A jogszabálynak megfelelően minden minisztériumban elvárt az oltás felvétele, erről a dolgozókat tegnapig értesítették a minisztériumok. Napirenden van az egészségügyi dolgozók kötelező harmadik oltása - ezt válaszolta a Koronavírus Központ tegnap az megkeresésére. A KTK pedig kérdésünkre azt közölte: "a jogszabálynak megfelelően minden minisztériumban elvárt az oltás felvétele. Erről a dolgozókat tegnapig értesítették a minisztériumok". ... A következő kérdéseket küldtük el: tervezi-e a kormány a maszkhasználat szigorítását, hogy ne csak a tömegközlekedési eszközökön és a hivatali ügyfélpontokon, hanem az üzletekben és zárt térben - mozi, színház - is kötelező legyen a viselése? Tervezi-e a kormány a rendezvények/tömegrendezvények tiltását bizonyos létszám fölött, és hogy védettségi igazolványhoz - oltottsághoz - köti a szállodák, éttermek látogatását? A Kormányinfón legutóbb a védettségi igazolvány esetleges újbóli kötelező bemutatásával kapcsolatos kérdésre Gulyás Gergely azt mondta: ezek olyan döntések, amiket korábban már meghoztak, "de ha szükséges, újra meg tudunk hozni", "a legfontosabb, hogy mindenki oltassa be magát".
De születhetnek még járványügyi döntések - jelentette ki a miniszter. A Koronavírus Sajtóközpont a válaszában emlékeztetett az eddigi döntésekre: "a kórházakban újra emelt kapacitásokkal dolgoznak és kötelező a maszk viselése az egészségügyi intézmények mellett a tömegközlekedésben, és a kormányablakokban is". Tervezi-e a kormány a kötelező harmadik oltást? A legfontosabb, hogy az oltatlanok mielőbb vegyék fel az oltást, hiszen a legerősebb védelem a betegség súlyos lefolyása ellen. Mindenkinek ajánlott a harmadik oltás felvétele, aki elmúlt 18 éves és már több mint 4 hónap eltelt a legutóbbi oltása óta, hogy a Kormányinfón elhangzott - "napirenden van az egészségügyi dolgozók kötelező harmadik oltása" - válaszolta a Koronavírus Központ a kérdésünkre, tervezi-e a kormány, hogy kötelezövé teszi a 3. oltást az első két oltáshoz ( a Janssen esetében egy) hasonlóan. A legutóbbi Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kötelező harmadik oltással kapcsolatban azt mondta, "később születhet ilyen döntés, egyelőre nem született".
A Magyar Közlöny keddi számából derült ki, hogy a kormány szeptember elsejéről 15-ére tolta az egészségügyi dolgozók kötelező beoltásának idejét. Azonban a Pintér Sándor által jegyzett rendelet indoklást nem közölt azzal kapcsolatban, hogy miért halasztja két héttel a kötelezővé tett oltás felvételét. A magyar kormány még júliusban döntött úgy, hogy a koronavírus-járvány további hullámainak megfékezése és a betegek védelme érdekében az egészségügyi dolgozóknak kötelezővé teszi a védőoltás felvételét, amire szeptember elsejéig adott időt. Ennek értelmében az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban, a kórházakban, a mentőknél, a gyógyszerellátásban, a diagnosztikában foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat, a betegszállítókat és a magán egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott egészségügyi dolgozókat, az egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézmények dolgozóit, és a szociális intézményekben egészségügyi ellátást nyújtó dolgozókat érinti a rendelet. Azok az egészségügyi dolgozók, akik ennek nem tesznek eleget, azokkal az egészségügyi szolgáltatók nem hozhatnak létre új jogviszonyt, valamint meg kell szüntetniük a jogviszonyt azokkal az egészségügyi dolgozókkal, akik megtagadják az oltás felvételét.
A határon túlra tekintve éppen ezért Olaszországban március óta írja elő rendelet, hogy az egészségügyi dolgozókat, köztük a gyógyszerészeket is be kell oltani. Azokat, akik ezt megtagadják, az év hátralévő részére fizetés nélkül felfüggeszthetik. Franciaországban minden egészségügyi dolgozónak meg kell kapnia a koronavírus elleni oltást. Nagy-Britanniában októbertől kötelező lesz a koronavírus elleni védőoltás az angliai ápolóotthonokban dolgozók számára, és aki ezzel nem él az elveszíti a munkáját. Görögországban Július 12-től lépett hatályba, hogy a védőoltás kötelező az idősotthonok dolgozói számára, míg szeptembertől pedig az egészségügyi dolgozók számára is. Ausztrália június végén úgy döntött, hogy kötelezővé teszi a koronavírus elleni védőoltást a magas kockázatú idősek gondozásában dolgozók számára. Szaúd-Arábiában májusban írták elő, hogy minden olyan köz- és magánszektorbeli munkavállaló, aki munkahelyén kíván dolgozni, be kell hogy oltassa magát. Pakisztánban hasonlóan a szaúdiakhoz, nem dolgozhat sem a magán-, sem a közszférában olyan ember, aki nem kapott védőoltást.
