© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. Riposzt friss hírek olvasása. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
Névtelen szerző jelentkezett az utóbbi évek egyik legizgalmasabb politikai krimijével. Itt az új Budapest Noir? Ennyire instabil cikket még a lakájlétra legalsó fokáról se vártunk. És egyébként is: akkor mi van? Egészen új mélységekig süllyed a magyar újságírás.
404 A keresett oldal nem található!
I. sz. 79. augusztus 24-én a mai Nápoly közelében fekvő római város t, Pompeji t romba döntötte a nyolc kilométerrel északkeletebbre fekvő Vezúv kitörése. A hamu és kőeső alá temetett település a következő 1700 évre elveszett, de ma már nagy részét feltárták, és behatóan tanulmányozzák - a kíváncsi turisták pedig az egyik legnépszerűbb olaszországi úti céllá tették. A város t megfojtó hamueső jóvoltából sok pompeji lakóház és középület maradt fenn használati tárgyaival és dekorációjával együtt az utókornak. Manapság mindez egyedülálló időutazási lehetőséget nyújt a látogatóknak és a történészeknek. A 20 ezer halott városa A régészek szerint Pompeji t az oscusok, egy közép-itáliai törzs alapította az i. e. 6. században. Miután i. 89-ben római kolóniává vált, Pompeji nagy ívű fejlődésen ment át: felépült egy új amfiteátrum, egy központi fürdő, illetve egy vízvezeték, mely a közfürdőket és kutakat éppúgy ellátta, mint a magánházakat. Az i. 1. Vulcanus ünnepnapján pusztította el a Vezúv Pompejit. században 12-20 ezer ember élt Pompeji ben, közöttük sok magas rangú római hivatalnok, akik fényűző villákat építettek a város ban és környékén.
Mítoszok és erotikus képek A ma a Világörökség részeként számon tartott pompeji házakat gyakran díszítették szobrokkal, falfestményekkel és finom mozaikokkal. Némelyik alkotás történelmi eseményeket örökít meg, például Nagy Sándor győzelmét Dareiosz perzsa király felett. Mások görög isteneket és mítoszokat ábrázolnak, például Venust a kagylóhéjban. Sok műalkotás szexuális témájú, többek között egy bordélyház freskója, mely a hirdetés korai formája lehetett. A felfedezésüket követően ezeket az erotikus képeket szemérmesen elrejtették, csupán 2000 óta láthatók. A vég kezdete Egy nem mindennapi élménybeszámoló, ifjabb Plinius munkája alapján a történészek elég sokat tudnak a vulkán kitörés eseményeiről. Lélegzetelállító videón, hogy pusztult el Pompeji egy nap alatt - Utazás | Femina. 79-ben az idősebb Plinius, római katona, író és természettudós egy Pompeji közelében állomásozó flotta felett parancsnokolt. Miután látta messziről a kitörés előjeleit, közelebb hajózott unokaöccse, az ifjabb Plinius társaságában. Hamuesőbe kerültek, ahol az idős katonatiszt megfulladt. Unokaöccse később két levélben megírta a kitörés első óráit és nagybátyja halálát Tacitus római történetírónak.
Akik túlélték, azt hitték megmenekültek és elkezdtek visszatérni otthonaikba. Augusztus 25- én késő délelőtt a Vezúvról hömpölygő tűzforró, törmelékes lávafolyam öntötte el a várost, és 100 km/órás sebességgel futni kezdett a tenger irányába, senkit és semmit nem kímélve, halálra égetve a menekülőket. A tengerbe érve felforrt a víz és cunamit idézett elő. A kb 25 órás kitörés közel 2000 ember halálát okozta és teljesen megsemmisítette Pompei és Ercolano városát és Stabia nagy részét. Az októberben megismétlődő földrengés élő embert már nem talált. 1748-ig kellett várni, míg rájöttek, hogy a föld alatt egy város fekszik, teljes lakosságával együtt. Az ásatásokat Carlo III di Borbone kezdi meg.
Vulkánjának ókori kitörése a geológusok szerint az egyik, ha nem a legnagyobb erejű elemi csapás lehetett a Földközi-tenger térségében. Az 1860-as évektől kezdve feltárt romok a múlt egyik legtitokzatosabb katasztrófájáról tanúskodnak. A mintegy 12 km átmérőjű kaldera kr. e. 1500 táján keletkezett. A vulkán magassága megközelíthette az 1600 métert. A szigetek mai képét a vulkánhegy összeomlásának köszönhetik, melynek lenyomatait mai is őrzik. Az ókori szigetek egykori lakóit nem ismerjük, csak töredék emlékek, leletek maradtak fent az egykori kultúra életéről, szokásairól, mindennapjairól. A régészek szerint a krétai kultúra mélyen hatott rájuk, miközben megőrizték saját múltjuk értékeit is. A kultúra végét, a "szantoríniaiak" halálát egy hatalmas robbanás, a vulkánkitörés okozta, amely először a tengerbe süllyesztette a házaikat, majd elpusztította a menekülő embereket is. Szantoríni régészeti emlékei olyan virágzó kultúráról árulkodnak, hogy sokan ott keresték, keresik napjainkban is a mesebeli Atlantiszt.