[3] A fürdő fénykorában évi csaknem hétmillió üveg vizet palackoztak [2] Király, Deák Ferenc, Szent István és Erzsébet néven, melyeket Nyugat-Európába is exportáltak. [3] A fővárosból sokan jártak ide emésztési problémákat, "női bajokat", köszvényt, gyulladásokat kúrálni. [1] A külvárosi üdülőhely forgalma nem egyszer a Király és Lukács fürdők forgalmát is megelőzte. Budapest erzsébet fürdő teszt. 1900 áprilisában a villamosközlekedés is kiépült – előbb a 41-es, majd 1910 -től a 63-as villamos ("sósfürdői ingakocsi") –, [2] amit a fürdőt leszámítva a környék kiépültsége nem indokolt volna. [1] A fürdőnek köszönhetően a Sárbogárdi út - Tétényi út - Halmi utca - Fejér Lipót utca, Mérnök utca és Fehérvári út határolta területen kellemes villanegyed épült ki. [2] 1906 -ban báró Kozmutza Miklós és felesége, Hérelle Zsuzsanna vásárolta meg a fürdőt. Ők építtették ki a gőzfűtést, amivel télen is látogatható lett az intézmény. [2] A második világháború előtt az Országos Társadalombiztosító Intézet tulajdonába került az intézmény, és jelentősen korszerűsítették.
A korabeli képek alapján elég szocreál hangulata lett a zárt homlokzatnak, miközben a főbejárat és a belső terek kifejezetten modern hatásúak lettek. A Janáky István tervei szerint elkészült, frissen helyreállított homlokzat. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor A Royal Szálló főbejárata 1960-ban. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Egy föld alá rejtett szecessziós fürdő az Erzsébet körúton. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11 A Royal Szálló cukrászdája. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor A szálló rangját ugyanakkor jelentősen emelte, hogy akkoriban nem nagyon volt más, hasonló presztízsű hotel Pesten. A mozi – Vörös Csillag néven – már évekkel korábban újranyitott. Az évtizedek alatt azonban folyamatosan romlott az épület állapota, és egyre nehezebben állta a versenyt a sorra nyíló korszerű hotelekkel. A szálloda végül 1991-ben, a mozi 1997-ben zárt be. Évtizedes pangás után – egy ideig a körút legkülönösebb hangulatú klubja működött a lobbiban – 2002-ben nyílt meg ismét, alapos átalakítások után. A házat Marosi Miklós tervei szerint építették át.
Ez állítólag csak azért nem történt meg, mert a megbízott építész, Dianóczki János megtagadta a feladat végrehajtását, és később a sajtó is mellé állt. A 19. század végi nagyközönség számára azonban az igazi szenzációt nem a fürdő, hanem a mozgókép jelentette. 1896 tavaszától majdnem egy éven át vetíttettek itt filmeket a Lumière-fivérek. Ez volt az első – igaz még ideiglenes – mozi Pesten. 1915-ben azután véglegesen is filmszínházzá alakították a nagytermet, ideköltözött a Blaha Lujza téren lebontott Apolló. A háborút viszonylag jó állapotban vészelte át az épület, de 1956-ban a teteje leégett, és több helyen súlyos károkat szenvedett. A kiégett Royal Szálló 1956-ban. A négy szoborból csak három maradt. Fotó: Fortepan / Nagy Gyula Az addig hivatalként használt házat ismét szállodakánt újították fel jelentős átalakításokkal. A két franciaudvart befalazták, és ott is szállodai szobákat alakítottak ki. Véget érhet a Rác fürdő kálváriája | PestBuda. A belső tereit is alaposan átformálták, és természetesen a cifra tetőidomokat sem állították helyre – ahogy azt megszokhattuk Budapest-szerte.
