Meglepő helyen, a csernobili atomerőmű körüli lezárt zónában találtak új otthonra a vadlovak – írja az AFP. 35 évvel az 1986. április 26-án bekövetkezett katasztrófa után a térséget teljesen visszahódította a növényzet és az állatvilág. Az ukrán hatóságok úgy vélik, a régió még 24 ezer évig nem lesz alkalmas az emberek számára. Denisz Visnevszkij, a csernobili természetvédelmi terület tudományos vezetője szerint a helyi vadlovak a zóna szimbólumai. A lezárt terület 30 kilométer átmérőjű, a környékről az összes embert kitelepítették a baleset után, öt éve pedig egy védett területet alakítottak ki a helyszínen. Csernobil mutáns állatok 2. Idővel a térségben megjelentek a turisták, a hatóságok ezért hivatalos státuszt és védelmet kérnek az UNESCO-tól. Ingolf König-Jablonski / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP A zónában a farkasok mellett a szarvasok populációja is virágzik, utóbb pedig a veszélyeztetett Przsevalszkij-lovakat is betelepítették. Az Ázsiában honos állat a vadló egyetlen máig élő alfaja, amelynek egyedszáma a vadászat miatt súlyosan megfogyatkozott.
Nyitókép: MTI/AP/Jaroszlav Jemeljanenko
Mi történt? A csernobili nukleáris katasztrófa előtti napon az üzemvezetők egyidejűleg leálltak a 4-es számú reaktor karbantartására. A biztonsági előírások megsértésével az üzemeltetők az ENSZ Tudományos Bizottságának megfelelően az atomsugárzás hatásai (UNSCEAR). Az április 26-án 1: 23-kor, amikor a rendkívül forró, nukleáris üzemanyag-tartályok hűtővízbe süllyesztettek, óriási mennyiségű gőz keletkezett, ami - az RBMK reaktorok tervezési hibái miatt - nagyobb reaktivitást eredményezett a reaktorszám 4. A keletkező túlfeszültség óriási robbanást okozott, amely eltávolította a reaktormagot lefedő 1000 tonnás lemezt, amely sugárzást engedett a légkörbe, és lecsökkentette a hűtőfolyadék áramlását a reaktorba. Csernobil mutáns állatok farsangja. Néhány másodperccel később, egy másik robbanás még nagyobb erővel, mint az első, felrobbantotta a reaktorépületet, és az égő grafitot és a reaktor magjának más részeit lerántotta a növény körül, és számos intenzív tüzet indított a sérült reaktor és a 3. reaktor körül, amely még mindig a robbanások idején működött.
Az ifjúság átlagosan 2, 5 m-re nő. A korona alakja "sír". Nyár közepén 10-12 kg-ot kezdenek gyűjteni a cseresznyét. Egy bogyó átlagos tömege 4, 5 g. Külsőleg hosszúkás alakú és bordó belsejében van egy kis csont, amely könnyen elválasztható a péptől. A fiatalos fajta fagyálló, -30 ° C-ig tolerálható. A Nord-Star egy kompakt fa, közepesen sűrű koronával. A bogyók sötétvörös színűek, lédús péppel. Az egyik tömege 4-5 g, a termést július közepén szüretelik. Cseresznye - Gyümölcsfaoltvány. Részben öntermékeny, magas télállóságú. A találkozó alacsony fa. A betakarítás június végére esik. A cseresznye sajátossága finom ízű, az élénkvörös színű bogyók, amelyek tömegük meghaladja a 10 g-ot. Fagyállóságot és szárazságállóságot mutat, nem érzékeny gombás betegségekre. Öntermékeny cseresznye Az öntermékeny cseresznye betegségei és kártevői: megelőző intézkedések Elõbb vagy utóbb a kertészeknek meggyfáik betegségével vagy kártevõkkel kell megküzdeniük. Ezért gyümölcsfák termesztésekor előre meg kell ismernie a lehetséges nehézségeket, és ami a legfontosabb, hogyan lehet ezeket megelőzni.
