Munkássága eredményeként több mint 40 periodikában jelentek meg könyvtártudományi, olvasásszociológiai, helytörténeti írásai. Szakmai munkásságán belül is kiemelendő, hogy Tóth Dezső hozta létre az első hazai médiatárat. 1972-ben kezdte gyűjteni a Veszprém megyei kéziratos helytörténeti művek adatait, azokat publikálta is. Nyugdíjba vonulása után is rendkívül aktív maradt, elsősorban helytörténeti vonatkozású írásai jelentek meg. Deagostini legendás autók. Több civil szervezetben is fontos szerepet töltött be. Ezek közül kiemelendő, hogy 1979-1982 között a Magyar Könyvtárosok Egyesülete országos elnökségének tagja volt, 1980-1986 között pedig az MKE Audiovizuális Bizottság alapító tagja, elnöke. 1989-től a dákai Szülőföld Baráti Kör (alapító) elnöke. 1990-ben a Veszprém Megyei Neveléstörténeti Társaság alapító tagja, 1995-től alelnöke. A Veszprém Megyei Honismereti Egyesületnek volt alelnöke, titkára és elnöke is. Több díj, kitüntetés birtokosa volt. Jelentősebb díjai: 1974-ben megkapta a Veszprém Megyéért díj ezüst, majd 1989-ben az arany fokozatát.
Tóth Dezső Született 1925. november 2. [1] Budapest Elhunyt 1985. szeptember 19. (59 évesen) [1] Budapest Foglalkozása irodalomtörténész egyetemi oktató Kitüntetései József Attila-díj (1964) Tudományos pályafutása Tudományos fokozat Az irodalomtudományok kandidátusa (1957) Az irodalomtudományok doktora (1974) Szakintézeti tagság Magyar Tudományos Akadémia Tóth Dezső ( Budapest, 1925. november 2. – Budapest, 1985. Dr tóth dezső sebész debrecen. szeptember 19. ) magyar kultúrpolitikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1979), József Attila-díjas (1964). Életpályája [ szerkesztés] 1943-1944 között a Magyar Földhitelintézet tisztviselője volt. A második világháború után – elveszítve szüleit – szerzetesnek állt. 1946-ban elhagyta az egyházat és dolgozni kezdett. 1948-tól párttag, elöbb a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) majd a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)tagja volt. 1950-ben végzett a Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-latin szakán. 1954-től az Irodalomtudományi Dokumentációs Központ munkatársa volt.
A könyvtári munka mellett kedvelt érdeklődési köre a helytörténet volt. A Veszprém Megyei Honismereti tanulmányok 1. számától folyamatosan publikálta a megyei helytörténeti kéziratok bibliográfiai adatait. Dr. Tóth Dezső Proktológus, Érsebész, Onkológus, Sebész, Szívsebész rendelés és magánrendelés Debrecen - Doklist.com. 1973-tól 1988-ig szerkesztette a Horizont című közművelődési folyóiratot, minek mellékleteként jelent meg a "Mit írnak a megyénkről" című helytörténeti bibliográfia. Nyugdíjas éveiben szülőfalujában, Dákán megalapította a Dákai Szülőföld Baráti Kört, és az ott folyó munkája dokumentumaiként évente megjelentetett egy-egy kötetet. Feldolgozta szülőfaluja Batthyány kastélyában élt egykori Batthyány Lajos miniszterelnök családjának életét, írt a kastélyban 1943-ban létesített olasz menekülttábor történetéről, megörökítette a Dákai leventék háborús sorsát. "E tájról indultak" címmel találkozó sorozatot is indított falujában. A szülőföldről elszármazottakat meghívta baráti beszélgetésre, és előadást szervezett valaha itt élt kiemelkedő egyéniségek bemutatására. A Vetési Albert Gimnáziumban az iskola fennállása óta szerkesztette a Közös Értesítő címmel évente kiadott évkönyvet.