A medencék vízellátását a margitszigeti fúrt termál kútjai biztosítják. A víz kémiai jellemzői: Kálcium-magnézium-nátrium-hidrogénkarbonátos típusú fluoridos, metakovasavat szulfidot és szabad széndioxidot is tartalmazó termális víz. A fürdő akadálymentesített. Budapest erzsébet fürdő labor. Az Erzsébet Kártyával igénybe vehető szolgáltatások: - alapszolgáltatás - medence melletti értékmegőrző - felnőtt fitnesz-park - őrzés nélküli kerékpártároló - gyermekmedence - gyermekjátszótér - hullámmedence - szauna - csúszda- élményelemek - napozó - sportpálya - gyerekeknek szörfoktatás A fürdő elérhetőségéről és a további szolgáltatások árairól a fürdő honlapján nyújtanak pontos tájékoztatást. a Kapcsolódó galéria Tovább a galériára
[1] [2] Unger vendéglőt és palackozóüzemet is létesített; [1] utóbbi az 1850 -es években évi 100 000 üveg vizet palackozott. [2] A fürdőhely fénykora [ szerkesztés] A fürdőhely Unger 1865 -ös halála után [3] többször is gazdát cserélt, és egyre jobban kiépült. [1] [3] Előbb Reiner Ármin kereskedő bérelte, majd 1881 -től Mattoni Henrik (wd) császári tanácsos, kereskedő tulajdonába került, aki több csehországi fürdőt ( Karlsbad, Gießhübl-Sauerbrunn (wd), Gießhübl-Puchstein) is birtokolt. [3] Mattoni megbízásából [3] 1884 -re készült el [2] az Ybl Miklós tervezte emeletes, "svájci stílusú" fürdőház; [3] [1] 44 kádfürdő mellett négy márvány-ülőmedence és hideg-meleg vizes zuhanyzók szolgálták a vendégeket, [3] de szálloda, étterem (Ilona-villa), igazgatósági épület (Vilma-villa) és kápolna is tartozott a komplexumhoz. [1] Parkját is kialakították: több kövezett sétány mellett egy mesterséges dombon Ybl Miklós gloriette -et állított. Erzsébet Sósfürdő – Wikipédia. [3] A 20. század fordulóján már hét, 5–7 m mély kút biztosította a vizet ( gőzgépekkel felváltva, két-három naponta kitermelve): [1] [2] a mai kórház telkén az Erzsébet-, az Ilona- és a Hunyadi Mátyás-forrás, délebbre, a Tétényi út nyugati oldalán (a mai Bikás park területén) pedig a Széchenyi-, a Heinrich-, a Szent István- és a Deák Ferenc-forrás.
Keleti Éva albuma egyszerre színháztörténeti kordokumentum és két művész, a színész meg a fotós találkozásainak emlékkönyve. Nagyon nagy kár, hogy a képekhez lazán csatlakozó interjúk színvonala – Huszár Orsolya és Malik Andrea munkája – sem tartalmilag, sem stilisztikailag, nyelvhelyességileg nem méltó az ügy fontosságához. A megszólaló pályatársak – köztük nem egy íróként is fontosat alkotott – többre lettek volna képesek. Kivétel Karácsony Ágnes "tíz szava", amely valóban az igazi Psotát mutatja, a színészt, az embert, Őt magát. (Balassi Kiadó, Psota Irén Alapítvány)
2021. okt 22. 3:10 Psota Irén kollégáinak bevallotta, borzalmas gyerekkori emlékeiből merített ihletet később a drámai szerepei megformálásához /Fotó: MTI/Zih Zsolt Budapest — Elkezdték bontani a 2016-ban elhunyt Psota Irén szülőházát, amelynek a helyére egy közteret terveznek, amit a színésznőről neveznek majd el – erről az AC News számolt be. A park és a mögötte lévő hatalmas irodaház várhatóan a jövő ősszel készül el. A sors fintora, hogy épp ehhez a "horrorházhoz" kötődtek a színészlegenda legtragikusabb emlékei. A múltjában kutakodva megtudtuk, családi gyilkossági kísérlet is történt itt. Psota Irén a gyerekkorát töltötte a nyolcadik kerületi, Tömő utcai házban, ahonnan elköltöztek, ám rossz anyagi helyzetük miatt a bérház egyik cselédlakásába visszatértek. A legendás színésznő testvéreivel, és szüleivel élt itt. Apja bérkocsi tulajdonos és autószerelő, anyja mosónő volt, ám a folyamatos anyagi gondok miatt a családfő inni kezdett, és sokszor a családja ellen fordult, amiből egyszer kis híján tragédia lett.
( A legfrissebb hírek itt) Apja 1934 nyarán részegen egy konyhakéssel támadt a nejére, akit meg is szúrt. Ezután elváltak, ám a féltékeny kidobott férj bosszút akart állni. Egy másik alkalommal háromszor is a fejbe próbálta lőni, de elvétette, a nő segítségére érkezők pedig leütötték a férfit, s a lincselést csak a kiérkező rendőrség akadályozta meg. Az asszony súlyos sérülésekkel került kórházba, ám csodával határos módon túlélte ezt a támadást is, ugyanis a golyók csak súrolták a koponyáját. Érthető, hogy kislányként ez megrázta a művészt. Ebben a házban lakott gyerekkorában Psota Irén / Fotó: Pozsonyi Zita "Emlékszem, amint anyám csodálatosan hosszú haját apám az öklére csavarja, és úgy hurcolja végig a telepen. Gyűlöltem apámat a durvasága és brutalitása miatt, ahogy anyámmal bánt" – írta önéletrajzi könyvében Psota, aki azt is bevallotta, brutálisan kegyetlen apja őt is sokszor bántalmazta. "Egy ötször ötméteres szobában laktunk. Apám, anyám, két bátyám, nővérem, én és a kanári tenyészet.