Számos öntermékeny cseresznye fajta létezik. Érdemes a cseresznyefa telepítés előtt már sok mindent átgondolni. Először is érdemes azzal számolni, hogy ha nem törpe cseresznyét választunk, az hatalmasra megnő, tehát jelentős helyigénye van. A törpe fajták előnye, hogy balkonon, erkélyen is nevelhetők dézsában, nagyobb cserépben, vagy kisebb kertekben is alkalmas ültetésük. A megfelelő fajta kiválasztása is lényeges, ha tudjuk, hogy mire szeretnénk felhasználni a termést. Ugyanis nem minden cseresznye alkalmas például befőzésre. ✔️ Oszlopos meggy - Meggy Info. Ezenkívül pedig nagyon lényeges, hogy a cseresznye öntermékeny, vagy csak más fajtájú gyümölcsfáról származó virágporral termékenyíthetők meg. Ebben az esetben ugyanis rögtön több gyümölcsfa ültetése is szükséges. Öntermékeny cseresznyék jellemzői A gyümölcsfák virága többnyire öntermékeny. Ez azt jelenti, hogy megporzó rovarok segítségével (pl. méhek) jön létre a megtermékenyülés. Azonban vannak fajták, amik virágai csak más fajtájú gyümölcsfáról származó virágporral termékenyíthetők meg.
Húsa kemény, kissé ropogós, leveses, íze édes-savanykás. Magja kicsi, a teljes gyümölcs tömegének mindössze 4, 5-5, 0%-a. Kocsánya rövid, vagy közepes hosszú. Elsősorban friss fogyasztásra alkalmas, de átlagos, vagy annál jobb minőségű befőtt is készíthető belőle. Gyorsfagyasztásra hűtés alatti színváltozása miatt kevésbé alkalmas. Virágzása középidejű, elhúzódó. Májusi cseresznye.... Öntermékeny. Jó pollenadója a Van, Katalin, Linda, Vera, Margit, fajtáknak. Fája középerős növekedésű, koronája ritka ágrendszerű, gúla alakú, a termés súlya alatt széthajló vázkarokkal. Korán termőre fordul és rendkívül bőven terem.
A cseresznyén a kártevők nem fordulnak elő olyan gyakran, mint gombás betegségek. Leggyakrabban a coccomycosis, a moniliosis küzdi le. A kokomikózis apró vörös-barna foltokként nyilvánul meg a levélen, amelyek hamarosan megnőnek és egy foltot alkotnak. Ebben a betegségben a gomba konidiospóráinak plakkja jellemző a cseresznye levél hátulján. A beteg levelek fokozatosan megsárgulnak és lehullanak. A moniliosis által érintett fákon a hajtások megbarnulnak, a levelek gyorsan kiszáradnak, maguk a gyümölcsök pedig szürke bevonattal borulnak, és repedések szórják meg a kérget. Fontos! A legtöbb esetben a gomba megjelenésének oka a hűvös idő és a magas páratartalom. A fák és bokrok réz tartalmú készítményekkel (például kórus) történő permetezése megelőző intézkedésnek számít a betegségek megelőzésében. Ezeket virágzás előtt és a betakarítás után kell elvégezni. A beporzók szükségességének hiánya, sok fajta ellenállása és fagyállósága, a helyszínen történő helytakarékosságra érdemes odafigyelni az öntermékeny cseresznyére, és kertjük valódi értékévé tenni őket, amely még az északi éghajlattól sem fél.
