7. § A zászló és a lobogó használata (1) A zászló és a lobogó méretarányos változatai használhatók: a. ) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt b. ) a település életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt c. ) képviselő-testület ülésének helyszínén d. A településföldrajz vizsgálatának tárgya, a település. ) nemzeti gyászesemények alkalmával, a fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve e. ) minden a településsel összefüggő vagy az önkormányzat részvételével szervezett eseményen. (2) A zászló előállításának engedélyezésénél a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 8. § A község pecsétjének leírása Kör alakú becsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Bakonyoszlop község címerének kontúrrajza, melyet nagybetűs körirat övez: BAKONYOSZLOP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA *2005* A szavakat és az évszámot egy-egy díszpont választja el egymástól. 9. § A község pecsétjének használati szabályai (1) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét, az önkormányzat és más bel- illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetve szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.
A felvételezés rendszerint több elektromágneses hullámsávban egyidejûleg történik. A többsávos légi- és ûrfelvételek nagyon gyakran használt távérzékelési adatok. A mûholdas távérzékelés napjainkban elfogadott eszköz a városrendezési, környezetvédelmi, mezõgazdasági, földtani, stb. kutatásokban és gyakorlati alkalmazásokban. A FÖMI többféle mûhold (SPOT, LANDSAT, IKONOS stb. Címerhatározó/Bakonyoszlop címere – Wikikönyvek. ) által készített felvételeket kínál. Ûrfelvételek szolgáltatása Vissza GPS termékek Az állami földmérés által kiépítés alatt álló aktív GPS hálózat szolgáltatásai elérhetõk a címen. Az üzemelõ referencia állomásokra támaszkodva kétfrekvenciás vevõvel 10-30 perc észlelési idõvel geodéziai pontossággal végezhetõ helymeghatározás a referencia pontok 50-55 km-es körzetében. (Egy frekvenciás vevõvel 25-30 km-ig javasolt. ) 2005-tõl már 17 állomás üzemel és az építés folytatódik. GPS termékekrõl röviden Vissza Magyarország Földrajzinév-tára (FNT) A földrajzinév-tár adatbázis a települések, a településrészek, a tájak, kisebb területek (dûlõk, erdõk stb. )
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyarország települései Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999. évi XCII. törvény értelmében, ami az 1996. évi XXI. törvény módosítása. Kistérségek - fogalom meghatározás, jogszabályi háttér | Térport. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon ( NUTS) nyugvó támogatási rendszere miatt jött létre. Bár a kormány kidolgozott egy törvényjavaslatot a megyerendszer régiókkal való felváltására 2006-ban, ennek hiányzott a szükséges országgyűlési támogatottsága.
Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. A térképet készítette: VÁTI Nonprofit Kft Napjainkban: A kistérség a térségi önszerveződés legfontosabb színtere. A kistérségi együttműködések elsődleges fejlesztéspolitikai feladata, hogy biztosítsa a kistérségi szintű tervezést, térségi léptékben integrált projektek megvalósulását, a helyi szint érdekeinek összefogását és képviseletét. Települések kozigazgatasi határai. Mindezek mellett a kistérségek szerepe fontos az esetenként elaprózott önkormányzati feladatellátás partnerségen alapuló hatékonyabb megszervezésében is. A kistérségek a programok kedvezményezettjeiként az integrált kistérségi fejlesztések, projektcsomagok végrehajtása révén valósítják meg a kistérségi fejlesztési tervben kitűzött célokat. jogszabályi hivatkozás: az Országos Területfejlesztési Koncepcióról a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről a kedvezményezett térségek besorolásáról
Távolság km-ben van megadva, irány °-ban (0°=észak). • Szepetnek népessége 7. 6 km, 246° • Nagyrécse 5. 8 km, 56° • Újudvar 9 km, 0° • Sormás 5. 5 km, 268° • Eszteregnye 8. 3 km, 280° • Rigyác 9. 8 km, 274° • Magyarszentmiklós 9. 7 km, 335° • Homokkomárom 7. 6 km, 311° • Kisrécse 7. 1 km, 49° • Hosszúvölgy 7. 5 km, 324° • Fűzvölgy 8. 1 km, 332° • Zalasárszeg 7. 9 km, 61° Források, megjegyzések [0] Becsült érték, saját kalkuláció, lineáris interpolációval számolva két legközelebbi ismert népességi adatból. [1] Népesség 1870-2011 évekre: A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség területi adatok megyénként 4. 1. 1 táblázat – Frissítve: 2013. 05. 23. 1870-1960 jelenlévő összes népesség. 1970-2011 lakónépesség (Hozzáférés: 2015. december 11. ) [2] 2015. év: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. XLS táblázat. Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. ) [3] 2017. év: Magyarország állandó lakosságának száma az év első napján (2017. ) XLS táblázat.
