ami miatt mégis szerethető, az a hihetetlenül jól sikerül látvány és a remek casting. A szereplők egytől egyig kiválóak, rajzolni sem lehetett volna jobb karaktereket. Külön ki kell emelni Ben Barnest, aki tényleg olyan, mintha egész eddigi szerepeivel erre a karakterre gyúrt volna. A Westworld című sorozatból belovagol, a Megtorlóból hozza megnyerő rosszfiúkarakterét, mindezt megfűszerezve narniás bájjal. De a Dorian Gray című filmet is meg kell említeni, szinte biztos vagyok benne, hogy emiatt a szerepe miatt került be Ben Barnes karakteréről egy festmény egy igen fontos jelenetbe. Mintha már az Árnyék és csont alkotói is rájátszottak volna erre a sok párhuzamra, de annyi biztos, van humoruk.