Mára nem mondhatjuk, hogy a jazz rétegműfaj, hiszen annyi ága van a dixilandtől kezdve a smooth jazzen át a free műfajokig, ahogy a közönsége is, amelyet megszólít, nagyon sokrétű. Más az, aki a salgótarjáni dixiland vagy a kecskeméti Bohém Ragtime Fesztiválon hallgat jazzt, és más az, aki az IF Caféban. Ami az oktatást és az utánpótlás illeti, a szakértő ezt is kiválónak látja. 1965 óta létezik Magyarországon állami keretek között zajló jazzképzés, ami Gonda Jánosnak köszönhető. Egyrészt ott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a magánintézményként működő Kodolányi János Egyetem Fehérváron, ezek felsőfokú végzettséget adnak, másrészt a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium, amely középfokon oktat, illetve fontos képzőhely még a Snétberger Zenei Tehetség Központ is. Tehát négy helyen lehet jazz-zenész-képzésben részt venni, de ami nagyon fontos, és Gonda legnagyobb érdeme, hogy sok kis magyar faluban a helyi iskolákban is tanulhatnak alapfokon jazzt a diákok. A felsőfokú tanulmányok elvégeztével is számos kurzus és továbbfejlődési lehetőség létezik, itt van például a Lakatos Ablakos Dezső Jazz Előadóművészeti Ösztöndíj, amely 2005 óta működik azzal a céllal, hogy segítse a harminc év alatti művészeket a pályakezdésben (ezt évente három művész kaphatja meg bruttó 200 ezer forint értékben), és vannak tehetségkutatók, mint például a Showcase vagy a jazzvetélkedők.
Hogy ki milyen irányba megy el tanulmányai befejeztével, az egyéni művészi döntés. Van, aki session zenész lesz, van, aki stúdiózenész, van, aki a tanításban találja meg az útját. Azt mindenesetre elmondhatjuk, hogy amíg a pop egy kultúra, addig a jazz egy szakma, nagyon komoly képzéssel. Ahogy Wynton Marsalis trombitás mondta: "A dzsessz nem csupán annyi, hogy akkor most azt játszom, amihez kedvem szottyan. Ez egy nagyon strukturált dolog, ami hagyományokon alapul, és temérdek gondolatot és tudást igényel". (Borítókép: Bécsy Bence gitáros és Szeifert Jason Bálint basszusgitáros a Shinterz együttes tagjai a Magyar Jazz Ünnepén a Budapest Jazz Clubban 2020. október 7-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)
Effektív a zenélésből Amerikában sem élnek meg a zenészek, csak a legfelső réteg, ez tehát nem hazai jelenség, és nem is csak a jazzistákra, a komolyzenészekre is vonatkozik. Ahogyan az is jellemző, hogy sok helyütt tanítanak a profi zenészek, és sokuknak ez a megélhetés fő forrása. Budapesten négy kiemelkedő jazzklub van: a BJC (Budapest Jazz Club), a BMC (Budapest Music Center) égisze alatt működő Opus Jazz Klub, a Ráday utcai IF Jazz Café, és a Fonó Budai Zeneház is működik jazzklubként is. Ezekben a klubokban szinte napi rendszerességgel van jazzkoncert, ami fontos, mert a jazzélet hétköznapját a klubok jelentik, a fesztiválok csak az ünnepeit. De klubélet nélkül nincs ünnep. Budapesten a szakíró szerint nagyon jó klubélet van, és létezik ilyen a vidéki nagyvárosokban is, persze most az általános állapotokról, nem a minden előadó-művészeti ágat érintő pandémiás időszakról beszélünk. Van jazzklub Szegeden, Debrecenben, Fehérváron, Pécsett, Szombathelyen. A jazz ugyanakkor valamilyen formában mindig a vendéglátáshoz kapcsolódik, ahogyan a budapesti Opus étteremben, az IF-ben vagy a BJC-ben is.
A Zsuzsi Erdei Vasút aktuális eseményeiért, híreiért és további érdekességekért látogassatok el Facebook vagy Instagram -oldalunkra!