Tóth Dezső: Honismeret 1989/2. (Lapkiadó Vállalat, 1989) - A Hazafias Népfront folyóirata - XVII. évfolyam 2. szám Kiadó: Lapkiadó Vállalat Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1989 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 80 oldal Sorozatcím: Honismeret Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Melléklettel. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Évfordulók Hrenkó Pál: Magyarország 475 éves térképe 3 Csáky Pál: Száznegyven éve Nagysallónál 6 Hagyomány Dr. Göcsei Imre: Béla király kútja Ravazdon 9 Dr. Dr. Tóth Dezső vélemények és értékelések - Vásárlókönyv.hu. Z. Szőke Pál: A csíkrákosi templom 16 Zombori-Tóth: Az Ősbudavár bárcája az Ezredéves Kiállításon 17 Beszélgetés Ünnep és történelem. 1848. március 15. és utóélete 18 Festészet, zene, művelődés. Incze János Dénessel beszélget Beke György 20 Termés Dr. Markos Gyöngyi: A húsvéti ünnepkör a Középő-Ipoly mentén 26 Az újszülöttel kapcsolatos szokások és hiedelmek Makón 32 Olsvainé Tamás Margit: "Remekmunka" és "mesterasztal" Székelyudvarhelyen a XVII-XVIII.
Emlékmúzeumot avattak Debrecenben Az első borítón Magyarország 475 éves térképe látható Állapotfotók A borító enyhén foltos.
2019. október 18. (péntek) Előadások Cím Időpont Helyszín Magyar nyelvű tantermi előadás A gyomorrák sebészete 9:00 Auguszta tanterem 4032 Debrecen, Móricz Zsigmond körút 22. Tudományos előadás A nyirokcsomó disszekció prognosztikai szerepe a gyomorrák sebészetben 10:00 Angol nyelvű tantermi előadás Gastric cancer surgery 8:00 Frissítés dátuma: 2019. 10. 07.
Ez volt a viselete. Mint a holló, fényes, barna, Kontyra szedett hosszú haja, Sürű szemöldöke sugár, Két nagy szeme, mint a bogár, Nyíló pipacs az orcája, Csókra hívó picin szája, Gömbölyű kar, domború mell, Darázsderék, hószín kebel, Magasra nyúló növése, Gangos teste lebbenése: Ilyen arca, termete. "Hej kincsem, galambom, hol mulattál, Hogy engem oly soká magán hagytál? Hiszen nemde, Bakony szép virága, Te vagy a kocsmáros Panni lánya? Cs. Szabó László: „A költő leghűbb életrajzírója a verse.” : hungarianliterature. " Cifra Laci ezt jól ki sem mondta, Pannikát már szépen átkarolta. "Hogy is van az a bakonyi nóta? Vedd elő, ha a szél el nem hordta", Igy kiáltott Laci a dudásnak, S neki eredt a fris magyar táncnak, Egy gondolat, s nincs a szűr nyakában, Járja egy szál üngben és gatyában. Szembe állva aprózza Pannika, S meg-megpördül, mint a szélkarika, Majd elkapja Laci és forgatja, Hol ide, hol oda mártogatja. S hogy megrakta minden cikornyáját, Leült, mellé húzván Pannikáját, Kalapját az asztalra levágta, S szívkapuját ily szókkal kitárta: "Ha nem mondom is, rózsám, ki vagyok, Látod, hogy én szegény legény vagyok, Aratok, ahol nem is vetettem, Ha vígadok, más búsul helyettem, Selymet, gyolcsot ide az erdőbe Zsidó és tót behozzák előmbe, Kasznár, ispán éléskamarája Közös velem bora, szalonnája.
Hű, mi fürge, Mint szalad! Pillanat, S odabenn van, Benn a lyukban. A mi emberünk se' rest, Odanyargal egyenest A lyuk mellé, S beleönté A veder vizet; Torkig tele lett. Cifra Laci – Wikiforrás. A szegény kis ürge Egy darabig türte, Hanem aztán csak kimászott, Még az inge is átázott. A lyuk száján nyakon csipték, Nyakon csipték, hazavitték, S mostan... Itt van... Karjaimban, Mert e fürge Pajkos ürge Te vagy, Laci, te bizony!
