Dél-Korea alig nagyobb, mint Magyarország, viszont ötször annyian élnek az országban. Szöul, a főváros lakossága pont egy magyarországnyi és még ott van kilenc olyan metropolisz, amelyben több mint egymillióan élnek. A nagyvárosok őrülten fejlődő és fogyasztásközpontú élete és a vidék hagyományai itt is, akárcsak a többi térségbeli "tigris" esetében, egy különleges kulturális világot hoztak létre. Szárazföldi határa egyedül Észak-Koreával van, ráadásul pont a határon, az úgynevezett Koreai Demilitarizációs Övezetben – épp az érintetlensége miatt – húzódik az egyik leggazdagabb növény és állatvilág az országban. Korea – Magyar Katolikus Lexikon. Korlátozott számban szerveznek is ide túrákat. A késő szeptembertől novemberig tartó időszakban a csípős levegő, a lenyűgöző lombkoronák és az azúrkék ég segít megérteni, hogy a költők miért istenítik ezt az évszakot. Az ország 70%-a hegyvidék. És ezt a helyiek ki is használják. Minden hétvégén, gondosan, színben harmonizáló túraruhában és egy Everest mászó által is megirigyelt eszközökkel felszerelt több ezer koreai vág neki a csúcsoknak.
Várjuk az ön véleményét is. (Borítókép: Gimnáziumi osztálytársak köszöntik egymást a jelenléti oktatás első napján a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Általános Iskola osztálytermében Nyíregyházán 2021. május 10-én. Fotó: Balász Attila / MTI)
Mivel sok hegyet templomok és romok tarkítanak, egy ilyen túra legalább annyira kulturális élmény, mint sport. A dél-koreaiak pont úgy állnak a szórakozáshoz, mint az üzlethez: nagyon komolyan. Az éjszakai kimaradások általában jó hangulatúak, közös étkezésekkel és rengeteg itallal megalapozott, majd hosszan elhúzódó éneklős estben érnek véget. És bárki is legyen a vendéglátó, kicsi az esélye, hogy hagy fizetni. A vásárlás fontos tevékenység, így Dél-Koreában van több is a világ legnagyobb bevásárlóközpontjai közül. Amik ráadásul hajnali 4-ig vannak nyitva (szemben a legtöbb étteremmel, ami legfeljebb este 11-ig). MWH Raktáros Hatvan. Nemzeti étel a kimcshi, amely már 1250-ben is megjelent feljegyzésekben. Szinte bármivel fel lehet szolgálni, tele van zöldségekkel sé sokféle fűszerrel. Vagy 170 féle formája ismert. Dél-Koreában a padlófűtésnek ( ondol) történelmi hagyományai vannak, és leginkább így oldják meg a helyiségek fűtését. Már Kr. előtti 7. században is melegített padlóköveket használtak. Ma a lakosok 90 százaléka ilyennel fűti a lakását, így aztán az élet nagy része (alvás, evés, TV nézés) a padlón zajlik.
A fül anatómiailag három fő részre osztható: külső, közép és belső fülre. Amíg a külső és középfül a hallás szervrendszeréhez tartozik, addig a belső fül mindkét érzékszerv (hallószerv és egyensúlyozó szerv) részét képezi. A fül felépítése A külső fülhöz tartozik a fülkagyló, a külső hallójárat és a dobhártya, a középfülhöz a dobüreg, hallócsontok és fülkürt, míg a belső fülhöz a külső csontos és a belső hártyás labirintust sorolhatjuk. A halló- és egyensúlyozó szerv a fülben elhelyezkedő, egymással szoros kapcsolatban lévő érzékszervünk. Hallószervként az emberi fül a 16-20 ezer Herz rezgésszámú hangot képes érzékelni. Egyensúlyozó szervként az egyensúlyozó készülék a belső fülben helyezkedik el, ami a fej helyzetváltozásait és mozgásait jelzi, és amelyhez a test többi része alkalmazkodik (a fej helyzetének megfelelő tartást vesz fel). A fül leggyakoribb betegségei: Fejlődési rendellenességek: fülkagylók kismértékű aszimmetriájától a nagyfokú eltérésig (pl. a fülkagyló teljes hiánya) terjedhetnek, melynek hátterében genetikai tényezők állnak.