Az ilyen fák a következők: A koszorú egy gyorsan növő fa, amelyet rendszeresen meg kell metszeni, mivel 4 m-ig megnő. Maga a korona kissé megvastagodott. A gyümölcsök sűrűek és nagyok 6 g-tól, gazdag bordó színnel. Íze édes, de kifejezetten savanykás. A fa évszakonként 9-20 kg-ot hagy. A jelentős előnyök között szerepel a fagyállóság -35 ° C-ig, a jó szállíthatóság és a hosszú tárolás lehetősége. Turgenevka 3 m magasságig terjed. A virágzatokat egyszerre négy virág alkotja. Az első betakarításra csak 5-6 éves növekedésre kell számítani (július elején). A gyümölcsök szív alakúak, sötétvörös színűek, súlyuk - legfeljebb 6, 5 g. A fajta megbirkózik a téli fagyokkal, de a tavaszi fagyok miatt komoly károkat okozhat. Ellenálló a betegségekkel szemben. Beporzókra van szükség. Alacsony növekedésű fajták Leggyakrabban az alulméretezett fajtákat bokroknak nevezik a kertészek. Szinte bármilyen éghajlatra alkalmasak, és minimális karbantartás is elegendő. Alacsony növekedésű fajták A Bush fajták a következő népszerű fajtákat tartalmazzák: A Shokoladnitsa egy vékony koronájú bokor, ritkán haladja meg a 2 m-t. A bogyók kerekek és nagyon édesek, érésükkor sötét bordóvá válnak, szinte fekete színűek.
Gyümölcsfák ültetése Talajelőkészítés: Az elültetett gyümölcsfák megeredése és fejlődése a talaj előkészítésétől függ. A korábban szokásos mély ültetőgödrös telepítés nem vált be, ezért jelenleg a sík művelést részesítik előnyben. Két ásónyom mélységig felássuk a felső talajréteget, majd még egy ásónyomra, ha kemény az atalaj. A sík művelés kezdetén az földet 25 cm mélyen és 40 cm széles sávban kiássuk (a). Majd a kiásott barázdába állva az altalajt (b) ássuk fel 25 cm mélyen és javítjuk a szerkezetét. (A kötött talajhoz homokot, a laza talajhoz agyagos földet adunk. ) A felásott altalaj felületére 5-6 dkg/négyzetméter összetett műtrágyát szórunk és az altalajba keverünk. Ezután felül tovább ásunk és ezt a földet a feljavított altalajra forgatjuk. Végül gyenge humusz és tápanyag utánpótlással fejezzük be a talaj előkészítését. Faültetés: A faiskolából hozott fát gyökerével néhány órára vízbe állítjuk. Elötte a sérült gyökereit az egészséges részig visszavágjuk. Lehetőleg nagyon keveset vágjunk le a gyökerekből gyümölcsfa ültetés A gyümölcsfa ültetés ideje ősszel lombhullás után, vagy kora tavasszal a rügyfakadás előtt van.
A cseresznye az eper mellett a legkorábbi gyümölcsünk. A kutatók laboratóriumi vizsgálatokkal mutatták ki: a cseresznye nagy mennyiségben tartalmaz káliumot, kalciumot, foszfort, cinket, magnéziumot és vasat is, amelyre a szervezetünknek mind nagy szüksége van. Emellett a cseresznye lúgosító hatással is rendelkezik, így az elsavasodás következtében kialakuló betegségeket is megállítja. Cseresznye vásárlás előtt áll? Cseresznye gyümölcsfa csemetét keres? Segítünk a fajtaválasztásban! Válasszon érési idő szerint! igen korai (0) korai (0) közép-korai (0) közép (0) közép kései (0) kései (0) folyton termő (0) Válasszon termékenyülés szerint! nem öntermékeny (0) oltvány (0) öntermékeny (0) részben öntermékeny (0) Válasszon típus szerint! laposbarack (0) molyhos fajta (0) nektarin fajta (0) Válasszon szín szerint! alma alakú (0) körte alakú (0) Válasszon hús szín szerint! fehér húsú (0) sárga húsú (0) Válasszon magvaválás szerint! félig magvaváló (0) magvaváló (0) nem magvaváló (0) Válasszon rezisztencia szerint!