– fotós túra Augusztus 31., szerda: Az emlékek erdejében – emlékvonat SZEPTEMBER Szeptember 3., szombat: Ajánlom-túra – erdei séta a Mária kegyhelyig Szeptember 10., szombat: Természetes gyógymódok szombatja Szeptember 17., szombat: A Kulturális Örökség Napja Szeptember 24., szombat: Kisvasútra fel! – autómentes nap a Zsuzsi Erdei Vasúttal Szeptember 25., vasárnap: Szüreti mulatság Hármashegyalján Szeptember 28., szerda: Turistáskodj itthon! – helytörténeti túra a Turizmus Világnapja alkalmából OKTÓBER Október 1., szombat: Madármegfigyelési nap Hármashegyalján Október 8., szombat: Túrázz madarakkal! – állatsimogató és őszi túra Hármashegyalján Október 15., szombat: Gombakereső túra és kenyérkóstoló nap Október 22., szombat: Erdei túra az aranyló ősz jegyében Október 23., vasárnap: Forradalmi pillanatok-emlékek – megemlékezés és program nemzeti ünnepünk alkalmából Október 29., szombat: Bátrak erdeje – Halloween party NOVEMBER November 12., szombat: Márton-napi vigadalom DECEMBER December 3-6., szombat-kedd: Mikulás-várás és a Zsuzsi-fényvonat ünnepe A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
– Még így is nagyon jó eredményt értünk el. Két nagyarányú győzelmet arattunk (16:4 és 7:2), és mellette egy igazán szoros derbin egyetlen ponttal maradtunk alul (9-10). Az látszik, hogy még szoknunk kell ezt a formátumot, de abban is biztos vagyok, hogy az ultimate-nek ebből a pörgős változatából több olyan taktikai és technikai elemet is megtanulhatunk, amelyek hasznunkra lesznek az idei fő versenysorozatunkban, az országos bajnokságban – mutatott rá.
A kisvasút üzemében komolyabb károkat az 1940-es havazás, utána a tavaszi árvíz, a II. világháború, és az ötvenes évek közepén történt baleset okozott, amikor a nyílt pályán két személyvonat ütközött össze. Az átépítéstől a felszámolásig A 950 mm-es nyomtávot máshol nem alkalmazták az országban, ez problémát jelentett a járműbeszerzésben és a karbantartásban is. A vasutat a MÁV szabványnak megfelelően 760 mm-es nyomközűre építették át 1961-ben. Így a kisvasútra az akkor korszerű Bax sorozatú személykocsik, Jah-Gah teherkocsik, illetve Mk48-as dízelmozdonyok kerültek, ami a légfékes vonatok közlekedtetését tette általánossá. A régi járművek nagy részét selejtezték, néhány átépült, majd Debrecenben, illetve Cegléden állt újra munkába. A régi teherkocsik közül néhány átépített példány a PFT szolgálatában maradt. A személyforgalom nagyon erős volt a '70-es években, az 5 kocsis vonatok zsúfolásig megteltek. A teherforgalom is mindvégig meghatározó jelentőségű volt, bár a '70-es években kismértékben csökkent.
Az erdőgazdaságnak Fatelepen, Gúton és Nyírbélteken volt iparvágánya. A külső végállomáson motorszínt is építettek, pályamesteri szakasz Fatelepen és Nyíracsádon volt. Az 1968-as Közlekedéspolitikai Koncepció ezt a vonalat is megszüntetésre jelölte ki. Az "ítéletet" 1977. augusztus 31-én hajtották végre, a lakosság nagymértékű tiltakozása ellenére. A gúti erdőt védetté nyilvánították, Debrecen pedig felüljárót akart az Április 4. -e útjára… A vasút számos tanyát és falvat érintett, a vonatokon rengeteg piacozó utas és munkába, iskolába járó utazott. A vasút megszűnése után a tanyasiak közlekedési eszköz nélkül maradtak. A kisvasút teherforgalmát is jól jellemzi, hogy utolsóként egy rakott tehervonat érkezett Debrecen- Fatelep állomásra. A tanyák lassan elnéptelenedtek, a buszok nem bizonyultak elegendőnek a nagy csomagokkal utazóknak, így sokan költöztek be az újonnan épült panelházakba. A kirándulóvasút A vasútvonal Hármashegyaljáig maradt meg, a Hármashegyalja – Nyírbéltek közti pályaszakaszt a DKV felbontotta, a járművek nagy része más kisvasutakra került.