Fülünk nemcsak a hallásért, hanem az egyensúlyozásért is felel. Nélküle nem hallanánk meg a külvilág zajait és nem tudnánk tájékozódni. E pici szervben számos létfontosságú részecske található. De mik is ezek pontosan? Hogyan épül fel a fülünk? A fület három részre tagolhatjuk: legkívül található a külső fül, ezt követi a középfül és legbelül van a belső fül. A külső fül egészen a dobhártyáig tart. Ezen a részen található a fülkagyló, melynek legfontosabb szerepe a hangrezgések felfogása és a külső hallójárat, amiben a fülzsír található. Fülkagylónk egy többszörösen görbült, jellegzetes redőket alkot, porcos szerv. A felfogott hangrezgéseket a hallójáratba továbbítja, melynek belső része porcos, külső része csontos. A csontos hallójárat egészen a koponyaalap sziklacsontjába hatol be. A hallójárat szőrszálakkal és speciális faggyúmirigyekkel tarkított. Ez utóbbiak termelik a fülzsírt. A középfül a dobhártyától befelé tart, a dobüreget és az azzal közlekedő csecsnyúlványi szivacsos sejtekből áll, mely az orrgaratunkkal a fülkürtön át levegőzik.
Az emlősállatok hangingereket érzékelő szerve a fejen, a sziklacsontba rejtve helyeződik. Szükség van tehát olyan segítő szervekre, amelyek a hanghullámokat az érzékelés helyére vezetik. Ezt a feladatot a fülkagylók, a külső hallójárat, a dobhártya és a hallócsontocskák látják el. A hanghullámok csak levegőben vagy egyéb, folyékony vagy szilárd közegben képesek haladni, légüres térben nem keletkeznek hangok. A hang erősségét és magasságát a rezgések nagysága és száma határozza meg. A hallhatóság alsó határa 16 rezgés, felső határa pedig 40 ezer rezgés percenként. A kutya tehát az embernél (20 ezer/perc) jóval nagyobb hangtartományban képes hangokat érzékelni. Ez teszi lehetővé a hívósípok használatát, amelyek hangja a kutyák számára még igen, az ember számára már nem érzékelhető. A külső fület alkotó fülkagyló és a külső hallójárat felfogja, majd a dobhártyához vezeti a hanghullámokat. A fülkagylók forgatható hallótölcsérként működnek. Lógó fülű fajtáknál a fülkagylók ráfekszenek a hallójáratra, az ilyen kutyák, amikor hangokra figyelnek, ferdén tartják a fejüket.
Enyhe halláscsökkentést okoznak, de inkább esztétikai problémát jelent elszenvedőjének, ezért kezelése plasztikai műtéttel történik. Gyulladások: A fül leggyakoribb betegségei közé a gyulladások tartoznak, amely a szerv mind három részét érintheti. Ilyenek pl. a hallójárat-gyulladás, a fülkürtgyulladás, a heveny vagy idült középfülgyulladás, a csecsnyúlvány gyulladása, a belső fülgyulladás. A gyulladások általában gyógyszeres kezeléssel megszüntethetők, ritkább esetben műtéti beavatkozás lehet szükséges. Szédülés, mely kellemetlen forgó jellegű mozgásérzettel, egyensúlyvesztéssel, hányingerrel, esetekben hányással járhat. A leggyakoribb kiváltó okai az ingó mozgások, a hirtelen megállás és/vagy újraindulás, a belső fül félkörös ívjárataiban kialakuló lerakódások, átmeneti agyi keringészavar, a belső fül bakteriális/vírusos fertőzése, agydaganat, gyógyszer mellékhatása, vagy a túlzott alkoholfogyasztás. A terápia az alapbetegség kezelésével, a kiváltó ok megszüntetésével kezdődik. További betegségeket elsősorban foglalkoztatási, illetve időskori betegségeknek nevezzük, ilyenek pl.
Hasonló jelenség játszódik le, ha lefelé haladunk, csak ekkor a külső nyomás növekedése miatt a dobhártya egyre jobban bedomborodik a középfül felé, és ez okozza a feszülését. A dobüregben három, ízülettel összekapcsolódó hallócsontocska található, sorrendben: a dobhártyához rögzülő kalapács, majd az üllő és végül a kengyel. A kengyel talpa a belső fülbe vezető nyílást, az ovális ablakot fedi be. A külső fülön bejutó hanghullámok megrezegtetik a dobhártyát, majd a rezgések végighaladnak a hallócsontocskákon, és közben föl is erősödnek. A kengyel rezgése végül a belső fület kitöltő folyadékot hozza mozgásba. A belső fülben található labirintusszerv csigaházszerűen feltekeredő része, a csiga tartalmazza a hallósejteket. A hallósejtek alakítják át a hangingereket ingerületté. A hallósejtekből kétnyúlványú idegsejtek vezetik az ingerületet az agykéreg hallóközpontja felé, ahol kialakul az érzet.