© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. Eduardo Rózsa-Flores, Földi József: Meghaltunk, és mégis élünk (DÉLSZLÁV HÁBORÚ). pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK Kapcsolódó top 10 keresés és márka
2013. április. 05:17 Megártott a bolíviai magaslati levegő Tóásóéknak Veterán tábornok miatt döcög Bolíviában Tóásó Előd és társainak pere. A kettős állampolgár Tóásó Előd 2009 óta raboskodik a dél-amerikai országban. 2013. 19:54 Tóásó-ügy: új hangfelvételek kerültek elő Két, egymásnak ellentmondó hangfelvétel is előkerült Bolíviában a Tóásó-üggyel kapcsolatosan a bolíviai sajtó szerdai beszámolói szerint. 2012. 07:39 Reménytelen a Dél-Amerikában raboskodó magyar helyzete? Rózsa flores eduardo maria. Tóásó Elődöt más vádlott-társaival együtt kifogásolható körülmények között szállították egy másik városba; szűk, az alapvető szükségletek biztosítására sem alkalmas cellában helyezve el őket. 2012. 04. 12:52 Tóásó Előd a hónap végén kezdhet izgulni Szeptember 21-én kezdődik Bolíviában a terrorista összeesküvéssel vádolt Tóásó Előd ügyében az érdemi tárgyalási szakasz - adta hírül az ABI bolíviai hírügynökség. 2012. július. 08:23 Belekötöttek a bírákba, elhalasztják Tóásóék mai tárgyalását Legalább egy hét halasztást szenved a bolíviai "terrorista összeesküvési ügy" július 23-ra kitűzött újabb tárgyalása, miután a belügyi és igazságügyi tárca kifogást emelt a Tóásó-per két hivatásos bírája ellen.
Az első világháborús embernek nemcsak magyar, de talán világviszonylatban sincs nagyobb megörökítője Ady Endrénél. ( Emlékezés egy nyár-éjszakára, 1917). A háború kitörése hírének hatását a kozmikus s a földi látomásoknak tudatos művésziességgel való keverése adja meg. A kezdő sorok – "Az Égből dühödt angyal dobolt | Riadót a szomorú földre" – János jelenéseit visszhangozzák: az Apokalipszis idejét látta Ady eljönni a háborúval. Kozmikus és földi jelenségek művészi összefogásával a pillanat rendkívüliségét akarta érzékeltetni. Már a vers harmadik részében kiemelkedik az emberi társadalom látványából merített fő gondolat: "Csörtettek bátran a senkik | És meglapult az igaz ember". Még háromszor ismétli meg rettenetes élménye kifejezését, az emberben való mélységes csalódását. Ady a háború első hónapjainak tömeglelkesedésére emlékezhetett, amikor nacionalista-soviniszta jelszavakkal még meg lehetett téveszteni a népet. Dr. Nagy Sándor: Ady Endre költészete (Szerzői kiadás, 1927) - antikvarium.hu. De benne van ebben a versben, amely mintegy sűríti háborús lírája motívumait, A halottak élén Adyjának másik nagy mondanivalója is: "Véres, szörnyű lakodalomba | Részegen indult a Gondolat, | Az Ember büszke 133 legénye, | Ki, íme, senki béna volt. "
Nagyon aggódott Erdélyért és a magyarság sorsáért, de nemcsak értük: siratta az egész eltévelyedett emberiséget. Ember az embertelenségben Szivemet a puskatus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta, Néma dzsin ült büszke torkomon S agyamat a Téboly ütötte. És most mégis, indulj föl, erőm, Indulj föl megintlen a Földről! Hajnal van-e, vagy pokol éjfél? Költészete a világháború alatt | A magyar irodalom története | Kézikönyvtár. Mindegy, indulj csak vakmerőn, Mint régen-régen cselekedted. Ékes magyarnak soha szebbet Száz menny és pokol sem adhatott: Ember az embertelenségben, Magyar az űzött magyarságban, Újból-élő és makacs halott. Borzalmak tiport országútján, Tetőn, ahogy mindég akartam, Révedtem által a szörnyüket: Milyen baj esett a magyarban S az Isten néha milyen gyenge. És élni kell ma oly halottnak, Olyan igazán szenvedőnek, Ki beteg szívvel tengve-lengve, Nagy kincseket, akiket lopnak, Bekvártélyoz béna szivébe S vél őrizni egy szebb tegnapot. Óh, minden gyászok, be értelek, Óh, minden Jövő, be féltelek, (Bár föltámadt holthoz nem illik) S hogy szánom menekülő fajtám.
Az emlékezés mintha egy lidércnyomásos álmot jelenítene meg. Különös dolgok történnek földön és égen: rengeteg csillag hullik le, az otthoni világ kaotikussá válik: "Kigyúladt öreg méhesünk, Legszebb csikónk a lábát törte, Álmomban élő volt a holt, Jó kutyánk, Burkus, elveszett S Mári szolgálónk, a néma, Hirtelen hars nótákat dalolt. " E babonás előjelek a felfordult világot jelképezik, ahol "Csörtettek bátran a senkik És meglapult az igaz ember". A verset a lírai én refrénszerűen visszatérő megállapítása tagolja szerkezeti egységekre: "Különös, Különös nyár-éjszaka volt". A hangnem változatos: eleinte nyugodt, tárgyilagos, később ezt a hangot a csodálkozás, az ítélkezés és a rettegés váltja fel, végül pedig a tanúskodó beletörődés. A háborús képek biblikus keretbe ágyazódnak. A vers kezdősorai a Jelenések könyvének apokaliptikus világát idézik fel: "Az Égből dühödt angyal dobolt Riadót a szomoru Földre". A vers a lírai én istenváró, emlékező-túlélő magatartásával zárul: "S, íme, mindmostanig itt élek Akként, amaz éjszaka kivé tett S Isten-várón emlékezem Egy világot elsüllyesztő Rettenetes éjszakára. "
Az istenváró emlékezés egyrészt hangsúlyozza, hogy semmi sem lesz már olyan, mint a háború előtt, másrészt az értékőrzés költői gesztusává válik a versben. A háborúról szóló versek szükségszerűen összekapcsolódnak a magyarság-versekkel. Bár Adyt a háború világméretűvé válása is rettentette, e versekben mindig megszólalnak a magyarságot féltő, a magyarságért aggódó sorok is. Személyes tragédiát pedig azért jelentett a háború a költő számára, mert eszméit pusztította el. Olykor kétségbeesett felkiáltásokban, figyelmeztetésekben idézi ezeket ("Az Élet él és élni akar, …"; "S megint élek, kiáltok másért: / Ember az embertelenségben. ") Az eltévedt lovas című vers képi világa szinte megfejthetetlen. A titokzatos, valahonnan érkező és valahová tartó lovas szimbolikus alak, de jelképisége többértelmű. A lovas egyrészt a harcos, a katona alakját idézi, de rokonítható a bujdosó kuruc alakjával ("hajdani") is. A valahonnan és valahová nemcsak térben, hanem időben is értelmezhető. A kísérteties, szinte mozdulatlan jelen világában fölbukkanó múltbeli "eltévedt lovas" maga is kísértet.