[kiemelés: Origo] Az új határidő pedig két év múlva jár le: "A bírságkiszabás alóli mentesüléssel összefüggésben a vízkivételt biztosító, engedély nélküli vízilétesítmény fennmaradási engedélyezését 2020. december 31-ig kell kezdeményezni. " Így tehát, ha a módosítást megszavazza a Ház, úgy a kutak helyzetét még két évig bírság- és illetékmentesen rendezhetik a tulajdonosok. A dokumentumokból kiderül az is, hogy a határidő a benyújtásra vonatkozik, azaz legkésőbb eddig a határidőig az ügyfélnek meg kell indítania az eljárást. A fúrt kutak helyzetével kapcsolatos részletes áttekintést és az előzményeket az Origo ebben a cikkében gyűjtötte össze. Kitolták a határidőt - 2023-ig kell engedélyezni a fúrt és ásott kutakat | Agrotrend.hu. Az összeállítással az engedélyezési, bejelentési eljáráshoz is segítséget kívánt nyújtani portálunk az érintetteknek. Ebben a cikkben szakértői közreműködéssel vizsgáltuk meg, hogy mennyibe is kerülhet az engedélyezés. A határidő várható meghosszabbításáról lapunk november elején már beszámolt.
Fontos ugyanakkor azt is rögzíteni, hogy az illetékmentesség nem jelenti a határidőn túl bejelentett kutakra való bírság megfizetése alóli mentességet. Ezt az eredeti módosító indítvány indoklásában látjuk, mely rendelkezik a most december 31-én lejáró moratórium határidejének meghosszabbításáról. Ez a másik lényeges változtatás. A moratórium meghosszabbítása ellen ugyanis az Alkotmánybíróság sem jelzett kifogást, tehát ezzel lehet ösztönözni a kutak tulajdonosait arra, hogy a bírság kockáztatása nélkül, új határidőig lépjenek kútjuk helyzetének rendezése kapcsán. Vagyis: "... a bírságkiszabási moratórium úgy kerül meghosszabbításra, hogy a létesítő/üzemeltető az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített/ üzemeltetett, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény tekintetében a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást meghatározott határidőig köteles kérelmezni. A moratórium kiterjesztésével kapcsolatban ugyanis az Alkotmánybíróság nem jelzett alkotmányellenességet. "
2020. december 17., csütörtök 12:09:59 / Megszületett a döntés a vízgazdálkodási törvény módosításáról: mentességet kaphatnak a mezőgazdasági öntözési célú kutak az engedélyezési eljárás alól. Az öntözésre szánt kutak létesítését és engedélyeztetését illetően módosul a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény. Az Országgyűlés a 2020. december 16-án elfogadta a benyújtott törvénymódosítást, mely szerint nem szükséges vízjogi engedély a mezőgazdasági öntözési célú kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek (28/A.
Vetés Ajánlott távolság növények között, soron belül: 10-15 cm (bokorbab), 20-30 cm (futóbab) Ajánlott távolság sorok között: 45-90 cm (bokorbab), 90-120 cm (futóbab) Vetési mélység: 25 mm Vetési idő szabadföldön: 1-2 héttel az utolsó tavaszi fagy után Csírázási idő: 6-18 nap Csírázási hőmérséklet: 20-30 ℃ Tenyészidő: 60-85 nap Kifejlett bab növény További információk, betakarítás és gondozás Betakarítás: Amikor a hüvely színe megváltozik és a babok teljesen kialakultak, de még nem száradtak ki. Az őszi búza termesztése (1.) - Pro Agricultura Carpatika. Ha száraz babot akar, várja meg míg a hüvelyek teljesen kiszáradnak. Tippek a gondozáshoz: Vetés előtt szórjuk meg a magokat talajoltó szerrel. Mielőtt kiültetjük, vagy elvetjük a szabadban, szúrjunk le karókat. Latin név: Phaseolus lunatus Család: Fabaceae A bab egy felhasználása Kertészkedés és növénytermesztés – Kertfó
Például a csillagfürtöt és a szárazbabot – amelyek magyarországi hozamátlaga 20%-kal is elmarad az EU első számú termelő országainak eredményétől – a gazdaságok 72-75%-a alacsony termelési színvonal mellett termeszti, és csupán a teljes termés 12%-át képesek ezek a vállalkozások előállítani. De a magyarországi szárazborsó-termés 60%-át is többnyire közepes hozamszínvonal mellett termesztik az üzemek (55%). Kivételt a csicseriborsó-termesztés jelent, a magyarországi termelők 36%-a ugyanis ezt a növényt magas színvonal mellett állítja elő, és a termés 65%-át ezek a gazdaságok biztosítják. Nem versenyképes jövedelmezőség A jövedelmezőség vizsgálata során megállapítható, hogy a termelési költséget – a lencse és a csicseriborsó kivételével – valamennyi száraz hüvelyes esetében támogatás nélkül is fedezte a termelési érték a 2011–2014 közötti időszak átlagában. Ez hektáronként 25-63 ezer forint jövedelmet (a lencsénél és a csicseriborsónál 35 ezer forint és 100 ezer forint veszteséget! ) jelentett, 27-71%-kal kevesebbet – illetve a takarmányborsó-búza viszonylatában 65%-kal többet –, mint a főbb szántóföldi kultúrák termesztéséből származó eredmény.