Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) részeként, de önálló felületen () működő, internetes közönségszolgálati modul egyik almodulja a Természetvédelmi Információs Rendszerhez (TIR) kapcsolódó interaktív természetvédelmi térkép. A térképi felületen elérhető, természetvédelmi vonatkozású fedvények jelentősebb részét frissítették az aktuális változatra, és a már meglévők mellé, újabb – a tájékozódást segítő – tematikus rétegek is kerültek. A felület naprakészen tartása és bővítése még nem fejeződött be teljesen, de a jövőben ez előreláthatólag folyamatos lesz. A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) a nemzeti park igazgatóságok és hatóságok munkáját segíti, egy országos kiterjedésű adatbázis és speciálisan a szakma követelményeinek megfelelően kifejlesztett térinformatikai (GIS) alkalmazás segítségével. A természetvédelmi szakma informatikai igényeinek magas színvonalú kiszolgálása mellett a rendszer fontos funkciója a lakosság tájékoztatása a védett természeti területekről, természetvédelmi tudnivalókról.
Huszonhét olyan barlang van, amelynek a hossza meghaladja az ezer métert. Legismertebb az Aggteleki-karszt és Baradla barlangrendszer, amely a szomszédos Szlovák karszttal és barlangrendszerrel együtt Világörökség listára került. E listán található még Hollókő, a Pannonhalmi apátság, és a budai Dunapart panorámája. A természet megőrzésének, védelmének és fenntartásának, az ehhez szükséges szakszerű beavatkozásoknak a jogi alapját a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény adja. Az európai viszonylatban is kiemelkedő szakmai színvonalú törvény – a korábbi törvényerejű rendelethez képest jelentősen megváltozott tartalommal – a nemzetközi példákat figyelembe vevő, de a sajátos hazai körülményekhez igazodó, korszerű természetvédelmi szemléletet tükröz. A természetvédelem felismerte, hogy a közelmúltban végbement és közel sem befejeződött gyors ütemű tulajdonviszony változás, a gazdasági szerkezet erőteljes átalakulása, a mezőgazdaság átrendeződése, a privatizáció következményei olyan visszafordíthatatlan károsodásokat indítottak el a természeti környezetben, amelyeket a korábbi rezervátum szemléletű természetvédelemmel mérsékelni, megállítani már nem lehetett.
Radó denise Radó-sziget Programok Szálláshelyek, Győr, a(z) Radó-sziget közelében – Takarítson meg akár 78%-ot! | Audi győr A sziget déli csúcsáról a Petőfi híd, s mögötte Újváros házai és templomai látszanak. Nemak győr Győr radó sziget programok A Radó sziget - Régi Győr Minek a rövidítése a kata Házi pók csípése Sziget Győr radó sziget étterem Iparűzési adó megállapítása speciális szabály szerint KATA alanyok számára - gazdasági, pénzügyi, adózási portál Győr radó sziget szobor A Radó-sziget Győr történelmi magjában található, a Rába két ága fogja közre. Menetrend ide: Vénusz itt: Győr Autóbusz vagy Vasút-al?. A sziget közvetlenül a Rába torkolata előtt, Belváros, Újváros és Sziget városrészek közt helyezkedik el. A műemléki környezetben fekvő sziget kedvelt séta és pihenőhely. A szigeten található Győr legszebb parkja, szórakozó, pihenő és történelmi emlékhelyek is találhatók itt. Korábban a szigetet Sétatéri-szigetnek nevezték, mai nevét Szentmártoni Radó Kálmánról, a Rábaszabályozó Társulat egykori igazgatójáról (Vas vármegye főispánjáról) kapta.
A terület kezdeti rendezése után a valódi parkosítására mégis több mint két évtizedet várni kellett. 1859-ben a Sétatér rendezése érdekében társadalmi bizottság jött létre, melynek elnöke, s a sziget gondnoka is Rómer Flóris lett. A parkosítást a lakosságtól gyűjtött pénzből finanszírozták. Az átalakítást követően a sziget hangulata megváltozott. A déli oldalról eltűntek a szabályos geometriájú fasorok, az egész szigetet az oldott, laza, vadregényes vonalvezetés jellemezte. Az északi oldal már egész területén parkosított, úthálózata kisebb rondók köré csoportosult. 1885-ben megalakult a Győrvárosi Szépítő Egylet, mely számos városszépítő tevékenysége mellett a parkokat is kezelésbe vette. Saját költségén 1886-ban bevezette a vizet a Sétatérre és a Honvéd-ligetbe is, s a város polgárainak kényelmére mindkét parkban padokat helyezett el. 1887-ben a szigeten szökőkutat létesített és díszfákat ültetett. Kisfaludy Károly bronzszobrát 1892-ben helyezték el a színházzal szemben, virágos ligetbe, a költő születésének centenáriuma alkalmából az életnagyságú szobrot Mátray Lajos késztette.
(1989), 15. o. Fehér Ipoly: Győr megye és város egyetemes leírása (1874), 653. o.