A t elepülés fogalmának meghatározása a hazai szakirodalomban számos geográfus tett kísérletet, mintegy hallgatólagos megegyezést alakítva ki arról, hogy a település, legyen bármilyen sokféle formában megtalálható is a Földön, lényegét tekintve egységes alapokon álló jelenség. Ennek következménye viszont az, hogy a település-definíciók egyre inkább kiüresednek, hiszen egyre általánosabb érvénnyel próbálnak megfogalmazni egy voltaképpen nehezen definiálható földrajzi axiómát. Mindazonáltal ezek a definíciók elterjedtek a felsőoktatási gyakorlatban, így a legfontosabbakat itt mi is összefoglaljuk. A leginkább klasszikus e a meghatározások közül Mendöl Tibornak az Általános településföldrajz (1963) című munkájában közzétett meghatározása. Ezek szerint a település egy embercsoport lakó és munkahelyének térbeli egysége. A meghatározásból – és méginkább, az ahhoz fűzött részletes magyarázatból – egyértelműen kiderül, hogy a minimumfeltétel az embercsoport. Ez, akár egyetlen emberből is állhat, vagyis a településfogalom minimuma, hogy legalább egy ember lakóhelyet találjon valahol.
A vendég öröme teszi boldoggá az étterem tulajdonosát, Tóth Mihály mesterszakácsot is. A világjáró üzletember, aki egykoron a magyar tengeri flottában is szolgált, hosszú éveken át gyűjtötte a tapasztalatokat, s azzal a céllal nyitotta meg saját tervezésű, új éttermét, hogy a város lakóinak, a Tisza partjára érkezőknek különleges, még évek múltán is felidézhető élményt nyújtson az étterem kínálatával, hangulatával. A Csongrádi sugárút 2/A alatt található Szent István étterem és borozó délelőtt 10 órakor nyitja ki ajtaját, és éjfélig, vasárnap délután 6 óráig fogadja a vendégeket. Aki pedig már előre asztalt szeretne foglalni, megteheti a 62/633-763-as telefonszámon. Étlap Itallap Gasztronómiai rendezvények
Egykoron, a Szegedet pusztító nagy árvíz után, amikor romjaiból újjáéledt a város, búzapiacra gyűltek itt az árusok és a vevők. A szegedi polgárok ezért aztán Búza térnek szólították, majd 1880-ban nevezték el a városatyák leghíresebb királyunkról, Szent Istvánról. Idővel ugyan a búzakereskedők kiköltöztek Szeged e központi fekvésű teréről, ám a piaci hangulatról zöldségesek, hús, tej, halárusok gondoskodtak a lassú léptekről rohanásra váltó XX. századunkban is. Később a tér hangulata - akárcsak legszebb dísze, a nagyfejű, építésekor technika bravúrnak számító víztorony - megkopott. Ám pár éve egy szép új központot alakítottak ki néhányszáz méternyire Szeged szívétől, a virágmosolyú Széchenyi tértől. Miközben eltűntek a piacos fabódék, a Szent István tér egyik bejáratánál, a Csongrádi sugárút sarkán nyílt meg Szeged egyik legszebb étterme, amely - igazodván a tér nevéhez - államalapító királyunk nevét viseli. Egy százharminc éves épület felújítása után 2006 januárjában fogadta az első betérőt a nagy műgonddal kialakított Szent István Étterem és Borozó, ahol egyszerre bő hetven vendég kóstolhatja meg a messze földön híres magyar gasztronómia legfinomabb étkeit.
Mi azonban örömmel látunk mindenkit ebben a csendes, 60 fő befogadására alkalmas étteremben, aminek hangulatos, a lovagi kultúrát idéző belső tere van, és aminek a teraszáról fantasztikus kilátás nyílik a Szent István térre és a víztoronyra. Fotók: Szabó Dávid,
Ahogy az egy Tiszához simuló városban illik, a halétkek széles választéka várja a megéhezőket, kedvükre falatozhatnak itt a vegetáriánusok, vagy azok, akik szárnyasból, sertésből, marha-, netán borjúhúsból készített, testesebb étkekre vágynak. A gondos vendégvárók természetesen nagy italválasztékról is gondoskodnak, akinek kedve tartja, akár borkútból is kóstolhatja a tájjellegű nedűket. Telt gyomorral, finom ízek szerezte örömmel gazdagodva aztán mindenki kényelmesen hátradőlhet székében, és elmerenghet azon, mily nagy boldogsággal fényesítheti a békés ünnepet, vagy akár a dolgos hétköznapot az, ha valaki szép étteremben, mestersége fogásait jól ismerő szakács gondjaira bízva tölt el két-három nyugodt órát. A vendég öröme teszi boldoggá az étterem tulajdonosát, Tóth Mihály mesterszakácsot is. A világjáró üzletember, aki egykoron a magyar tengeri flottában is szolgált, hosszú éveken át gyűjtötte a tapasztalatokat, s azzal a céllal nyitotta meg saját tervezésű, új éttermét, hogy a város lakóinak, a Tisza partjára érkezőknek különleges, még évek múltán is felidézhető élményt nyújtson az étterem kínálatával, hangulatával.