Az oltás felvétele annak is kötelező, aki ebben az ágazatban szeretne elhelyezkedni, neki a foglalkoztatás megkezdése után 15 napja van arra, hogy elkezdje az alapimmunizálást - mondta az osztályvezető. Kiemelte, az egészségügyi dolgozók oltása mind a saját egészségük, mind a betegek védelme érdekében fontos. Jelezte azt is, a harmadik oltás felvétele számukra nem kötelező, de az emlékeztető oltás lehetősége előttük is nyitva áll. Galgóczi Ágnes beszélt arról is, hogy küszöbön áll a negyedik járványhullám, azonban a védőoltásokkal és a higiénés szabályok betartásával elkerülhető egy "erős" járvány. Hozzátette: Magyarországon alacsony esetszámokkal ugyan, de hétről hétre emelkedik a megbetegedések száma, és növekszik a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvizekben is. Vannak Európában olyan országok, ahol robbanásszerű az esetszámok növekedése, és az látszik, hogy a brit (alfa) vírusvariánst kiszorítja a vírus indiai (delta) mutánsa, ami 60 százalékkal fertőzőképesebb - hívta fel a figyelmet.
A járvány negyedik hulláma hazánkban is felszálló ágban van, a kormány és az operatív törzs is figyelemmel kíséri a járványhelyzetet, és amennyiben szükséges további intézkedéseket hoz - ezt reagálta tegnap délután a Koronavírus Sajtóközpont az megkeresésére, hogy tervez-e a kormány szigorítást. A következő kérdéseket küldte el a lap: tervezi-e a kormány a maszkhasználat szigorítását, hogy ne csak a tömegközlekedési eszközökön és a hivatali ügyfélpontokon, hanem az üzletekben és zárt térben - mozi, színház - is kötelező legyen a viselése? Tervezi-e a kormány a rendezvények/tömegrendezvények tiltását bizonyos létszám fölött, és hogy védettségi igazolványhoz - oltottsághoz - köti a szállodák, éttermek látogatását? A Kormányinfón legutóbb a védettségi igazolvány esetleges újbóli kötelező bemutatásával kapcsolatos kérdésre Gulyás Gergely azt mondta: ezek olyan döntések, amiket korábban már meghoztak, "de ha szükséges, újra meg tudunk hozni", "a legfontosabb, hogy mindenki oltassa be magát".
Dr. Szabad szerint a magyar egészségügy körülbelül 110 ezres létszámú állományából legalább százas nagyságrendű lesz a rendszerből kiesettek száma, de nem kizárható az ezres számadat sem. Azonban bízik abban, hogy ezt nem érjük el. Azt gondolom, egy-két ezer dolgozóról lesz szó, ami a jelenlegi állomány több mint 1 százalékát jelenti. Az új szolgálati jogviszony bevezetése előtt is 10 ezer dolgozó legalább hiányzott az egészségügyből, majd a márciusi érvénybe léptetését követően ötezren el is mentek. Ehhez képest az 1 százalék is nagyon sok – tette hozzá a MOSZ vezetője, ezzel is érzékeltetve a hazai egészségügy nehéz helyzetét. Ezért is tartja jó döntésnek a szeptember elsejei dátum kitolását, hiszen, ahogy fogalmaz, a további két hétnek köszönhetően több szektorban dolgozó fog a rendszerben maradni. A MOK-tól is próbáltuk megtudni, ők milyen számadatokkal számolnak, de ők sem tudtak érdemben reagálni a kérdéseinkre, mint levelükben fogalmaztak, "a Magyar Orvosi Kamarának ezekről a kérdésekről nincs hivatalos információja, adata".
