Úgy tűnik, némelyek csak a termékeny szárban vannak jelen: gossypitrine, protogenkwanine [7], 6-chloro apigenol [8] és a races chimiques létezése ki lett mutatva [9]. Illóolajat is felfedeztek benne, melynek a fő összetevői a hexahidrofarnezil-aceton (hexahydrofarnésyl acétone): 18, 34%, az inneni (cis-) gératyl acétone: 13, 74%, a timol: 12, 09% és a transz-fitol(trans-phytol):10, 06% [10]. Mocsári és mezei zsurló |. Minden zsurlófajta meglepően magas ásványianyag-tartalmú (a száraz súly 20%-a): főleg káliumban és szilíciumban [11]. A szilícium jelenléte nagyon uralkodó, szilíciumsav és szilikátsav formájában. A szilícium-dioxidban gazdag zónák struktúrája meg lett vizsgálva: rétegekben vagy amorf gömbökben található meg[12], főleg oldhatatlan, megszilárdult opál formájában, mely a periférikus kollenchimákon és epidermiszeken van. Néhány szerző szerint a szilícium-dioxid valamelyik frakciója oldható formában lehetővé teszi az aktív szállítást (nem látható a növény föld alatti részeiben) [13]: a kérdés, hogy vízben oldódó szilikátok vagy organikus szilícium.
Egy szorongásban szenvedő ember például élete során gyakran azt tanulja meg, hogy a szorongást keltő helyzetek elkerülhetők, ám ezzel együtt élettere beszűkül, és a félelem is fennmarad. A kognitív viselkedésterápiában azonban fokozatosan megtanul szembenézni a félelmeivel, és ahogy saját képességeit és erőforrásait egyre inkább megtapasztalja, úgy lesz egyre felszabadultabb, életminősége pedig nagymértékben javul. A kognitív viselkedésterápia bizonyítottan ugyanolyan hatékony az otthon végezhető, Magyarországon ingyenesen elérhető online önsegítő terápiás programok esetében is, mint a személyes találkozások esetében. Forrás: 1. Assen A, Alibhai A (2007). Cognitive Hypnotherapy for Depression: An Empirical Investigation. International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis. 55 (2): 147–66. PMID 17365072. doi:10. 1080/00207140601177897. 2. Beck JS (2011). Cognitive Behavior Therapy. Basics and Beyond. The Guilford Press. New York. 3. Elkins G, Johnson A, Fisher W (2012). Cognitive Hypnotherapy for Pain Management.
Ennek a távoktatási metódusnak, akár online (pl. Skype), akár előre felvett videós, a neve a szakmában ez: kognitív viselkedésterápia, és sikeres a pánikbetegség és agorafóbia öngyógyításában, a pániktünetek hatékony, részben alternatív elemeket tartalmazó kezelésében. A viselkedészavarok természetéről, a fóbiás és pánikbetegek gyógyulásáról bővebb információk Google-kereséssel szerezhetők. Seo 2019: A pánikbetegség öngyógyítása. Gyakorlatok – Videók: kognitív viselkedésterápia – pánik, betegség, gyógyítása, pánikroham, szorongás, pánikbetegség Agorafóbia kezelése – virtuális pánikrendelő Budapest – videó. Hisztéria, Freud weblap seo - honlapok keresőoptimalizálás - google-helyezés javítása - első hely honlapoptimalizálás: - seo - prémium linképítés | google: | keleti gyógyászat: - pr-cikk egészség, életmód, gyógyítás
Néhányan félhetnek a szállítástól, félhetnek az autópályán történő vezetéstől vagy iskolabuszon való tartózkodástól. Mások annyira félnek a különféle körülményektől, hogy biztonságban csak otthon érzik magukat. Az elkerülés annyira szélsőségessé válhat, hogy a házból való távozás csak súlyos szorongást okoz. Kognitív viselkedésterápia tinédzsereknek Ha a tizenéves szülei segítségével úgy döntött, hogy pánikbetegségével pszichoterápiára megy, akkor kíváncsi lehet, hogy mi a terápiás kezelés lehetősége. Számos terápia áll rendelkezésre, a terapeuta megközelítésétől és képzési hátterétől függően. A pánik-központú pszichodinamikus pszichoterápia (PFPP) az egyik ilyen lehetőség, amelyről kimutatták, hogy hatékony a pánikbetegség kezelésében; egy másik hatékony pszichoterápia – amelyet gyakran szorgalmaznak a szorongásos rendellenességek terápiás típusaként – a kognitív-viselkedési terápia (CBT). Bizonyított hatékonysága, célorientált összpontosítása és gyors eredményei miatt a pánikbetegséget kezelő szakemberek gyakran inkább a CBT-t részesítik előnyben a más terápiás formákkal szemben.