1908 Utánzatok, aktuális strófák, személyes jellegű versek 1 Körös vize folyik csendesen, De ezután ez már nem leszen, Hajók járnak rajta, ő pedig Nagyzási mániába esik! 2 A melegnek megtiltani nem lehet, Hogy ne legyen a harmincnyolc fok felett, De a sugárcsőnek megtiltja a szemérem, Hogy spricceljen Bémer és egyéb téren! 3 Rácz Lacinak nem tudom Hányadik fia Boldogít most tégedet, Szép Pannónia. Még muzsikál is hozzá A fene gyerek, Én meg elverem a pénzt, Fene egye meg! 4 Káka tövén költ a ruca, Zöldfában terem a múzsa, De ahol a Rédei Szidi párja terem, Azt a színkört nem ismerem! 5 Térdig jártam a rózsában, A virágcsatában, Hej, de az új húszkoronást, Sehol se találtam! Tisztelt Hofbauer Pál úr, Vegye e poémát S küldjön postafordultával Egy tiszteletpéldányt! Annó mikor felelni kellet elsirtam magam, mert elfelejtettem az utolsó 3 versszakot. : FostTalicska. 6 A Simplicissimus nevű lap Minket csak úgy vadak közt emleget, Eszünkbe jut az Allgemeine, Ez meg kutyának nevezett. De megmondotta Arany János, Kinek nincs párja német nap alatt, "Vigyázat, tisztelt Allgemeine, Ne bántsuk a kutyát harap! "
"Korcsmárosné, verje meg a ragya, Azt a pint bort be soká nem adja, És te dudás, befagyott-e a szád? Fújj bele, ha reped is a dudád. " Igy szól, szűrét balvállára veti, Jobbik vállát rezes csatja lepi, S kifehérlik gyönge gyolcs ruhája, Bő ünge és még bővebb gatyája. Aranycsipkés fátyol lebeg nyakán, Tarka selyemkendő a derekán; S amint kalapját fejébe nyomja, S föltüremlik széles ünge újja, Csudálni kell a karját, oly fehér, Piros képén majd kicsattan a vér. "Úgy ni, dudás, hordja el a kánya, Ez Cifra Laci kedves nótája. " Szól, s ugyan megrakja kanászmódra, Ugró-, düllögő- és dobogóra. Baltája, mint sebes istennyila, Suhog, villog pergő újjaiba', S mint a rázott árvafűz ágai, Hánykolódnak gatyája rojtjai. De nyílik az ajtó csikorogva, S Cifra Laci megáll elbámulva, Gerendába vágja a baltáját, S ölelésre nyujtja a két karját. Ki az, aki az ajtót kitárta, Cifra Lacit úgy megbabonázta? Annyi igaz, hogy ugyan derék csont, Kacki, hegyes, begyes és körmönfont. Zöld cipellő, kék harisnya, Sarkig érő veres szoknya, Csipőn szoros fehér kötény, Kék selyemből fodros mellény, Rövid üngújj dagadóra, Nyakkendőcske szorítóra, Ezüst csat, mell-ékesítő, Kalárisgyöngy nyakkdiszítő, Rézkarika fúrott fülben, Fésű magas, sürű fürtben.
Szalonta, 1847. június 1-10. Laci te, Hallod-e? Jer ide, Jer, ha mondom, Rontom-bontom, Ülj meg itten az ölemben, De ne moccanj, mert különben Meg talállak csípni, Igy ni! Ugye fáj? Hát ne kiabálj. Szájadat betedd, S nyisd ki füledet, Nyisd ki ezt a kis kaput; Majd meglátod, hogy mi fut Rajta át fejedbe... Egy kis tarka lepke. Tarka lepke, kis mese, Szállj be Laci fejibe. Volt egy ember, nagybajúszos. Mit csinált? Elment a kúthoz. De nem volt viz a vederbe', Kapta magát, telemerte. És vajon minek Merítette meg Azt a vedret? Tán a kertet Kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék?... nem biz a. Telt vederrel a kezében A mezőre ballag szépen, Ott megállt és körülnézett; Ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott... Vagy a szomszéd falu tornyát? Hisz azon meg nem sokat lát... Vagy tán azt az embert, Ki amott a kendert Áztatóba hordja? Arra sincsen gondja. Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom, mi végett Nézi át a mezőséget, A vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni.
Levél verses részlete 1852. október 1. Téged magadat is, szerelmes nődet is, Meg, ha ugyan volna, kis csecsemődet is, Apádat, anyádat, a familiádat, Kijáró, bejáró ökonómiádat: Kivánjuk szivesen én s a feleségem, Laci, Julcsa, én két apró szép cselédem, Kivánjuk nem egyszer, hanem száz- meg százszor, – Most ölel forróan, – s többet ir majd másszor – igaz barátod Arany János.