Kiélezett harcra és népes mezőnyre számítok itthon" - mondta az olimpiai bajnok. Tokió másik egyéni olimpiai bajnoka, Tótka Sándor a múlt héten úgy fogalmazott, több társával is kipróbálná az ötszáz párost, így Kopasz Bálinttal is, aki most elmondta, hogy ez azóta meg is történt. "Már volt egy páros edzésünk, ami elsőre nem tűnt rossznak, és ezt az edzőink is megerősítették. El tudnám képzelni a párost Sanyival, mert úgy tűnt, hogy a mozgásunk is passzol. Viszont én idén szeretnék egy kicsit pihenősebb évet, ezért elsősorban az egyesre fókuszálok, de mindenképpen lehet jövő ebben az egységben" - zárta beszámolóját Kopasz Bálint, aki április 16-án tér haza Spanyolországból. Borítókép: MKKSZ (archív)
A tokiói olimpia kajak-kenu versenyében a világ- és négyszeres Európa-bajnok Tótka Sándor aranyérmet nyert a K-1 200 méteres döntőben, míg Csizmadia Kolos szintén remek versenyzéssel a negyedik helyen végzett a sprintszám fináléjában. A döntő után a vegyeszónában Tótka Sándor elmondta, hogy megfizette a siker árát és büszkén kijelentette, hogy most már ő a leggyorsabb kajakos a vízen. A negyedik Csizmadia Kolosnak egy álom vált volna valóra a bronzérem megszerzésével, de nem szomorkodik a negyedik hellyel. Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése a XXXII. nyári olimpiai játékokról, Tokióból. A befutó után percekig senki nem tudott semmit, a helyszínen először kettős magyar győzelmet írtak ki, végül aztán Tótka Sándor elkezdett zokogni a kajakban, mert hivatalossá vált, hogy olimpiai bajnok lett, Csizmadia Kolos pedig a negyedik helyen végzett. Örömkönnyek voltak, mert azt hittem az olasz győzött. Ilyenkor mindig a legrosszabbat feltételezem, aztán amikor láttam, hogy a "HUN" felirat van az első helyen, eltört bennem valami" - nyilatkozta Tótka Sándor, aki az aranyérem átadása után feleségét hívta telefonom.
Néhány hónappal az olimpia előtt oszlott fel a férfi kajaknégyes, ekkor döntötte el, hogy az egyesre koncentrál Fotó: Csudai Sándor - Origo Ezt követően azonban a 200 párost kivették az olimpiai számok közül. Az olimpiai sportágakban versenyzőként az olimpiai számok jelentik a legtöbbet, ezért az UTE kajakosa Rio után elkezdett az 500 négyes felé is mozogni. Tótka Sándor a magyar mezőny legjobb sprintere, de az olimpiai ciklusban szinte csak a kajaknégyes csapathajós szereplésére készült. A tokiói játékok előtt azonban a Molnár Péter, Nádas Bence, Kuli István, Tótka Sándor összeállítású négyes feloszlott, ez pedig átrendezte a prioritásokat. Tótka Sándor Tokióban ért fel a csúcsra Forrás: AFP/Luis Acosta Kuli István tavaszi sérülése után a csapat a hitét vesztette, a kényszerű vezérevezős-csere után pedig csak a B-döntőbe jutott a férfi kajaknégyes a szegedi világkupaversenyen, majd a poznani Európa-bajnokságon sem jutott döntőbe. Mindeközben Tótka Sándor K-1 200 méteren aranyérmet nyert az Eb-n, ráadásul úgy, hogy azt az olimpiai bajnok Liam Heath-et előzte meg, akit 2016 óta nem vert meg senki világversenyen.
"Szép lassan kezd összeállni a technikám. Szerencsére van egy nagyjából négykilométeres szakasz, ahol a part nem köves, hanem növények nőtték be, amelyek elnyelik a hullámokat, így ott tudom a mozgásomat csiszolgatni. Messze vagyok még a valódi formámtól, de szerintem két hét múlva már menni fogok maximumhoz közeli kétezreket, otthon pedig jöhetnek majd az ezer méteres pályák is" - fogalmazott. Kopasz Bálint elégedett a sevillai körülményekkel. Fotó: A Győri VSE 24 éves kajakosa a tavalyi gyorsasági világbajnokságon versenyzett legutóbb, amelyen három számban is indult. Motiváltan várja az idei kihívásokat is, igaz, egyelőre ezekre még kevesebbet gondol. "Annyira nincs még meg bennem a versenyláz, mint mondjuk tavaly, de különben sem vagyok izgulós típus. Még az is lehet, hogy kicsit döcögősen fog kezdődni számomra a szezon, de keményen készülök, és szeretnék kijutni a Eb-re és a vb-re is. Meglátjuk, hogy a többiek, mint például Varga Ádám és Noé Bálint milyen formában lesznek, de akár egy fiatal, mondjuk Kurucz Levente is okozhat hasonló meglepetést, mint én 2016-ban.