Új és visszatérő pácienseink között többségben vannak azok, akik régóta, sokszor több mint egy évtizede szenvednek ebben a betegségben. Általában sokféle módszert ki is próbáltak már, mire hozzánk kerülnek. Érthető, hogy ennyi idő és erőfeszítés után nehéz elhinni, hogy bármi segíthet. Azonban a kognitív viselkedéses módszernek, amit alkalmazunk, nagyon jó eredményei vannak. Nyugat-Európában és Amerikában ez az eljárás az, amit legelső sorban ajánlanak a pszichológusok a pánikbeteg vagy agorafóbiás páciensnek. A Brit Egészségügyi Intézet honlapja ezt írja: "A kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabbnak tartott módszer pánikbetegség ellen. Ez egy olyan pszichológiai eljárás, aminek során a páciens hetente találkozik a terapeutával. Az ülések során foglalkoznak a félelmet keltő gondolatokkal, amiket az oktató segít reálisabb és kiegyensúlyozottabb gondolatokra cserélni, valamint segít a viselkedés átalakításában is. " A brit intézet 7-14 hetes programot javasol, melynek során a páciens megtanulja kezelni a félelmeket keltő gondolatokat és az elkerülő, agorafóbiás viselkedést.
A kognitív viselkedésterápia időhatáros, tudományos bizonyítékokon alapuló pszichológiai és pszichoterápiás beavatkozás. Alaptétele szerint a viselkedést és az érzelmeket nagymértékben befolyásolja az, ahogyan a személy a világot önmaga számára megalkotja. A viselkedés és az érzelmek tehát szoros összefüggésben vannak mély, gyakran nem tudatos hiedelmekkel, amelyeket gyermekkorban sajátítunk el. Emiatt problémától függően a múlt feltárása is fontos lehet, noha a kognitív viselkedésterápia jellemzően a jelenre és a jövőre fókuszál. Célja a problémákat fenntartó gondolkodási sémák és viselkedés megértése illetve megváltoztatása, valamint a megküzdő stratégiák és a problémamegoldó technikák elsajátítása. Milyen esetekben hatékony a kognitív viselkedésterápia? A kognitív viselkedésterápia a depresszió és a szorongás tekintetében bizonyítottan hatékony. Továbbá klinikai vizsgálatok alapján az alábbi problémákra is tartós megoldást jelenthet (a teljesség igénye nélkül): Impulzuskontroll-zavar (dühkitörések) Pánikrosszullétek Serdülők problémái Hangulatingadozások Evészavarok Fóbiák Alvásproblémák Kapcsolati problémák A kognitív viselkedésterápia módszereivel a súlyosabb pszichés megbetegedések esetén (függőségek, bipoláris zavar, skizofrénia) is pozitív eredményeket értek el.
A viselkedésterápia olyan módszerek együttese, amelyek az egyén és környezete közötti kapcsolatban bekövetkező zavarok megszüntetését célozzák. Ennek érdekében kontrollálják az egyén környezetét, továbbá arra törekszenek, hogy az egyén, saját viselkedése és annak következményei fölötti uralomra tegyen szert. Célja a maladaptív viselkedésformák kedvező irányú befolyásolása, valamint a hiányzó, de szükséges magatartásformák kialakítása a tanuláselmélet törvényszerűségei alapján. A viselkedésterápia módszere szigorúan tudományosan ellenőrizhető tényeken alapul; a klasszikus és operáns kondicionálás valamint a modelltanulás szabályaira épül. A tanuláselmélet előzményeit a kísérleti pszichológia, etológia, neurofiziológia kutatási eredményei alapozták meg. A viselkedés modifikációja alapvetően a jutalmazó-büntető rendszer keretei között történik. A viselkedésterápia egyéni és csoportos formában egyaránt végezhető. Meghatározott időkeretben, aktív strukturált terápiás ülések formájában folyik előre kialakított terápiás terv alapján.
Kognitív- és viselkedésterápia A ma már világszerte elterjedt terápiás módszer kialakulásának kezdete az 50-es évek végére tehető. A viselkedésterápia és a kognitív terápia önálló tudományágként és terápiás gyakorlatként formálódott, majd a 70-es években a kettő fúziójaként egységes elméleti rendszer és terápiás gyakorlat alakult ki. A viselkedés / behavior/ terápiás módszer a tanuláselméletekre épül. Megalapozója Joseph Wolpe volt, aki a tanult, hibás viselkedésmódok elemzésével, viselkedésterápiás sémák kidolgozásával fektette le a terápia elméleti alapjait. Elméletének alaptétele, hogy a kóros viselkedés kialakulásában meghatározó szerepe van a hibás tapasztalatoknak és tanulásnak. Egy külső inger és egy reakció véletlenszerű egybeesése során rögzülhet az ingerre adott válasz, és ez a későbbiekben automatikusan megjelenik. Egymástól távoli ingerek és reakciók kapcsolódhatnak ilyen módon egymáshoz hosszútávra. / pl. egy vihar során átélt erős fejfájás, egy magasban megtapasztalt szédülés, egy színházi előadáson átélt hányinger, stb.